A közvetítői és a tartós közvetítői szerződések az új Ptk.-ban

A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda által rendezett CMS Ptk. Akadémia előadássorozatának egyik újabb állomásán a közvetítői és a tartós közvetítői szerződések kapcsán dr. Petrányi Dóra és dr. Domokos Márton előadásában hangsúlyozták: az új Ptk. szabályainak gyakorlati megvalósulása nagy kérdés a jogászok számára is, hiszen maga a törvényszöveg csak a legfontosabb szabályokat említi.

A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői kifejtették: az új Ptk. szerint a közvetítői szerződés kereteiben a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet folytat. A szerződés megkötésére, teljesítés elfogadására nem jogosult és tájékoztatási kötelezettsége van, amennyiben más javára közvetítői tevékenységet végez.

A megbízó kötelezettsége a díj fizetése, a díj pedig a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé akkor is, ha a közvetített szerződést a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik.

Ennyit beszél lényegében a Polgári törvénykönyv a közvetítői szerződésekről, egyebekben a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni, vagyis az egyéb gyakorlati kérdésekben csak a jövő adhat választ - húzta alá dr. Domokos Márton.

Tartós közvetítői szerződés

Tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó pedig díj fizetésére köteles.

Tehát kritérium a tartós jogviszony, amelyben a közvetítő önállóan közvetíti a szerződéseket, vagy köti meg a megbízó nevében. Dr. Petrányi Dóra szerint, ami a tartós közvetítői szerződésekben a képviseleti jogokat és kötelezettségeket illeti, a képviseleti jog terjedelme tekintetében, ha a közvetítő a szerződés megkötésére jogosult, minden olyan jognyilatkozatot megtehet, amely a szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár, de nem módosíthatja a már megkötött szerződéseket, nem vehet át pénzt és nem állapíthat meg fizetési határidőt sem.

Ha a szerződést írásba foglalták, az egyik fél kérelmére a másik fél köteles átadni a szerződés és annak módosításának másolatát, e rendelkezéstől való eltérés és e jogról való lemondás semmit.

A megbízó kötelezettségei

A megbízó a saját költségére köteles a közvetítőnek mindazt a tájékoztatást és segítséget megadni, amely kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni, ha lényegesen kisebb mennyiségben képes vagy kíván szerződést kötni annál, mint amire a közvetítő számíthatott - hangsúlyozta a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A megbízó köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni a közvetítő által közvetített szerződés elfogadásáról vagy elutasításáról, és a megkötött szerződés teljesítésének elmaradásáról.

A felmondási szabályok

A határozatlan időtartamra kötött közvetítői szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap a harmadik és az azt követő években három hónap. Ennél rövidebb felmondási idő kikötése semmis.

Ha a felek a fentieknél hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint a közvetítőre irányadó felmondási határidő.

Kártalanítási szabályok

Dr. Domokos Márton rámutatott: az új Ptk. kimondja, hogy a szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött, vagy a jövőben kötendő üzletek alapján megilletné.

Ennek feltétele, hogy a közvetítő a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat bővített, ha az üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyökre tesz szert. De ugyanígy megilleti a kártalanítás, ha a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízatását teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el.

A kártalanítás összege nem haladhatja meg a közvetítő által a szerződés megszűnését megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb közvetítői szerződés esetén a szerződés időtartama alatt kapott díj átlagából számított egyévi összeget. A törvény tételesen felsorolja azt is, hogy milyen esetekben nem jár kártalanítás a közvetítőnek.

A versenykorlátozó megállapodás

Dr. Petrányi Dóra kiemelte: a szerződés megszűnését követően a közvetítőt a gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

Versenykorlátozás legfeljebb a szerződés megszűnésétől számított két évre köthető ki, a két évet meghaladó versenykorlátozás semmis. A két év versenykorlátozás maximálása azért logikus, mert ellenkező esetben az ügynök már az összes létező kapcsolatát felélné, és nem tudna létezni tovább a piacon - húzta alá dr. Petrányi Dóra.