Újdonságokat hoz novembertől a termőföld védelméről szóló törvény

A hasznosítatlan zártkerti ingatlanokat is kijelölheti az önkormányzat a szociális földprogramban, illetve közfoglalkoztatási programban való részvételre, amennyiben a hasznosításról szóló felszólítások eredménytelenek voltak és az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havária) esetén a jövőben kormányrendelet határozza meg a termőföldben bekövetkezett kár megtérítésének részletes szabályait - többek közt ezeket a szabályokat tartalmazza a termőföld védelméről szóló törvény módosítása.

A zártkerti ingatlanoknak az elmúlt időszakban kialakult és az eredeti rendeltetésétől számos esetben már lényegesen eltérő egyedi funkciója, illetve egyes területek műveletlenségének a többi területre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó külön szabályok kidolgozását.

Az önálló szabályozás igénye több, egymással kölcsönhatásban lévő tényezőre vezethető vissza. Ezek közül a legfontosabb, hogy a hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik. A zártkerti ingatlanok területi nagyságából adódóan ezek a földrészletek egy tömbben vannak, kis területen sok ingatlan helyezkedik el.

A nem hasznosított területek a környező területek művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladat miatt a többi ingatlan tulajdonosai, használói számára többletkiadásokat eredményeznek.

Mindezek olyan megoldás kidolgozását tették szükségessé, mellyel biztosítható e területek folyamatos művelése, legalább gyommentes állapotban tartása. A tervezett szabályozás alapján az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről.

Csak a hasznosítási kötelezettség súlyos megszegése esetén

A zártkerti ingatlanokon megvalósuló mezőgazdasági jellegű közfoglalkoztatáshoz jelen esetben az önkormányzatoknak ki kell jelöltetni a településeken azokat a területeket, ahol ezek a tevékenységek megvalósíthatók.

A zártkerti ingatlanok szociális földprogram céljára történő kijelölésével a mezőgazdasági termelésre alkalmas, de hasznosítatlan zártkerti ingatlanoknak a környezetben élő, azonban mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal nem elégséges mértékben rendelkező és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetésének elősegítése és a célcsoport életminőségének javítása, valamint az önálló egzisztenciateremtés esélyeinek növelése a cél.

A törvény alapján novembertől ilyen megoldásra csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos megszegése esetén, azaz eredménytelen bírságolást és felszólítást követően kerülhet sor, és csak időleges jelleggel.

A vörös-iszap katasztrófa miatt is

A jelenleg hatályos törvény nem szabályozza az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havária) esetét. A vörös-iszap katasztrófa is rámutatott a jelenlegi szabályozás hiányosságaira. A módosítás megkülönbözteti a természeti, illetve az ipari eredetű káreseményt.

Külön szabályokat tartalmaz a káreseménnyel érintett termőföldre, illetve a havária okozta károk elhárítása, megszűntetése vagy további káresemények megakadályozása érdekében a haváriával egyébként nem érintett termőföld azonnali igénybevételére vonatkozóan. Ipari szerencsétlenség esetén a termőföld eredeti állapotának helyreállítása, vagy az újrahasznosításra alkalmassá tétele a károkozó kötelezettsége.

A törvény tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek biztosítják a termőföld védelmét is, de tekintettel vannak a havária helyzet specifikus voltára is. Ennek megfelelően az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet esetén az időleges más célú hasznosítással kapcsolatos teendőket csak az esemény után kell végrehajtani, illetve a kialakult helyzettől és körülményektől függően kell dönteni a helyreállítás módjáról is.