Milyen hatással is lehet a belvíz a mezőgazdasági területek jogviszonyaira?

A magyar médiában sokat foglalkoztak belvízkárok folytán az agrártárca által biztosított kárpótlási alap igénybevételének lehetőségével, ám a belvíznek a szerződéses felek közötti jogi viszonyaira gyakorolt hatásával jóformán semmit - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kovács Lóránd felhívta a figyelmet arra, hogy a belvíz ilyen jellegű, a jogviszonyokban is megjelenő konzekvenciái komoly jelentőséggel bírnak, érdemes csak abba belegondolni, hogy például a mezőgazdasági területeken végzett termelés jelentős hányada haszonbérleti szerződés keretében zajlik.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: jogviták állandó forrását jelenti pusztán az a természetes jelenség, hogy a körülmények folyamatos változásban vannak, amelyek sok esetben nagymértékben eltérnek attól, amelyek ismeretében a felek egymással szerződést kötöttek.

A szerződések létrejöttének időpontja kiemelt jelentőséggel bír, mivel az ekkor fennálló körülmények alapulvételével jön létre a felek akarategysége, és amint ezen körülmények lényegesen megváltoznak az akarategység megbomlik. A szerződés alapvető jellemzője, hogy kötőerővel bír, így szerződés alapján a feleknek jogaik és kötelezettségeik keletkeznek.

A körülmények változása ezt a kötőerőt azonban nem törheti át minden esetben, hisz akkor a társadalmi és gazdasági folyamatok kaotikussá válnak, megszűnik a jogbiztonság és megrendül a gazdaság kiszámítható működésébe vetett általános társadalmi bizalom - húzta alá dr. Kovács Loránd.

A természeti körülmények megváltozása és a polgári jog

A körülmények megváltozásának jogilag releváns esetkörét a polgári jog határozza meg. A jogszabályi rendelkezések alapján tehát kizárólag a szerződéskötést követően bekövetkezett, és a felek tartós jogviszonyát érintő olyan körülmények megváltozása esetén van lehetőség a szerződés módosítására, amely változás valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A bírói gyakorlat feladata kimunkálni, hogy a fentiekben meghatározott, igencsak általános jelentéssel bíró fogalmak milyen konkrét esetekben adhatnak alapot a szerződéskötés idején meglévőviszonyoktól való eltérésre.

A körülmények megváltozásának egyik legjelentősebb forrása a természet. A természet kiszámíthatatlansága meglehetősen kiszolgáltatott helyzet elé állítja a természetnek kitett tevékenységet folytatókat. A természeti viszonyok változására továbbá jellemző, hogy azokat a felek a szerződésük megkötésekor előre nem láthatják, és bekövetkezésükre, vagy annak elmaradására befolyással nem lehetnek - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A mezőgazdasági termeléssel szemben az adott földrajzi és éghajlati viszonyok mellett pontosan meghatározható mennyiségi és minőségi elvárások támaszthatóak. Az éves hozammal kapcsolatos várakozásainkat azonban lényegesen módosíthatja az időjárás kedvezőtlen változása, az aszály, a fagy, vagy éppen az éves átlagot messze felülmúló csapadékmennyiség.

A belvíz jogi konzekvenciáival nem foglalkozott a média

Magyarországon 2013. első harmadában a mezőgazdasági területeket borító belvíz már eddig is komoly károkat okozott, és továbbra is akadályozza a tavaszi munkák megkezdését, amely miatt már most számítani lehet arra, hogy az éves hozam az átlagosnál jóval alacsonyabb lesz.

Az országos híradások sokat foglalkoztak eddig is a belvízkárok folytán az agrártárca által biztosított kárpótlási alap igénybevételének lehetőségével. A belvíz szerződéses felek közötti jogi konzekvenciái azonban szintén komoly jelentőséggel bírnak, a probléma ilyetén való megközelítése azonban mindezidáig nem kapott különös hangsúlyt a sajtóban.

A mezőgazdasági területeken végzett termelés jelentős hányada ugyanis haszonbérleti szerződés keretében zajlik, és a haszonbérlő a termőföld használatáért haszonbért köteles fizetni. A haszonbér mértékének megállapításánál a felek az adott földterületnek az általános körülmények között elvárható hozamát veszik figyelembe.

A haszonbérleti szerződés módosítására ad alapot

A belvíz okozta helyzet éppen ezért a körülményekben beállt olyan változás, amely a haszonbérleti szerződés módosítására ad alapot - húzta alá dr. Kovács Loránd. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően éppen ezért amennyiben az átlagos termés kétharmada sem termett meg, úgy a haszonbérlő méltányos haszonbérmérséklést, vagy akár a haszonbér elengedését igényelheti.

A ki nem fizetett haszonbér pedig a későbbi évek termeléséből sem követelhető. A belvíz sújtotta területek haszonbérlői tehát végső soron szabadulhatnak a haszonbér fizetési kötelezettségüktől.