Megakadályoznák a "baráti hitelezőkkel" való összejátszást

Vágólapra másolva!
A hatálybalépését követően több újdonságot hozna magával az új csődtörvény, így növelnék a fizetési moratórium időtartamát, bevezetnék a jóhiszemű joggyakorlás kötelezettségét, szigorítanák a vagyonfelügyelőre vonatkozó rendelkezéseket, és megakadályoznák a "baráti hitelezőkkel" való összejátszást.
Vágólapra másolva!

Az igazságügyi kormányzat arra törekszik, hogy erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, támogassa az adós csődeljárásra való felkészülését, a vállalkozás üzemszerű működését a csődeljárás alatt, és megakadályozza, hogy az adós kibújjon kötelezettségei alól.

A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.

A jogalkotó úgy próbálja a csődeljárást vonzóbbá tenni, hogy a fizetési moratórium időtartamát kilencven napról százhúsz napra hosszabbítja meg, amely maximum ugyanannyival még egyszer kitolható.

A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a csődeljárással leginkább a közepes és nagyobb vállalkozások élnek, ezeknél pedig nem volt elegendő a kilencven nap az egyezségkötés megfelelő előkészítésére, tekintettel arra is, hogy a bírósági döntéshozatalnak is van idő igénye.

A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket a hitelezők az eddigi három nap helyett nyolc napon belül jelenthetik be a vagyonfelügyelőnek, és eddig kell befizetniük a regisztrációs díjat is. Minderre és a követelés bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeire a csődeljárást elrendelő bírósági végzés is figyelmezteti a hitelezőket.

A jóhiszemű joggyakorlás követelménye

A kedvezőtlen gyakorlati tapasztalatok miatt bevezetik a jóhiszemű joggyakorlás követelményét. Erre azért van szükség, hogy a bíróság megtagadhassa az olyan egyezségek jóváhagyását, amelyek összességére, vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen, vagy méltánytalan rendelkezéseket állapítanak meg.

Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy, ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.

További változás, hogy az egyezségi tárgyaláson a hitelezők választmány helyett hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. Ha az adózónak át kell dolgoznia az egyezségi javaslatot, akkor ezt ugyanúgy nyolc nappal a következő tárgyalás előtt kell eljuttatnia a hitelezőknek.

Ennek kimondása azért szükséges, mert a hitelezők képviselőinek is fel kell készülniük nemcsak az első, hanem a következő egyezségi tárgyalásra is, és esetlegesen be kell szerezniük a döntéshozójuk (vezetői testület, tulajdonosok) hozzájárulását is.

Fellépnének az összejátszás ellen

Változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a cégcsoporton belüli azon hitelező, aki az adóst megfelelő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással segíti, nem lesz a szavazatszámítás során "hátrasorolt" hitelező.

Megszűntetnék azt a lehetőséget, hogy a hitelező is kezdeményezhessen (felszámolás helyett) csődeljárást. Ennek az az oka, hogy ilyen hitelezői kezdeményezés az adós egyetértése és aktív közreműködése nélkül nem vezet sikerre, és a gyakorlatban visszaélésekre került sor.

Például, oly módon, hogy az adós és "baráti hitelezője" megpróbálta elodázni a felszámolás elrendelését, és nyert időlegesen csődvédelmet.

Az értékesítéskor kapott összeg

A jelenleg hatályos törvény nem rendezi, hogy a már megindult, de az ügyész, vagy a bíróság által felfüggesztett felszámolás esetén a felszámolónak van-e jogköre és feladata. Ezért a változtatás kimondja, hogy a felszámolás felfüggesztése alatt is eljár a felszámoló, de feladatait csak sajátos keretek között gyakorolhatja.

Hitelezővédelmi okokból a bíróság engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetve a felfüggesztetett eljárás folytatását, azonban a bíróság, ügyészség által zár alá vont vagyontárgy csak az említett szervek hozzájárulása esetén értékesíthető.

A kapott vételárból a zár alá vétellel biztosított összeget el kell különíteni, be kell fizetni a bíróság letéti számlájára. Az értékesítéskor kapott összeg tehát nem vonható be a vagyonfelosztásba.

Csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével

Annak érdekében, hogy az adós üzemszerű működése a csődeljárás alatt megmaradhasson, és ne lehetetlenüljön el a piaci helyzete, kizárólag a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők a gazdasági tevékenység indokolt mértékű fenntartásához szükséges kifizetések.

A jogalkotó a rendelkezésekkel egyébként arra ösztönzi a hitelezőket, hogy csődeljárásban a jogszabályban megszabott határidőben jelentsék be követeléseiket, mert csak ebben az esetben kamatoznak követeléseik a fizetési haladék időszaka alatt, továbbá illeti meg őket az igényérvényesítési határidők meghosszabbodása.

Az arányosabb szavazatszámítás érdekében a hitelezői követelés minden ötvenezer forintja után biztosítanának egy szavazatot, ebben az esetben nincs töredékszavazat. A fizetési haladék alatt keletkező kamatköveteléseket itt nem kell számításba venni, mert az nagyon megnehezítené az egyezségi döntés előkészítését.

A jogalkotó továbbá szigorítja a felszámolókra és a felszámoló biztosokra vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi okokat, szigorítja követelményeket, bővíti a felszámolói névjegyzék tartalmát, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségeket.