Jövő márciustól Magyarországon is lehetséges a bizalmi vagyonkezelés (1. rész)

Magyarországon eddig nem ismerték a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, így a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) egy merőben új dolgot vezet be a bizalmi vagyonkezelés szabályainak megteremtésével. Az új jogi lehetőség fontosságára tekintettel az [origo] két részes összeállításban próbál minél pontosabb képet adni. A most olvasható első részben dr. Bán Chrysta, a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Az új jogintézmény leginkább az angolszász jogrendszerekben ismert és széles körben használt 'trust', illetve a német jogban ismert 'Treuhand' szabályaival mutat párhuzamot és valószínűsíthetően a jogalkotó hasonló funkció betöltésére szánja - mutatott rá a gyakorló jogász.

A miniszteri indokolás a következőképp fogalmaz: "A tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása olyan gazdasági igény, amely a modern gazdaság egyik alapvető eleme, és amely nélkül a befektetéseken alapuló gazdaság - elvesztve a befektetések diverzifikálásának lehetőségét - működésképtelenné válna."

Dr. Bán Chrysta kifejtette: a bizalmi vagyonkezelés egy megbízási típusú szerződéses jogviszony a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között, melynek értelmében a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgokat, ráruházott jogokat és követeléseket (továbbiakban együtt: kezelt vagyon) a saját nevében, de egy, a szerződésben a vagyonrendelő által megnevezett személy, a kedvezményezett javára kezeli.

Olyan fiduciárius jogviszonyról van tehát szó, amelynek keretében a vagyonkezelő tulajdont szerez a kezelt vagyon fölött, azt birtokolja, használhatja és rendelkezhet felette, de azt mindig a vagyonkezelési szerződés tartalmának és előírásainak megfelelően, az abban lefektetett esetleges korlátok között, a kedvezményezett érdekében és javára kell kezelnie, hasznosítania és gyarapítania - húzta alá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A létrehozás szabályai

A szerződést minden esetben írásba kell foglalni. Amennyiben a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, közokirati forma szükséges. Bizalmi vagyonkezelés egyoldalú jogügylettel is létrejöhet, amennyiben a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, vagy amennyiben a vagyonkezelési jogviszonyt végrendeletben alapították, ez utóbbi esetben a jogviszony a kijelölt vagyonkezelő általi elfogadásával jön létre.

A vagyonkezelő szolgáltatásaiért főszabály szerint díjazásban részesül, de az ügylet ingyenes formáját sem zárja ki a jogszabály. A vagyonrendelő szabadon határozhatja meg a kedvezményezett személyét, vagy azok körét, a jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit, vagy úgy is rendelkezhet, hogy a kedvezményezett kijelölésére a vagyonkezelő jogosult.

A jogszabály szigorú vagyon-elkülönítést ír elő

A szabályozás túlnyomó része diszpozitív jellegű és szabad teret enged a feleknek a szerződés tartalmának meghatározására. Ugyanakkor bizonyos garanciális jellegű szabályok kógenciával bírnak, így például a jogszabály a vagyon-elkülönítés intézményével biztosítja, hogy a vagyonkezelő hitelezői, házastársa, élettársa, stb. ne támaszthassanak igényt a kezelt vagyonra, sem végrehajtás, sem felszámolási eljárás keretében.

A kezelt vagyont a vagyonkezelő saját vagyonától és egyéb kezelt vagyonoktól külön kell nyilvántartani, elkülönített számlán kell tartani és elkülönítetten kell kezelni. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A szabályozás azt is kizárja, hogy a kedvezményezett hitelezői igényt támasszanak a kezelt vagyonra mindaddig, amíg a kezelt vagyon vagy annak hasznai a kedvezményezett javára meg nem nyílnak és kiadásuk esedékessé nem válik - hangsúlyozta a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Akár jogi személy, akár természetes személy lehet vagyonrendelő, vagyonkezelő, vagy kedvezményezett. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye lehet azonos, és a vagyonkezelő is lehet a kedvezményezettek egyike, de a vagyonkezelő nem lehet a kizárólagos kedvezményezettje a vagyonkezelésnek.

Köteles a vagyont működtetni, gyarapítani

A vagyonkezelő kötelezettsége a rábízott, tulajdonába adott vagyont gazdaságosan működtetni és gyarapítani és az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni. A szerződés keretei között egyébként szabadon gazdálkodik a kezelt vagyonnal, azzal a megszorítással, hogy tevékenysége során a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembe vételével köteles eljárni - utalt rá dr. Bán Chrysta.

Tevékenységéről kérésükre köteles tájékoztatni a vagyonrendelőt és a kedvezményezettet a vagyon helyzetéről, annak tényleges és várható gyarapodásáról, a vagyon és annak elemei értékéről, továbbá a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekről. Kérésre köteles a vagyonkezelésről számot adni és a kezelt vagyonnal elszámolni. Harmadik személyekkel szemben titoktartás terheli minden olyan tény, tájékoztatás és adat vonatkozásában, amelyről a vagyonkezelői megbízatása keretében szerzett tudomást.

Bármikor visszahívható és felel a kártérítés általános szabályai szerint

Mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő ellenőrizheti a vagyonkezelő tevékenységét, utasítást azonban nem adhatnak a vagyonkezelőnek. Ugyanakkor a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett bármikor visszahívhatja a vagyonkezelőt a megbízatásából azzal, hogy más személyt jelöl(nek) meg vagyonkezelőnek a jövőre nézve.

A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben. A vagyonrendelő és a kedvezményezett követelheti annak a vagyoni előnynek a kezelt vagyon részeként való kezelését, amelyhez a vagyonkezelő a vagyonkezelési kötelezettségeinek megsértésével jutott.

A bizalmi vagyonkezelés megszűnése

A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha a kezelt vagyon elfogy, vagy a vagyonkezelő a szerződést felmondja, vagy a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs kezelője, illetve ha a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálával. A határozatlan időtartamra vagy az ötven évnél hosszabb határozott időre létesített vagyonkezelési jogviszony ötven év elteltével megszűnik. A bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg a vagyonrendelő, a vagyonkezelő vagy a kedvezményezett halálával vagy megszűnésével, vagy azáltal, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelő jogutódjává válik.

A vagyonkezelés megszűnése esetén a vagyonkezelőt elszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli. Ha a vagyonkezelő jogutód nélkül szűnik meg, a vagyon és a vagyont terhelő kötelezettségek a törvény erejénél fogva átszállnak a vagyonrendelő által kijelölt új vagyonkezelőre, ennek hiányában, ugyancsak ipso iure, visszaszállnak a vagyonrendelőre.

Mindezekből látható - mutatott rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője -, hogy az új Ptk. a bizalmi vagyonkezelés intézményének csak a legfontosabb, polgári jogi jellegű keretszabályait tartalmazza. Nagy jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a hatályba léptető, vagy egyéb speciális jogszabályok milyen további rendelkezésekkel bővítik a Ptk. szabályozását.

Betöltheti a kívánt funkciót?

Dr. Bán Chrysta megítélése szerint a bizalmi vagyonkezelés intézménye a célzott gazdasági funkció betöltésére csak abban az esetben lesz alkalmas, ha olyan speciális adó- és illeték jogszabályokkal párosul, amelyek alkalmasak a bizalmi vagyonkezelés céljának szolgálatára.

A jelenleg hatályos átruházási illeték szabályok alkalmatlannak tűnnek a bizalmi vagyonkezelés alapjául szolgáló, esetlegesen többszöri vagyon, illetve tulajdon-átruházás rugalmas és gazdaságos megvalósítására. Hasonlóan fontos kérdés, hogy a vagyonszaporulat, illetve a jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat miképp határozzák meg, tekintve, hogy a kezelt vagyon a vagyonkezelő tulajdonában van, és így annak hozama is elsődlegesen nála jelentkezik bevételként, amit azonban meghatározott feltételek esetén át kell adnia a kedvezményezettnek. További nyitott kérdés, hogy a jogalkotó esetlegesen milyen garanciális szabályokat léptet életbe a vagyonkezelési tevékenység biztonságos és átlátható végzésére.

Tekintve, hogy a bizalmi vagyonkezelés hagyományok nélküli jogintézmény a magyar jogban, csak a gyakorlat fényében lehet majd felmérni, hogy valójában mely gazdasági igények kielégítésére kerül alkalmazásra a mindennapokban, és annak szükségleteit mennyiben tudja kielégítően szolgálni a jelenlegi, 2014. március 15-én hatályba lépő szabályozás - hangsúlyozta a szakember.

(A Magyarországon eddig nem ismert bizalmi vagyonkezelés jogintézményről szóló összeállításunk második részét hamarosan olvashatják - a szerk.)