SBGK: módosul a védjegytörvény (1. rész)

Széleskörű iparjogvédelmi törvénymódosítás keretein belül módosul a védjegytörvény – hívták fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői. Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel elmondták: átfogó módosításokkal tarkított törvényjavaslatot (továbbiakban: Javaslat) nyújtott be a kormány 2018. szeptember 25-én az egyes iparjogvédelmi törvényekkel kapcsolatosan, így elsősorban a hatályos Védjegytörvény (a továbbiakban: Vjt.) vonatkozásában.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői kifejtették: a Vjt. módosítását különösen az alábbi négy körülmény indokolja. Az elsődleges szempont az Európai Uniós kötelezettségeinkből adódó, jogharmonizációs kötelezettség, mely a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvből (a továbbiakban: Irányelv) fakad és melynek átültetésére vonatkozó három éves határidő hamarosan, 2019. január 1. napján lejár.

Továbbá: a Vjt. átfogó felülvizsgálata során a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve felmerült az igény a védjegyeljárások szabályainak korrekciójára, összhangba hozatalára, melyet a Javaslat a későbbiekben kifejtettek alapján megfelelően rendez.

Emellett, ahogy azt a Javaslat is kiemeli, sort kellett keríteni a nemzetközi védjegyrendszerhez való kapcsolódásokat megteremtő nemzeti illeszkedési szabályok konszolidációjára is.

Végül, de nem utolsósorban a Javaslat összhangba hozza és beemeli a Vjt-be az elektronikus ügyintézési kötelezettségről szóló jogszabályból eredő kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

Társadalmi és technológiai változások

Ahogyan az a Javaslat indokolásából is kitűnik, az európai uniós védjegyoltalmi rendszer létrehozása óta eltelt évek alatt bekövetkezett társadalmi, technológiai és egyéb jelentős változások szükségessé tették a tagállami védjegyjogi és az egységes európai uniós védjegyoltalmat biztosító szabályok jogharmonizációját, rendeleti előírások felülvizsgálatát.

A védjegyreform eredményeképpen az EU tagállamok alapvető védjegyjogi rendelkezéseinek további konvergenciáját az új irányelvi rendelkezések hivatottak megvalósítani. Az Irányelv e konvergencia, illetve a tagállami szabályozás koherenciája miatt a szabályozás tárgykörét kiterjesztette a korábban még nem harmonizált területeire is a védjegyjognak, így többek között a korábban még nem érintett eljárásjogi normákra is.

Ugyanakkor, az Irányelv továbbra is széles körben biztosít lehetőséget a tagállamok számára bizonyos opcionális szabályok átültetése tekintetében – hangsúlyozta dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel.

Jogalkotás és a Javaslat előkészítése

A Javaslat előkészítése során számos hazai és nemzetközi, iparjogvédelemmel foglalkozó szervezet (Magyar Iparjogvédelmi Egyesület, Védjegy Egyesület, International Trade Mark Association) és érdekcsoport, illetve rajtuk keresztül a hazai iparjogvédelmi területen kiemelkedő SBGK Ügyvédi Iroda munkatársai is kifejtették észrevételeiket, álláspontjaikat és megosztották gyakorlati tapasztalataikat, melyeknek köszönhetően a jogalkotó teljesebb képet kaphatott a törvényjavaslat előkészítése során.

Így kerültek be a Javaslat rendelkezései közé – többek között – a védjegyoltalom tartalmának és megszűnési módjainak pontosítására irányuló, vagy az együttes védjegy jogosultjainak perbe való beavatkozása tárgyában tett szakmai észrevételek.

(A jelen cikk rövid áttekintést ad, azonban a Javaslat egyes fontosabb témáiról, a Vjt. jelentősebb módosulásokról az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői részletesen cikksorozatban számolnak be – a szerk.)

A grafikai ábrázolhatóság követelményének eltörlése

A Javaslat által előirányzott legfontosabb, legjelentősebb változások közé tartozik, sőt tulajdonképpen kiemelkedik, a védjegyoltalmakra bejelentett megjelölések grafikai ábrázolhatóság követelményének eltörlése.

Köszönhetően ennek, a bejelentőnek lehetősége nyílik a védeni kívánt megjelölések bármely technológia útján, technika alkalmazásával történő ábrázolására, így elsősorban hangfájlok vagy videófájlok benyújtására is.

Ezzel a jelenleg hatályban lévő rendelkezésektől eltérően, többféle megjelölés is oltalomban lesz részesíthető. Lényeges azonban kiemelni, hogy az így lajstromozásra kerülő megjelölések jogosultjait megillető oltalom tárgya a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság számára is pontosan meghatározható kell, hogy legyen.

Forrás: Karelj / Wikipedia

A jogharmonizációnak köszönhetően fontos változás továbbá, hogy újraszabályozásra kerültek a feltétlen és viszonylagos kizáró okok a védjegybejelentések kapcsán. Hatályon kívül helyezésre került a harmonizáció érdekében a lejárt védjegyek más megjelölések lajstromozását gátló, kétéves „utóhatása".

Kiegészítésre kerültek a védjegyoltalomból eredő jogok

Továbbá, a védjegyoltalomból eredő jogok, mint a védjegyoltalom tartalma is kiegészítésre kerültek, összhangban elsősorban az Irányelvben meghatározottakkal, nevezetesen új bitorlási magatartásként nevesíti a Javaslat a védjegy kereskedelmi névben vagy cégnévben megvalósított használatát, a védjegynek összehasonlító reklámban történő jogellenes használatát is, valamint, az eddigieknél részletesebben szabályozza a kizárólagos használati jog sérelme esetén alkalmazható következményeket is.

Érdemi változtatásokat eszközöl a Javaslat a védjegybitorlási perekkel kapcsolatosan is, különösen a tovább-használati jog és a használat hiánya, mint védekezés tekintetében, valamint módosítja a védjegy használójának perbeli legitimációját a védjegybitorlási per(indítás) kapcsán.

Új rendelkezés a fentiek mellett, hogy a Javaslat a használóval szemben is kiterjedt lehetőségeket biztosít a védjegyoltalom jogosultja számára, amennyiben a használati szerződés (licencszerződés) meghatározott feltételeit a használó megsérti – mutatott rá dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel.

Jelentős változások következnek be a védjegyoltalom megújítására irányuló eljárások tekintetében is.

Lényegi módosításként értékelhető emellett, hogy a védjegyoltalom megszűnésének esetei köréből kivezetésre került az a jogi helyzet, amikor a védjegy jogosultjának jogi személy jogutód nélküli megszűnése miatt kerülne sor védjegyoltalom megszüntetésére.

Ezen esetkört leszámítva ugyanakkor a védjegyoltalom megszűnésének rendszere tulajdonképpen változatlan maradt az Irányelv adaptációja során, így a védjegy jogosultja továbbra is elveszti az oltalmát lejárat, lemondás, törlés, használat hiánya illetve a védjegy megtévesztővé válása és megkülönböztető képességének elvesztése esetében.

A Javaslat továbbá az elektronikus ügyintézési kötelezettség gyakorlati megvalósításával kapcsolatosan, e szolgáltatások zökkenőmentes és az újonnan kialakított adatvédelmi irányelveknek megfelelő használatához szükséges rendelkezéseket is rendezi, elsősorban figyelemmel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtti eljárásra és azzal kapcsolatos információs rendszer működtetésére – húzták alá végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.