Budapesti Ügyvédi Kamara: négy éve nem emelkedett a tagdíj

Vágólapra másolva!
A tagdíj reálértéke 6,4 százalékkal a négy év inflációs átlaga alatt maradt.
Vágólapra másolva!

Az elnökség nem tartja elképzelhetőnek a tagdíjak reálértékének emelését annak ellenére sem, hogy számos új állami feladattal és az ügyvédi piacok biztonságának megőrzése folytán számos új kihívással is szembesülnünk kell.

Az inflációs követést főleg két tényező tette elkerülhetetlenné: a költségnövekedést eddig finanszírozó létszámnövekedés lelassulása, illetve a kintlévőségek egy év alatti 40 százalékos megemelkedése.

Zuhanásszerű elszegényedés

A fővárosi kamara igen jelentős létszámú ügyvéd csoportok zuhanásszerű elszegényedését érzékeli és arra számít, hogy a gazdaság esetleges újraindulása sem biztos, hogy ezeknek a rétegeknek a talpra állását segíti elő.

A tagdíjvitában a kamara elnöke, dr. Réti László hangsúlyozta, hogy ezért a következő évben a Kamarának azokat a beruházásokat kell felgyorsítania, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az ügyvédkedéssel összefüggő adminisztrációt, és a hivatás gyakorlásához szükséges jogi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését.

Legolcsóbb az elektronikus felhasználás

Ennek legolcsóbb és mindenkit elérő módja az elektronikus felhasználás. Prioritást kell élvezzenek a kamarai tagdíjon kívüli bevételt bővítő projektek.

Ezek bevételeit a felelősségbiztosításba, az archiválásba, a tömeges képzésbe, a "kicsik" minőségbiztosításába, a kirendelt és népügyvédi működés támogatásába kell visszaforgatni.

Hosszú távú célok

Az elnökség egy része még akár a következő évi költségvetés deficitjének felvállalása árán is el kívánta kerülni a tagdíj bármilyen emelését.

Ám a többség az összes, az ügyvédi hivatást és annak piacait veszélyeztető konkrét fenyegetés ismeretében a tagdíjak részleges és inflációkövető emelése mellett voksolt, kiállva a tartalékok védelme és hosszú távú célokra történő felhasználása mellett is.