Bár a statisztikák szerint a lakosság szinte fele a tavalyinál is kevesebbet akar költeni idén ajándékokra, a kevesebb elköltése is fejtörést okozhat. Okozzunk idén valódi meglepetést, és ne egy multinacionális áruházláncban verjük el a pénzünket! A hazai kistermelők, helyi gazdálkodók portékái mindenki számára elérhetőek, a vásárlás egyben egy termelő, egy gazdálkodási mód támogatása is. Irány a piac, a kecskefarm és az ökotanya.

A pénz szavazat

Karácsonykor még a hétköznapokban megfontolt vásárlók is gyakran féktelenül, és ahogy a rendelkezésre álló idő és pénz engedi, egyre elkeseredettebben próbálnak élelmiszert és ajándékozható dolgokat beszerezni. Előrejelzések szerint a tavalyinál kevesebbet költünk, a lakosság majdnem fele 15 ezer forintban húzza meg a határt. A válság karácsonykor is sok új lehetőséget jelenthet, megújulást hozhat. Szerencsés következmény, ha egyre többen választanak hazai termékeket. A legfrissebb statisztikai felmérés szerint, ha teheti, a megkérdezettek 52 százaléka eleve a magyar terméket részesíti előnyben, s a válság miatt a válaszadók 20 százaléka vásárol gyakrabban magyar terméket, mindenekelőtt az élelmiszerek - a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék - esetében ragaszkodunk a hazai áruhoz, derül ki az Ipsos válságkutatás-sorozatának legutóbbi felméréséből. Tízből négy fogyasztó ezért hajlandó akár több pénzt is fizetni a hazai gyártású, illetve jótékony célokat támogató termékekért.

Vásárolt már olyan ajándékot, amelynek csomagolása lebomló anyagokból készült, ezért hulladékként nem terheli a környezetet? Választott már vegyszerektől mentes bioélelmiszert, amelyet nem a szomszéd kontinensről szállítottak hozzánk? Forgatott már kezében méltányos kereskedelem (fair trade) védjegyével ellátott, azaz a harmadik világban élő termelőnek tisztességes megélhetést, emberséges munkakörülményeket biztosító termékeket? Vásárlóként okosan is dönthetünk, ha ellenőrzött körülmények között, vegyszerektől, antibiotikumoktól, mesterséges rásegítés nélkül, a közelben termelt, a környezetet kevésbé terhelő portéka mellett tesszük le a garast, így támogatva a hazai, térségi termelőket, a magyar tájfajtákat, a hagyományos feldolgozási eljárások megújítóit, a rövidebb szállítással saját éltető környezetünket. E szempontok bármelyikének figyelembevétele is hatalmas lépést jelent a felelős vásárlás útján, és ezekből többet tekintetbe venni sem ördöngösség.

Először is: irány a piac!

Ma már talán nem is annyira egyértelmű, de a hozzánk legközelebbi termelői piacon kell ezen értékek nyomába indulnunk. Kitartásra van szükség, mert a zöldségek-gyümölcsök nagy hányadát ma már a nagybani piacról szerzik be és viszonteladók kínálják, de még szinte minden piacon találunk saját terményét áruló termelőt is. Könnyen besétálhatunk a magukat őstermelő néninek álcázott kereskedők csapdájába, így hát nincs mit tenni, beszélgetni kell az árusokkal - kik ők, hol termelnek, milyen körülmények között. A visszatérő vásárlót mindenhol becsülik, és a kölcsönös bizalom, egy jó kapcsolat kialakulása a vevő számára a friss, megbízható minőségű termék, a termelő számára a biztos kereslet záloga lehet.

FotA3: Hirling BA!lint [origo]

Ha megspórolnánk a piacra járást, de a friss, minőségi zöldségről-gyümölcsről mégsem akarunk lemondani, néhány termelőtől közvetlenül, illetve közvetítőn, elosztón keresztül házhoz is rendelhetünk. Évek óta működnek olyan dobozrendszerek, amelyek tagjaként előre meghatározott és befizetett összegért meghatározott értékű terméket kapunk a szezonális termelési lehetőségekhez igazodó összetételű dobozban házhoz szállítva. Ebben a rendszerben  - amelyet hivatalosan közösségileg támogatott mezőgazdaságnak (angolul communitiy supported agriculture, CSA) hívnak -, a termelés kockázatait megosztjuk a termelővel, így kevésbé kiszolgáltatottak a termés alakulásának. Mindez a vásárlótól elköteleződést, bizalmat kíván. 

Legyen malacod

A kistermelők támogatásának Nyugat-Európában jól működő formája az állatok örökbefogadása. E lehetőséggel egy újjáéledő angol termelői piacon szembesültem egy Somerset megyei kastély romos gazdasági épületének udvarán. A vasárnapra alkalomszerűen összeállt termelői piacon a megye kistermelői árulták portékájukat a klasszikus angol almabortól és sajtoktól a kalácson át a sonkáig. (Angliában és egész Nyugat-Európában többnyire helyi civil kezdeményezések hatására az elmúlt évtizedben sok helyen sikeresen újjáélesztették a korábban évtizedekre kiszorított termelői piachálózatot. A piacok népszerűségét jelzi, hogy a helyszínre azon a napos szeptemberi vasárnap reggelen egymás nyomában érkeztek bogárhátúikban a környék nyugdíjasai.) Itt került a kezembe az egyik hústermelő szórólapja, amely egy hagyományos angol sertésfajta, a fekete-tarka Gloucester old spot vásárlására buzdít. A malacot 8 hetes korában vehetjük meg, a gazda ígérete szerint szabadtartásban felneveli, majd félévesen levágja, s a tulajdonos 40-50 kiló ízletes disznóhús boldog tulajdonosa lehet. Az angol gazda fontosnak tartotta elmondani, hogy amíg él, a malac szabad, füves területen szaladgálhat, hagyományos extenzív tartásban, természetes táplálékkal eteti, nem kezeli antibiotikummal.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Házi sertést, akár mangalicát Magyarországon is neveltethetünk, majd vágathatunk vagy vághatunk magunk. Az interneten számos sertéstartó, böllér hirdeti magát, de komplett szilveszteri disznóvágásra is befizethetünk, ami karácsonyi ajándéknak rendhagyó, disznóhús-beszerzési forrásnak viszont nagyon is hagyományosnak mondható. A legjobban akkor járunk, ha a disznót szopós malac korában vesszük meg: amellett, hogy garantáltan hazai termékhez jutunk, befektetésünkkel közvetlenül egy általunk kiválasztott térség megbízható gazdálkodóját támogatjuk. Ráadásul joggal számíthatunk rá, hogy a befektetett bizalom megtérül, és elkerülhetjük, hogy a sertéstartó a vágás előtti utolsó napokban teletömi a malacot, hogy a mázsáláskor akár 10-15 kilóval többet nyomjon.

 

Hamarosan érkezik a Boris

Forrás: inyes.hu

"Örökbe fogadni" persze nem csak mangalicát lehet. Bár itthon még nem elterjedt, egyre több gazdálkodó hirdeti honlapján ezt a remek lehetőséget. Az elsők között választotta az állományfejlesztésnek ezt az ötletes módját Buzás Attila, aki Magyarszombatfán működteti sajtüzemét Őrségi Ínyes Manufaktúra néven. Honlapján hagyományőrző termékei között fűszerezett kecskesajtokat, magyartarka tehenek tejéből készített sajtokat, lekvárt, birsalmasajtot és egy igazi különlegességet, kecskeszalámit is kínál. A hagyományőrző fazekasmestereiről híres Magyarszombatfa és az Őrség a sajtvásárlással, előre egyeztetett vacsorával összekötve önmagában is megér egy gazdaságlátogatást, de rendelni az internetes terméklista alapján telefonon is lehet.

Az Ínyes Manufaktúra valódi különlegessége, hogy az állományfejlesztésbe is beszállhatunk. Bajor barnáival Buzás Attila 2003-ben telepedett le Magyarszombatfán, és ahogy az lenni szokott, kistermelőként nehezen jutott egyről a kettőre, mígnem felötlött benne a gondolat: ahhoz, hogy bővíthesse állományát, a kecskevásárlásban kell érdekeltté tenni vásárlóit. Így indult el az örökbefogadás, ami nem várt népszerűséget hozott Buzás úr kecskéinek. "Az első hónapokban egyáltalán nem volt érdeklődés, már majdnem fel is adtuk, amikor hirtelen megváltozott valami, és beindult a dolog. A százas állományból ma már 15 örökbe fogadott állat; kerültek 'szülők' még Írországból is" - meséli büszkén a gazdálkodó. Az ötlet valójában pofon egyszerű, ezért működik: megbízásunkból Buzás úr megvásárolja az általa gondosan kiválasztott anyakecskét, ami papíron a mi tulajdonunk lesz; nevet adhatunk neki, képet kérhetünk róla. A kecske a telepre kerül, ahol jól tartják, a tejéből készült sajtért pedig addig nem fizetünk, amíg le nem vásároltuk az állat árát. A sajtot ráadásul az örökbefogadóknak Buzás úr kedvezményes áron számolja, és internetes rendelés esetén ingyen házhoz szállítja.

  • Ajándéktipp: örökbe fogadott kecske; kecskesajtok, például a csemege borsos vagy az őrségi mamuttalp
  • Beszerzési forrás: Őrségi Ínyes Manufaktúra

 

Rackamentés

Forrás: MTI

Hasonló állományfejlesztést terveznek azok a gazdálkodók, akik a magyar rackajuh megmentésére szövetkeztek. Honlapjukon a rackák tartására, fogyasztására és támogatására egyaránt keresnek jelentkezőket. A támogatás kidolgozása még alakul, annyi azonban körvonalazódni látszik, hogy havi ezer forinttal fogadhatunk örökbe állatot, s a támogatást az alapítvány a kiválasztott állat tartására fordítja.

 

Tanyalánc a Kiskunságon

Forrás: Rendek ökogazdaság

A hazai termelők összefogásának egyik jól működő példája a kiskunsági tanyavilágban, a Homokhátságon jött létre. A Kamra-túra elnevezésű gazdaudvar-hálózat internetes oldalán zöldség-gyümölcs kínálatból, tejtermékekből, bontott nyúl-, baromfi- és mangalica-húskészítményekből válogathatunk, de vásárolhatunk mézet és tojást is. A legjobb, ha a kistérség gazdálkodóit szervezett túra keretében keressük fel. A slow-food mozgalom védjegyére és az útvonal alakjára is utaló Csiga-túra nevet viselő kiránduláson lovaskocsin vagy biciklin fedezhetjük fel a Kiskunsági Nemzeti Park látványosságait, a helyi tanyasi gazdaságokat, kézműves mesterségekben próbálhatjuk ki magunkat, megismerkedhetünk a tanyán gazdálkodókkal, belekóstolhatunk a termékekbe, és vásárolhatunk is. A Csiga-túra egyik állomása Kunpuszta, ahol a Rendek család működteti ökogazdaságát. Rendekék a 19. század óta itt álló tanyaépületekben bemutatóközpontot is berendeztek, ahol megismerhetjük a régi munkaeszközöket, a tanyai hétköznapok munkáit, a hagyományos étkezési és tartósítási eljárásokat. A gazdaság igazi génbank, zöldséges kertjében csaknem két évtizede termesztenek itt őshonos, a helyi természeti adottságokat jól tűrő fajtákat, olyan ma már eltűnőben lévő tájfajtákat és alternatív növényeket, mint a libamáj bab, a pogácsa alma vagy a csicsóka). Őshonos állatokat, baromfit, rackát és mangalicát is tartanak, a mangalicazsírból a hagyományos hústerméken kívül vegyszermentes, tisztán természetes alapanyagokból készült szappant is főznek.

 

Kézműves borok, hazai fajták, kis borászatok

Az ünnepekre való bor beszerzésekor megéri a fáradságot, ha a Kárpát-medence irigyelt ökológiai-természeti adottságaihoz igazodó, rendkívül egyedi és felfedezésre váró termőhelyein gazdálkodó kis családi pincéket részesítjük előnyben. A legjobb, ha olyan kis családi borászatok termékeit keressük, amelyekben a családtagok maguk végzik a munkát a szőlőműveléstől a borkészítésen át a palacokok cimkéjének megtervezéséig. Fedezzük fel és tanuljuk meg értékelni hagyományos, hazai szőlőfajtáinkat (teljes listájuk itt olvasható), a kézműves eljárással készült borokat.

ForrA!s: AFP

Kisebb borászatok palackjai már minőségi éttermek kínálatában is megtalálták helyüket, így találkoztunk pár éve az egri borvidékhez tartozó Ostoroson található Orsolya pincészet boraival. Amikor az ifjú Tarnóczi-Turcsek házaspár a családjukban elsőként 1998-ban borászkodásba kezdett, azt tűzték ki célul, hogy felkutassák Ostoros legjobb szőlőtermő dűlőit, és megtalálják az ezekre a termőterületekre legjellemzőbb ősi fajtákat - elsőként egy olaszrizling-ültetvényt. Főállásuk mellett fejlesztették saját pincéjüket, s mostanra kialakult a végleges birtokszerkezet, beindultak a korábban még nem termő tőkék is: jelenleg 9,1 hektár termőültetvényen termesztenek a tájhoz jól alkalmazkodó fajtákat - olaszrizlinget, leánykát, kékfrankost, kadarkát. A termesztésben és a borkészítésben egyaránt törekednek a termőhelyhez illeszkedő, kézimunka-igényes, természetes eljárásokra.

A válságból kiutat keresőknek is van egy jó hírünk a karácsonnyal kapcsolatban: akár keveset, akár sokat költünk, lehetséges valóban környezettudatos és társadalmilag is felelős döntést hozni, s úgy tűnik, a helyi termék a vásárlók egyre nagyobb körében a jó minőség záloga.