Sanyargatni kell a karácsonyfát, akkor lesz szép

2015.11.18. 16:22

A karácsonyfát a Jézuska hozza. Node van ott fenyőfa, ahol Jézuska született? Naugye. És ott, ahol lakik? Oda nem kaptunk retúrjegyet. Elmentünk hát megnézni, honnan hozza. Azt már most eláruljuk, hogy ugyanonnan, ahonnan a Mikulás, vagy az Angyalka. Azt is megtudhatja, hány éves a fája és hogy miért nem érdemes tejfeles pohárban fenyőt nevelni. 

Ha ön a Jézuska, a Mikulás, vagy éppen az Angyalka, akkor persze tudja jól, hogy az ember - illetve a Jézuska, a Mikulás, vagy éppen az Angyalka - igazándiból a nagybani piacról származó fenyőfát vásárol, a többiek kedvéért azonban leástunk a problémakör gyökeréig. Mert ugye a karácsonyfa lehet gyökeres is.

Erdőből soha

Szakadó esőben ültünk autóba, amit nem csak azért érdemes megemlíteni, hogy sajnáltassuk magunkat, hanem mert adott némi tétet a dolognak: még Budapesten jártunk, amikor jött a telefon, hogy a kiszemelt erdészetben nem vágnak, amíg vizesek a fák. Munkavédelmi előírások. Bíztunk a maszekok erejében és megcéloztuk Zala megyét, a Nagykanizsa-Letenye tengelyt, mert arrafelé van a legtöbb fenyőkert, köszönhetően a másra nem igazán alkalmas termőföldnek és a csapadékos időjárásnak.

Karácsonyfakert. A nagy úgy hetven éves lehetFotó: Bielik István - Origo

Az előre leszervezett helyen valóban nem dolgoztak, azt azonban a lelkünkre kötötték, ne felejtsük el megírni: az erdőből soha nem vágnak ki fákat, az árusokhoz kerülőket minden esetben külön erre a célra termesztették.

A horvátok már kint vannak

A második helyen, a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének bajcsai csemetekertjében a zord idő ellenére is zajlik a munka, egy horvát kereskedő és csapata vágja a fát. Hatalmas, ódon erdőt képzeltem magam elé, akkora fákkal, hogy eltakarják az eget. A biztonság kedvéért még csirkecsontot is hoztam arra az esetre, ha eltévednénk, majd azt nyújtom ki a mézeskalács házban a rácson keresztül a boszorkánynak, amikor ellenőrzi, hogy vágásérett vagyok-e. 

Mesés párhuzam

Mindenféle méretFotó: Bielik István - Origo

Ezzel szemben teljesen vegyes a fenyőkert, vannak itt mindenféle méretű fák, mint az árusoknál, csak itt még sorokba rendezve. A mesés párhuzam jegyében akadnak azért hatalmas példányok is, ezek azok, amelyek valamiért nem kellettek senkinek.  Csak hogy ne legyen igazam, az erdészet munkatársa gyorsan kidönt egy 4-5 méteres fenyőt, egy közeli település templomába kerül majd. Így már értem.

Örülnek majd a templombanFotó: Bielik István - Origo

Illetve van egy dolog, amit nem értek. Oké-oké, az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi és kelta kultúrák hagyományvilágában ismert volt, de ha kivágjuk az örökzöldet, akkor elszárad! Mindegy, ezen nem itt érdemes tépelődni, mert még engem is kivágnak.

Az országban az egyik legnagyobb

Miután egymás után többször is teljesen átázott a cipőnk és térdig sarasak lettünk, visszamentünk az erdészet központjába, ahol Babics István, erdőművelési ágazatvezetővel beszélgettünk.

Babics IstvánFotó: Bielik István - Origo

A Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének bajcsai csemetekertje az országban az egyik legnagyobb. A hagyományos erdőgazdálkodási feladatok és a több mint 60 hektáros erdészeti csemetekert mellet mintegy 18 hektár karácsonyfatelepük van, ezen jelenleg 90-100 ezer karácsonyfát nevelnek, amely folyamatosan fogy. Idén közel nyolcezer darabot adtak el – tájékoztatott Babics István.

Fele annyi, mint a városban

A karácsonyfa ára náluk köves út mellett gépkocsira rakva megközelítően fele annyi, mint az elárusító helyeken. A különbséget az magyarázza, hogy a kereskedőnek kockázati és egyéb költségei is adódnak. Szállítás, lerakás, helypénz, aztán ha megmarad a szállítmányból néhány fa, akkor azt a veszteséget is neki kell elviselni.

Mint teve a tű fokánFotó: Bielik István - Origo

A Nagykanizsai Erdészet – mint az ország ebben a részében általában mindenki - három fafajjal foglalkozik: luc-, ezüst-, és nordmann fenyővel. Ezen kívül van még kettő a hosszú tűs fenyők közül, az erdeifenyő, meg a feketefenyő, amiből ők keveset, néhány száz darabot értékesítenek. Régen volt még a karácsonyfatelepeiken douglas, és colorado fenyő is, de azokkal ma már nem foglalkoznak.

Az ezüst a középréteg fája

A legkeresettebb a nordmann és a luc, utóbbit a kispénzűek, előbbit a jobb módúak keresik, vagy azok, akik úgy gondolják, legalább most az egyszer az évben kitesznek magukért. Az ezüstfenyő a középréteg fája, de jellemzően azoké, akiknél nincsen kisgyerek. Mert ha egy ilyen - egyébként gyönyörű, de - bökős példányba beleesik valaki, akkor ott könnyen vége lehet a karácsonynak – mondja Babics István.

A lucfenyő életét meg lehet valamilyen trükkel hosszabbítani? – kérdezem. Hűvös helyre kell tenni, ne a túlmelegedett szobába és vízbe kell állítani, titkos recept nincsen.

Tovább tartja a tűjét

Ez már nem lesz földlabdásFotó: Bielik István - Origo

Kedveltek a földlabdás karácsonyfák is, ezekből kétfajta létezik. Az egyik a töves fenyő, amikor csak a gyökfő van egy kis földdel kiszedve – a növény az ezekben megmaradt nedvességet és tápanyagot szívja fel. Ez viszonylag rövid ideig, néhány héttel tovább tartja tűjét. A másik a „klasszikus” földlabdás. A kettőt könnyű megkülönböztetni, a töves fenyő alatt aránytalanul kicsi a földlabda, a földlabdás alatt nagy.

A „rendes” földlabdás egyébként komoly kertészeti munka eredménye: visszavágják a gyökerét, kiültetik, nevelgetik, kiveszik a földből, megint visszavágják a gyökereit, konténerbe teszik, két évig ott nevelik, így kis helyen lévő, koncentrált gyökérzete lesz. Ezek, ha minden rendben van (és mondjuk nincsen harminc fok a lakásban) – fagymentes téli napon kiültethetőek a kertbe. Innen már csak türelem kell, mert akár két év is eltelhet úgy, hogy a fácska a föld fölött csak kevés növekedést produkál: ilyenkor csak a gyökérzetét fejleszti.

Magot pergetnek

Egyébként a nordmann- és az ezüstfenyő kevésbé érzékeny a lakás klimatikus viszonyaira, mint a lucfenyő, de ezek sem szeretnek a fűtőtest mellett állni. Mindegyik nehezen tűri ugyanakkor, ha hideg helyről hirtelen kerül meleg helyre és fordítva.

CsemetékFotó: Bielik István - Origo

Babics István azt is elmondja, hogyan nevelik a karácsonyfának való csemetét. Az erdészet munkatársai magot pergetnek a begyűjtött tobozokból, bár például a kaukázusi jegenyefenyő (ez a nordmann leánykori neve) magját Grúziából veszik, mert ott őshonos. A magokat aztán elvetik ősszel vagy tavasszal, mindjárt ki, szabadföldbe, mert ezeknek a növényeknek - mint minden más élőlénynek— az otthon melegét a születési helyükhöz hasonló klimatikus viszonyok jelentik. A szobában, tejfölös pohárba való vetést, folytonos öntözést nehezen viselik.

Módos nyugdíjas, aprócska nordmann

Aztán a magoncokat csemetekertben gondozzák, majd ha kétévesek lesznek, akkor kiültetik az iskolába, újabb két év múlva pedig a karácsonyfa telepbe. Eddig szorosan egymás mellett voltak a növénykék, itt pedig már legalább 1-1 méter távolság van közöttük.

Az, hogy a „kész” karácsonyfák közül milyen méretűek a keresettek, korfüggő – mondja Babics István. Ahol kisgyerek van a családban, ott a nagyobb, 2-3 méteres fákat keresik, a nyugdíjasok viszont már nem szívesen cipekednek, ők megelégszenek a kisebbekkel is. És persze ez is pénztárca kérdése: a szegényebb kisgyerekes magasabb lucfenyőt, a módosabb nyugdíjas aprócska nordmannt választ.

Hány éves a fánk?

Lehet, hogy az évgyűrűk alapján is menneFotó: Bielik István - Origo

A legkisebb eladott méret az erdészetnél 80-100 centiméter. Lucfenyőből egy 80 centis úgy 4-5 éves, nordmannból nem szívesen vágnak ki ekkorát, azokból csak a 1,5 méter felettieket értékesítik, mert a 80 centis magasságot ezek a fenyők csak 6-7 év alatt érik el. Ha meghagyják őket, akkor a következő két év alatt még nőnek egy métert, annyit, mint az azt megelőző 6-7 év alatt. Előző matematika alapján, ha a kisgyerekes család vesz egy háromméteres lucfenyőt, akkor jó eséllyel egy 8 éves fát vitt haza.  A 3 méter nagyjából a felső határ, régebbi polgárlakásokba, családi házakba néha azért nagyobbakat is vesznek.

Babics István egyébként lucfenyőt visz haza karácsonyra, azt mondja, azért, mert annak van a legfinomabb illata. Régen, amikor még kapni lehetett douglas fenyőt, azt is sokan szerették az enyhe narancs illata miatt, ilyet azonban manapság már nem árulnak. Nem azért, mert kikopott a divatból, hanem mert a douglas fenyőtelepeket elpusztította egy gombabetegség, így ilyet már nem termesztenek.

Maguk NAV-ellenőrök?

Repül a nehéz tőFotó: Bielik István - Origo

Hazafelé elmegyünk még Surdra, a bő hatszáz lelkes településen szinte mindenki benne van a karácsonyfa bizniszben. Itt aztán zajlik az élet, a biciklitől a kamionig mindenen fenyőfát szállítanak. Nem jelentkeztünk be előre, nem volt bölcs dolog: rendre NAV-ellenőrnek néznek bennünket. Fényképezni is csak úgy szabad, hogy a háztábla, rendszám ne látszódjék.

Az udvaron lépni sem lehet a sok karácsonyfátólFotó: Bielik István - Origo

Nagy nehezen sikerült beszédbe elegyedni egy termelővel, aki nem csak saját fáit viszi a városokba, hanem a környék kis területen termelő gazdáitól is felvásárolja a fenyőket. Az úr, nevezzük Bélának azt mondja, a nagyobb városokban szerinte a lucfenyő ára méterenként egy ezres lesz két méteres magasságig, a nagyobbaknál több. Az ezüstfenyőt négyezer forintra taksálja, míg a nordmannt hatezerre.

Mint a trombitás

Itt valamikor fű nőttFotó: Bielik István - Origo

Béla szerint sanyargatni kell a fát, akkor lesz szép. Erre olyan arcot vágok, mint a trombitás, amikor citromot nyalnak előtte, ezért aztán példát is mond: ha rossz a talaj, vagy éppen kevés csapadék, attól a fenyő még szebb lesz. Továbbra sem értem, ezért áttér arra, hogy a fenyőfákat milyen sokat kell kapálni az első években, aztán a permetezés, ezer egyéb munka, végül az egészet egy huszáros mondattal foglalja össze: tudja, éppúgy megy ez is, mint bármi más, csak ezt éppen fenyőfának hívják.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK