Júliustól módosulnak a pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályok

Júliustól, ha a felek nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást alapvetően a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni, módosulnak a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatokban a késedelmi kamat mértékére vonatkozó szabályok, és új jogintézményként bevezetik a "behajtási költségátalány" fogalmát, amely tulajdonképpen egyfajta törvényes kötbérnek felel meg - hívta fel az [origo] figyelmét a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Fülöp Éva rámutatott, ezeket a változtatásokat a jelenlegi,  2014. március 15-ig hatályos Polgári Törvénykönyv aktuális módosításai vezetik be.

Noha méltán nagy érdeklődés övezi az új Polgári Törvénykönyvet, különösen a hivatalos közzététele óta: számtalan írás jelent meg mind az új jogintézményekkel, mind a régiek újraszabályozásával kapcsolatban, ám a jelenleg hatályos polgári kódex változásairól sem szabad megfeledkezni - hangsúlyozta elöljáróban a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

Az új Ptk. előreláthatólag 2014. március 15-én lép majd hatályba, ám a jelenlegi kódex változásait is érdemes nyomon követni, hiszen nagyon jelentősek azok idén júliusban hatályba lépő változások, amelyek elsősorban a mindennapi szerződéses kapcsolatokban tipikusan előforduló, a pénzfizetés késedelmes teljesítésére vonatkozó szabályokat érintik - mutatott rá dr. Fülöp Éva.

A törvénymódosítás nyomán, ha a felek nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást alapvetően a számla, illetve fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

Módosulnak a késedelmi kamat szabályai

A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője szerint nem árt arra sem odafigyelni, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatokban a késedelmi kamat mértékére vonatkozó szabályok is módosulnak. Egyrészt a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni - és nem a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényeset.

Másrészt a késedelmi kamat mértéke növekszik, így az irányadó jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékével kell számolni - szemben a korábbi héttel. Érdemes továbbá kiemelni azt az örvendetes kiegészítő rendelkezést, miszerint idegen pénznemben meghatározott tartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamatot, ennek hiányában a pénzpiaci kamatot kell alapul venni.

Végül, de nem utolsó sorban fontos újdonsága a Ptk.-beli szabályozásnak, hogy a késedelmi kamatot kizáró szerződéses rendelkezés csak abban az esetben megengedett, ha a kötelezett a késedelem idejére egyébként kötbér fizetésére köteles. Minden egyéb esetben semmis a késedelmi kamatot kizáró rendelkezés.

A "behajtási költségátalány" fogalma

Dr. Fülöp Éva szerint még egy nagyon fontos újdonságról kell beszélni, a jelenlegi Ptk. ugyanis új jogintézményként bevezeti a "behajtási költségátalány" fogalmát, amely tulajdonképpen egyfajta törvényes kötbérnek felel meg. E szerint, ha a kötelezett késedelembe esik - vagyis nem fizeti meg a pénztartozást határidőre -, akkor köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább negyven eurónak - az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint számított - megfelelő forintösszeget megfizetni.

A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, vagyis a jogosult továbbra is követelheti a felmerült kára és egyéb költségei, így akár a késedelmi kamat vagy kötbér megtérítését a kötelezettől, ugyanakkor a kártérítésbe beszámít - de csakis a kártérítésbe, egyéb követelésbe nem -az ezen a jogcímen megfizetett összeg.

Ez azt jelenti, hogy a költségátalány összegét le kell vonni a kártérítés összegéből, ha azonban úgy döntünk, hogy kártérítést nem, csak késedelmi kamatot követelünk az adóstól, úgy a késedelmi kamat összegéből nem kell levonnunk a 40 eurós költségátalányt. A hitelezőket védő szabályként előírja a Ptk., hogy a behajtási költségátalányra vonatkozó szabályoktól eltérő megállapodás semmis, vagyis nem lehet pl. érvényesen kizárni annak alkalmazását, vagy összegét csökkenteni.

A fenti módosítások 2013. július 1-jén lépnek hatályba, habár a jogszabályváltozás alapjául szolgáló uniós irányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján a tagállamokban, így Magyarországon is legkésőbb 2013. március 16-ig hatályba kellett volna léptetni azokat a rendelkezéseket, amelyek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek - hangsúlyozta végezetül a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

Nyílt napot tartanak június 11-én, kedden, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Irodában, ahol az iroda szakértőit személyesen is lehet kérdezni, tőlük tanácsot kérni.