Az új Btk. felértékeli a nemzetközi tapasztalattal rendelkező büntetőjogászokat (1. rész)

Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, egyre inkább felértékelődhet a szakképzett, gazdasági büntetőjogi szakdiplomával is rendelkező, idegen nyelvet (vagy akár nyelveket) beszélő, nemzetközi jogban, akár a nemzetközi jogsegély értelmezésében is tapasztalatokra szert tevő büntetőjogászok szerepe az új Btk. hatályba lépésével - mondta el az Origó-nak a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Néhány büntetőper, így például az elhíresült Tobin-ügy, vagy annak inverze, a horvát szálon futó, MOL Nyrt.-t is érintő eljárás egyaránt fontos jogi kérdéseket vethet fel, amelyeket jelentőségükre tekintettel kétrészes írásban elemez dr. Somos Zoltán, most az első részt olvashatják.
Vágólapra másolva!

A 2013. július 1-jén hatályba lépett új büntető kódex a legáltalánosabb alapelvek deklarálását követően rendelkezik annak időbeli, valamint területi hatályáról, azaz a magyar büntető joghatóság kérdéséről.

Az új Btk. ezzel hiányt pótol, és bizonyos értelemben követi az Európa legtöbb országában, de akár az Amerikai Egyesült Államokban, vagy éppen Kanadában megfigyelhető elveket - fejtette ki elöljáróban a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

Az időbeli hatály kérdései

Ami az időbeli hatályt illeti, természetesen továbbra is az elkövetés idején hatályos törvény alkalmazandó, feltéve, ha a cselekmény az új Btk. szerint is bűncselekmény, vagy ha az az új Btk. szerinti elbírálása nem minősül enyhébbnek.

Az enyhébb jogszabály megítélése csakis az elkövetés idején hatályban lévő és elbíráláskori jogszabályok összevetését jelentheti, a megítélésnek a cselekmény gondolatbeli elbírálásán kell alapulnia, és az egyes jogszabályok valamennyi rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani.

A jogszabályokból ugyanakkor kombinatív módon az enyhébb intézkedések együttesen nem alkalmazhatóak. Az új Btk. visszaható hatálya azon bűncselekmények vonatkozásában érvényesül, melyek a nemzetközi jog szerint büntetendőek (például: népirtás, apartheid, különböző háborús bűncselekmények).

A területi hatály

Az állami szuverenitás a magyar büntető bíróság ítélkezésében jelenik meg, és ez jelenti a tulajdonképpeni joghatóságot, azaz, az úgynevezett területi hatály kérdését. Az új Btk. fényében ez továbbra is elsődlegesen a Magyar Állam területén elkövetett bűncselekményeket érinti, függetlenül az elkövető állampolgárságától. (Ide sorolandó továbbá a magyar felségjelű légi jármű és úszólétesítmény is annak tartózkodási helyétől függetlenül.)

Ugyancsak alkalmazható lehet a Btk. a magyar állampolgár által külföldön elkövetett, a magyar törvény szerint büntetendő cselekményére is. Ez az állampolgársági elv megjelenését jelenti, és egyben utal a bűncselekmény személyi hatályára is - húzta alá dr. Somos Zoltán.

Az új Btk. kiterjeszti a személyi hatályt

Ezen elvet az új Btk. kiterjeszti a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany) sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett és kizárólagosan a magyar jog szerint büntetendő cselekményeire is. Ezt hívják az új passzív személyi hatály elvének.

Tekintettel az intézmény nemzetközileg kifejezetten érzékeny jellegére, minden esetben a legfőbb ügyész dönt a büntetőeljárás megindításának lehetőségéről, mely esetben azt a magyar hatóságok folytathatják le, az ügyben a magyar bíróság hoz ítéletet. A legfőbb ügyész döntésének hiánya nyilvánvalóan büntethetőséget kizáró okot jelent.

(A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Somos Zoltánnal készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük - a szerk.)