Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Dr. Heinrich Renáta kifejtette: a szabályozás ilyenként tekint az éjszakai munkára, melynek emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai nem vitatottak. Amennyiben a munkavállaló éjszakai munkavégzése az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlékra jogosult.
Műszakpótlékként azt a harminc százalékos pótlékot definiálja a törvény, mely akkor jár a munkavállalónak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzésre, ha beosztás szerinti munkaidejének kezdete rendszeresen változik.
A változás akkor tekinthető rendszeresnek, ha havonta a beosztás szerinti munkanapok legalább egyharmadában eltér a munkakezdés időpontja, továbbá a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont közt legalább négy órás különbség áll fenn.
A rendkívüli munkaidő díjazása
A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: a fentiekhez képest némi sajátosságot mutat a rendkívüli munkaidő díjazása, itt ugyanis a jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató azt ötven százalékos bérpótlékkal vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetőleg a felek megállapodása alapján – szabadidővel honorálja a munkavállaló munkáját.
Az utóbbi alkalmazása esetén a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő tartama, és erre az alapbér arányos részét szükséges megfizetni a munkavállaló részére.
Abban az esetben, ha a rendkívüli munkavégzést a munkavállaló heti pihenőnapjára vagy munkaszüneti napra rendeli el a munkáltató, a pótlék mértéke száz százalék, másik pihenőnap biztosítása mellett ötven százalék.
Ugyancsak száz százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót, amennyiben munkaszüneti napon végez munkát, vasárnapi munkavégzés esetén a bérpótlék mértéke ötven százalék.
Utóbbi alól kivételt képez a húsvét- és pünkösdvasárnap, illetőleg a vasárnapra eső munkaszüneti napon végzett munka többletdíjazása, ilyen esetekben ugyanis szintén száz százalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalót.
Az ügyelet és a készenlét elhatárolása
Végül a hatályos jogszabály elhatárolja egymástól az ügyeletet és a készenlétet. Ügyelet esetén a munkavállalónak a munkáltató által megjelölt helyen szükséges rendelkezésre állnia, melyért negyven százalékos bérpótlékra jogosult.
A készenlét ezzel szemben a munkavállaló által megválasztott helyen történő rendelkezésre állást takarja, húsz százalékos bérpótlék mellett – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.
