A finanszírozás minden területére hatással lesz az új Polgári törvénykönyv

A finanszírozás valamennyi területre hatással lesz a jövő márciusban hatályba lépő új Ptk. hitelbiztosítékokra vonatkozó szabályozása. Az új szabályozást ugyan elfogadta a parlament, részletszabályok híján azonban több ponton kérdéses, változik-e, változnia kell-e, és ha igen, akkor hogyan változik a gyakorlat - tudta meg az Origó a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjétől és a BCE-GTK Gazdasági Jogi Intézet oktatójától.

A számos ponton angolszász mintára épülő új zálogjogi szabályozás jelentősen eltér a jelenlegi Ptk. megoldásaitól. Kérdés, hogy a kialakult jogi kultúrában ez mennyire lesz befogadható - fejtette ki Bodzási Balázs, a BCE-GTK Gazdasági Jogi Intézet oktatója.

Csökken a zálogfajták száma, megszűnik a vagyont terhelő zálogjog, ami az egyes vagyontárgyak megnevezése nélkül az adott cég valamennyi vagyonát terheli. Erre továbbra is lesz lehetőség a zálogtárgy körülírással történő meghatározásával, de hiányozni fognak a jelenlegi Ptk.-ban meglévő egyediesítést lehetővé tevő szabályok.

Csaknem teljes tilalom

A fiduciáris - bizalmi elemet magában hordozó - biztosítékok csaknem teljes tilalmát vezeti be az új Ptk. A biztosítéki céllal kötött opciós, engedményezési vagy adásvételi szerződéseket 2014. március 15-től nem lehet kötni. A már megkötött és létező fiduciárius biztosítékok sorsa a hatályba léptető rendelkezések hiányában egyelőre ismeretlen.

Kettős bejegyzési kötelezettséget hoz létre az új Polgári törvénykönyv lajtromozott (közhiteles nyilvántartásba bejegyzett) ingók, jogok, követelések - például hajók, védjegy, üzletrész - tekintetében.

Ugyanis az új Ptk. alapján két különböző regiszterbe is be kell majd az ezeket terhelő zálogjogokat jegyezni: egyrészt az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba, amelyet új Ptk. hoz létre, másrészt az eddig is létező lajtromokba. Kérdés, hogy mi indokolja a kettős bejegyezési kötelezettséget.

Új jogintézmények

Új intézmény a hitelbiztosítéki nyilvántartás, amely leváltja a jelenleg közjegyzők által vezetett és működtetett zálogjogi nyilvántartást. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartás a közjegyzőivel szemben nem lesz közhiteles, nem bizonyítja a benne foglaltak fennállását - húzta alá dr. Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda banki finanszírozással foglalkozó szakértője.

Az új nyilvántartás angolszász mintára internet alapú lesz, mely hatósági, közjegyezői közreműködés nélkül működik majd: a felek maguk gondoskodnak a zálogjog bejegyzéséről. Kérdéses, hogy mennyire lesz hatékony és megbízható a jelenlegi gazdasági-jogi környezetben, és mennyire ad lehetőséget a visszaélésre.

A zálogjogi nyilvántartással szemben a hitelbiztosítéki nyilvántartás valamennyi ingón, jogon és követelésen alapított zálogjogot tartalmazni fogja, mely összességében egy előremutató lépés. Így ellenőrizhetővé válik, hogy valakinek az adott vagyontárgya, joga, követelése terhelés alatt áll-e vagy sem.

Szemben az ingatlan-nyilvántartással (melyben helyrajzi szám, nem cím szerint lehet keresni) az új rendszer zálogkötelezettek személyhez kapcsolódóan tartalmaz bejegyzéseket, ebben az adott személyre lehet majd keresni.

A zálogjogosulti bizományos

Az új Ptk. bevezeti a zálogjogosulti bizományos intézményét. A zálogjogosulti bizományos egy személy, akit a többi zálogjogosult nevez ki arra, hogy a jogaikkal éljen, és a nevükben eljárjon. A szindikált hitelezésnél ezen túl nem kell minden egyes hitelezőt bejegyezni, vagy egyéb alternatív megoldásokkal élni, hanem elég lesz a bizományost bejegyezni.

Ezáltal a folyamat egyszerűsödik, valamennyi bank azonos ranghelyen kerül bejegyzésre, és nevükben kötelezően a bizományos fog eljárni (az egyes zálogjogosultak többé nem járhatnak el). Nem tartozik a zálogjogosulti bizományos vagyonához az a vagyon, ami a zálogjog érvényesítéséből folyik be hozzá, hanem az egyes zálogjogosultak vagyonához tartozik majd.

Az új polgári kódex biztosítéki rendszerében vannak előremutató részletek, ugyanakkor számos (jól) működő intézményt megszüntet. Dr. Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a részletszabályokon múlik majd, hogy ezek valóban előrelépést jelentenek-e.