Versenyfelügyeleti ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásait érdemben lezáró - valamint azok végrehajtását elrendelő - határozatokat a hivatalon belül elkülönült döntéshozó fórumként működő versenytanács hozza meg.
Majd - egy esetleges jogorvoslat esetén -, a versenytanács egy jogi képviselő bevonásával képviseli azokat a bíróság előtt.
A versenytanács bírálja el egyúttal a vizsgálók által a versenyfelügyeleti eljárás során hozott, úgynevezett közbenső végzések elleni jogorvoslati kérelmeket is.
Sajátos helyzetű testület
A versenytanács sajátos helyzetű testület, ami abból fakad, hogy független a GVH-n belül.
Tagjai a döntések meghozatalakor teljes függetlenséget élveznek, ugyanis csak a törvénynek vannak alárendelve részükre utasítás nem adható.
Ennyiben nem egy hagyományos közigazgatási modellről van szó, a versenytanács működése sokban hasonlatos egy speciális bíróságéhoz.
Ennek ellenére a versenytanács döntése közigazgatási határozatnak minősül, amely a szokásos bírói felülvizsgálat alá van vetve.
Elnök és tagok
A versenytanács munkáját a versenytanács elnöke -aki egyben a GVH egyik elnökhelyettese is- szervezi és irányítja, az egyes ügyeket az elnök által kijelölt három, vagy öttagú versenytanács bírálja el.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény ("versenytörvény") alapján a versenytanács tagjait a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
A kinevezés hat évre szól, amelynek lejárta után a versenytanács tagjai egy alkalommal, újból kinevezhetőek. (A pályázat részleteiről bővebben itt: www.gvh.hu)
A versenytanács tagjai - versenyfelügyeleti feladataik mellett - közreműködnek a GVH versenypártolási és versenykultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenységében is.