Ablakot mossunk, csizmát pucoljunk vagy kezdjünk el a kandalló tervein gondolkodni, ahová az ünnepi zoknit akasztjuk? Vajon a Mikulás melyikbe teszi bele legszívesebben ajándékait? Ahány nép, annyi válasz.

December hatodika Miklós napja - Magyarországra ezen a napon érkezik és ajándékozza meg a gyerekeket mindenféle földi jóval a Mikulás. A szokás eredetét legtöbben Szent Miklós püspök személyéhez kötik, aki ismertségben és népszerűségben élen jár a katolikus szentek között. Krisztus után 350 táján élt, valódi életéről és tetteiről korabeli forrásokból nem sokat tudunk, de személyét rengeteg legenda övezi.

Ablakba pottyan az ajándék

Az egyik legenda szerint amikor Miklós megtudta, hogy egy ember nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, úgy segített rajtuk, hogy a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd a másik két lány is tisztességgel férjhez mehetett.

Személyesen adja át az ajándékot a gyerekeknek

Megszámlálhatatlan azoknak a történeteknek a száma, amelyek a segítő Miklósról szólnak, aki különösen a gyerekeken segített. Az egyik ilyen történet szerint egy gonosz fogadós megölt három diákfiút, a holttestüket elrejtette. Miklóst egy angyal figyelmeztette, mire ő odament a fogadóhoz, feltámasztotta a gyerekeket és megbüntette a fogadóst.

Ez a történet a 11. században keletkezett, és dramatizált formában is megjelenítették. Ennek a legendának és a belőle kinövő püspökjátéknak a kibontakozása, hogy hatodika előestéjén Szent Miklós meglátogatja a gyerekeket, kikérdezi, és megjutalmazza.

A három lány hozományának története Gentile da Fabriano festményForrás: Wikimedia Commons/Gentile da Fabriano festménye

A Dunántúlon a közelmúltig élt a Miklós napi alakoskodás szokása, ami azt jelenti, hogy december 5-én este nők járták a házakat kifordított kabátban, sapkában, derekukon lánccal. „Arcukat korommal kenték be és még lisztezték is, álszakállt kötöttek, fogaik almából vagy krumpliból készültek. A gyerekeknek szánt ajándékokat háti puttonyuk, illetve a karjukon logó vesszőkosár rejtette. Ajándékosztás előtt megkérdezték a szülőket, jók voltak-e a gyerekek, jól tanulnak-e és tudnak-e imádkozni” - olvashatjuk a Nemesvámos története című könyvben.

A Mikulás személyes megjelenése, látogatása a mai napig nagy népszerűségnek örvend, bár az eredeti történet feledésbe merült, elvesztette vallásos jelentőségét is, ami megmaradt az ajándékozó személye és az ajándék.

Forrás: Thinkstock

Tiszta csizma a kandalló mellé

Vannak házak, ahol a csizmákat tisztítják, suvickolják a gyerekek. Ennek a szokásnak is legendás eredetet tulajdonítanak. Egyesek ugyanis az ősi germán mitológiai főisten, Odin továbbélését vélik felfedezni a Miklós napi ajándékozó személyében. Ősi német néphagyomány szerint a gyerekek a rémisztően fagyos germán főisten, Odin nyolclábú lovának tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, Odin pedig hálából ajándékokat hagyott benne. Szent Miklós kultikus alakjának kialakulásában sokan ennek a kereszténység előtti Odin mítosznak a továbbélését látják.

Hogy jön a képbe Santa Claus

Történetileg úgy alakult, hogy Odin lovát Észak-Amerikában rénszarvasokra cserélték le, és van egy kis kavarodás abban a tekintetben is, hogy Amerikában karácsony estéjén, azaz december 24-én érkezik Santa Claus. Az ajándékozás dátumától eltekintve tevékenységében és alakjában nagyon hasonlít a keresztény Szent Miklós alakjához.

Odin nyolclábú lova, SleipnirForrás: Flickr/Tony Hisgett

Santa Claus modern kultuszával kapcsolatban felmerül azonban egy másik ősi szokásnak a továbbélése, modern megjelenése. Ez pedig a germán és északi kultúrákban a téli napfordulóhoz, a mi naptárunk szerint december 21-hez kapcsolódó pogány ünnep (norvég jōl, svéd jul, gót jiuleis), aminek egyik központi szereplője a Julbukk vagy Julbock, aki valójában egy ajándékot hozó kecske volt.

Ennek az alaknak a finn változata a Joulupukki, akinek nevét felvette a finnek télapója. Joulupukkinak már hivatalos weboldala is van, és Rovaniemiben, az északi sarkon él egész évben.

Láthatjuk, hogy a történet nagyon kusza, több szálon fut, egymásba fonódik, népenként, koronként, vallásonként, családonként változik. Ami összeköti őket az ősidőktől mind a mai napig, a közös ünneplés, az öröm, amit egymás megajándékozása is jelent, a közösségi szellem időkön, korokon, embereken átívelő továbbélése.

Források

http://www.katolikus.hu/szentek/1206.html

Phyllis Siefker, Santa Claus, Last of the Wild Men: The Origins and Evolution of Saint Nicholas, Spanning 50,000 Years (2006.)

http://www.thefreedictionary.com/