Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a gazdasági társaságok kisebbségi tulajdonosai

Sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a gazdasági társaságok kisebbségi tulajdonosai, mert a kisebbség sok esetben nem csak a társaság legfőbb szervének döntéshozatalára, hanem a vezető tisztségviselők döntéshozatalára sem tud döntő befolyást gyakorolni - hívta fel az [origo] figyelmét a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Ijjas Balázs - aki kétrészes elemzésben tekinti át a kialakult helyzetet - úgy látja: minden tagnak, aki vállalja a kisebbségi tulajdonosi létet egy társaságban fontos már a társaságba történő belépéskor tudatosítania, hogy vállalja a kiszolgáltatott helyzetet.

A gazdasági társaságok működése során a társaság döntései a többségi elv alapján születnek. A társaságban főszabályként az történik, amit a többség akar. A társaság vezető tisztségviselőjének megválasztásában sem tudja a kisebbség érvényesíteni az akaratát, tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselőt a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a többség választja.

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint megállapítható, hogy a kisebbség nem csak a társaság legfőbb szervének döntéshozatalára, hanem a vezető tisztségviselők döntéshozatalára sem tud döntő befolyást gyakorolni, ezért általánosságban elmondható, hogy a kisebbségi tulajdonosok helyzete sok esetben rendkívül kiszolgáltatott a társaság életében.

Minden tagnak, aki vállalja a kisebbségi tulajdonosi létet egy társaságban fontos már a társaságba történő belépéskor tudatosítania, hogy vállalja a kiszolgáltatott helyzetet, ami a többségi tulajdonossal, illetve tulajdonosokkal való viszony esetleges megromlása esetén szinte védtelen helyzetbe sodorhatja - figyelmeztetett dr. Ijjas Balázs.

Létező jogi és működési problémák

A kisebbségi tulajdonos a saját tőkéjét fekteti be a társaságba, ugyanúgy, ahogy a többség, azonban a többség által kijelölt vezető tisztségviselő döntései, irányítása határozza meg a társaság működését és a befektetett vagyon alakulását, így sok esetben a kisebbségi tulajdonos az általa befektetett vagyon menedzseléséből is ki van zárva és nem rendelkezik befolyással a befektetett vagyon megfelelő kezelésének biztosításában.

Számos lehetőséget biztosít a társasági jog a kisebbségi léttel járó kockázatok csökkentésére, a kisebbségi érdekek védelmére, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben nem elegendőek a törvény által nyújtott lehetőségek a kisebbségi tulajdonos érdekeinek hatékony védelmére. Amennyiben elmérgesedik a viszony a tagok között, akkor a kisebbségi tulajdonos a legtöbb esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerül - hangsúlyozta a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A megtámadási lehetőség hiánya

További probléma a társaság által kötött a kisebbségi tulajdonos érdekeit sértő érvénytelen szerződések megtámadási lehetőségének hiánya - mutatott rá dr. Ijjas Balázs. A kisebbségi tulajdonos érdekérvényesítését jelentős mértékben akadályozza, hogy a társaság tagja nem támadhatja meg a társaság által kötött szerződést.

A megtámadási jog hiánya olyan helyzetet is eredményezhet, , melyben például a társaság többségi tulajdonosa által megválasztott vezető tisztségviselő a kisebbségi tulajdonos érdekeit súlyosan sértő szerződéseket köthet a többségi tulajdonos érdekeit szem előtt tartva, és ebben az esetben a kisebbségi tulajdonosnak még csak perindítási jogosultsága sincsen az érvénytelen szerződés megtámadására.

(A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjével készült, a kisebbségi tulajdonosok kiszolgáltatott helyzetével foglalkozó elemzés második részében a lehetséges jogi megoldásokat tekintjük át - a szerk.)