Vágólapra másolva!
Bizonyos új rendelkezések csupán jövő januártól lépnek életbe, más változások azonban már hatályosak - mondta el a védjegytörvény módosítása kapcsán az [origo]-nak az SBGK szakértője. Dr. Szamosi Katalin szerint több rendelkezés is pontosít és a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműen rendezi a helyzetet, ám akadnak olyan változások is, amelyek új, gyakorlati kérdéseket vetnek fel.
Vágólapra másolva!

Az első fontos változás szerint a védjegytörvény alapján ki van zárva az oltalomból a megjelölés többek között abban az esetben, ha a hivatalos ellenőrizési és hitelesítési jegyből, vagy fémjelzésből áll, vagy azt tartalmazza.

Mindez azt is jelenti, fejtette ki az SBGK szakértője, hogy a védjegyoltalomból való kizárás nem csak a különböző hitelesítési jegyek és fémjelzések, mint önálló megjelölésre vonatkozik, hanem minden olyan kombinált ábrára, vagy minden olyan összetett megjelölésre, melynek egyik eleme az említett jelzés.

A jogszabály csak azokra a megjelölésekre vonatkozik, melyeket azonos, vagy azokhoz hasonló árukra akarják alkalmazni, amelyek az említett jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak, vagy hozzájuk hasonlóak.

A borász és az ötvös ki van zárva az oltalomból?

Dr. Szamosi Katalin rámutatott: nagyon fontos, megválaszolandó kérdés, hogy valóban ilyen szűken kell-e értelmezni az új rendelkezést, vagy ki van zárva az oltalomból például a borász, vagy az ötvös is, aki a cégnevében és szolgáltatásaiban elemként használja fel a hitelesítési jegy, vagy a fémjel ábráját?

Amennyiben az árujegyzék ugyanis, például ötvös-tárgyak javítására vonatkozik, akkor bejelenthető-e az arany közismert fémjele, mint a védjegy egyik eleme? Ezekre a kérdésekre a jogszabály tükrében még konkrét választ nem adható, de megítélésem szerint a fogyasztók megtévesztését csak úgy lehet elkerülni, ha az árukkal kapcsolatos szolgáltatások is kizárási tilalom körébe esnek.

A címertörvény hatása

A jogszabály a kizáró okok közé beillesztette a 2011. évi úgynevezett "címertörvény" rendelkezéseit, mely rendezi a címer és a zászló engedélyhez kötött használatát. A címert, vagy zászlót tartalmazó megjelölés, vagy formatervezési mintaoltalom lajstromozásához ugyanis annak a minisztériumnak az engedélyére van szükség, amelyet a bejelentésben szereplő árujegyzék érint.

A kérelem során a miniszter mérlegeli, hogy az áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellege indokolttá teszi a címer, vagy zászló használatát a védjegy, vagy formatervező mintaoltalom részeként.

Az SBGK szakértője rámutatott: a nemzeti színek használata egyébként engedélyhez nem kötött, természetesen azonban csak akkor, ha nem minősül címer, vagy zászló használatának.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó módosítások

További módosítás, hogy az európai uniós jogszabályoknak megfelelően bevezették a védjegyoltalomból történő kizárását azoknak a megjelöléseknek, melyeket olyan árukkal kapcsolatban használnak, amelyek, nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző a védjegytörvény, vagy az uniós jogszabályok alapján egyéb okból nem használható.

A védjegy gyakorlatban régóta problémát jelentett a földrajzi árujelzőknek a használata olyan termékeknél, melyeket egyébként más régióban gyártottak, különösen sajt és bortermékekre használt megjelölések keveredtek földrajzi árujelzőkkel, melyek a fogyasztók tudatában azt a képzetet teremtették, mint hogy ha az adott áru, melynek egyébként nincs köze ahhoz a földrajzi területhez, onnan származna.

A védjegyjogi rendelkezések most egyértelműen rendezik ezt a helyzetet és kizárják az oltalomból ezeket a megtévesztő megjelöléseket - húzta alá dr. Szamosi Katalin.

Változások a védjegyperekben

A fenti lényeges anyagi jogi változásokon kívül a módosítás érintett néhány eljárásjogi rendelkezést is. Ebben a körben az egyik leglényegesebb módosítás a védjegyoltalom korlátara vonatkozó jogi környezetre vonatkozik. A védjegytörvény szerint a védjegyjogosult nem tilthat el mást arról, hogy az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban saját nevét, vagy címét használja. Ez a korlát azonban mindezidáig csak természetes személyekre vonatkozott. A mostani módosítás ezt a szűkítést törli és most már mind magánszemély, mind jogi személy hivatkozhat a saját nevének és címének jogszerű használatára.

Az SBGK szakértője felhívta a figyelmet a védjegy-perekben történő új szabályozásra is. A védjegybitorlás miatt indított perekben a védjegyjogosult kérheti a bíróságtól, hogy alkalmazza a bitorlóval szemben a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket, többek között követelheti a bitorlás megállapítását, a jövőbeni eltiltást, az elégtételadást, illetőleg adatszolgáltatást. A jogkövetkezmények között kiemelt jelentősége van a gazdagodás elvonásnak, illetőleg a gazdagodást meghaladó polgári jogi szabály alapján fennálló kártérítés megfizetésének is.

Az új rendelkezés egyértelműsíti, hogy arra az időszakra nézve, amikor például a védjegyoltalom megszűnés megállapításának feltétele fennállt, a jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Ennek különösen ott van jelentősége, hogy mind a gazdagodás, mind a kártérítési felelősséget elévülési időn belül, azaz 5 évre visszamenőleg lehet érvényesíteni - figyelmeztetett dr. Szamosi Katalin.

Az az időszak azonban, amikor a védjegyjogosult például nem használta a védjegyét és így a védjegyoltalom megszűnésének helye lett volna, nem képezheti a gazdagodás visszatérítésének az alapját. Ezzel az új rendelkezéssel, leginkább a piaci viszonyokra is figyelemmel, a bitorlót mentesíti a jogkövetkezmények alól arra az időperiódusra, amíg a védjegyjogosult nem használta a védjegyét.

A felszólalás jogintézményének változásai

A védjegytörvényünk 2004 óta alkalmazza az úgynevezett felszólalás intézményét. A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül lehet a megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalni. A módosítás a korábbi rendelkezést azzal egészíti ki, hogy a felszólalásban meg kell jelölni a felszólalás alapjául szolgáló okot és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat is, mely mind az eljárás gyorsítására irányul.

A felszólalási eljárási rend módosult annyiban is, hogy szóbeli tárgyalást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor tart, hogy ha a tényállás tisztázásához szükséges, vagy ha a felek kellő időben ezt egybehangzóan kérik - mondta végezetül az SBGK elnöke.