Karácsonykor menekül a rokonlátogatás és a kényszerű sütés-főzés-evés Bermuda-háromszögből? Inkább csak élvezne egy-két jó bort, esetleg szép tájakon sétálgatna? Békében nosztalgiázna, elmerülne a történelemben, része lenne eddig nem ismert néphagyományoknak? Csak két órát kell utaznia Budapestről, és még programok sem fogják zavarni.

Gyakran mondjuk a nagy testű, édes tokaji borokra, hogy karácsonyi, ünnepi italok, és sajnos él még a rossz szokás, hogy a klasszikus aszúk kommersz, gejl képviselőit napfényes polcokon tartogatjuk a téli ünnepekre. Hogy aztán akkor se bontsuk fel őket, és még egy évig porosodjanak a polcon, a nippek és horgolt terítők között.

Megelevenedett tokaji palackok 1934-bőlForrás: Fortepan

Két jó tanács a szakértőktől: Azonnal dobjuk ki az ilyen régi palackokat, és felejtsük el az ízüket. Legfeljebb a jó minőségű, 6 puttonyos tételeket őrizgessük a spájz hűvös félhomályában elfektetve, minden mást felbonthatunk akár egy hétköznap estén is.

Tokaj elismert borászai egyként állítják, hogy az 5 puttonyos a mindennapok itala, viszont egy-egy remekbe szabott 6 puttonyost mégiscsak ünnepi gyertyafény mellett kell felbontani. Miért ne tennénk helyben, a borvidéken?

Mi is az a tokaji aszú?
A tokaji aszú alapját a Magyarországra jellemző szőlőfajták adják, amelyeket a helyi, egyedülálló klimatikus viszonyoknak köszönhetően a jó évjáratokban megtámad a nemes penész. A penész, a botrytis cinerea hatására a szőlőbogyók töppedni kezdenek, egyre több vizet veszítenek, így a gyümölcs cukor- és tápanyagtartalma, íze koncentrálódik.

Az aszúsodott szemeket késő ősszel szedik a pincészetek, ezeket tésztává gyúrják, majd felöntik musttal vagy újborral. Egy gönci hordónyi borhoz (136 liter) három, négy, öt vagy hat puttonynyi aszúszemet adnak. Később kipréselik és kierjesztik. Ezután még legalább 18 hónap fahordós és egy év palackos érlelés vár a borra.

Az aszúborok puttonyszámát ma már a bortörvény szerint cukortartalom alapján határozzuk meg. 2013 óta egy aszúnak legalább 120 g/liter maradékcukrot kell tartalmaznia, tehát ma már gyakorlatilag csak 5 és 6 puttonyos aszú kerülhet forgalomba. Ilyeneket azonban általában csak a legjobb évjáratokban lehet készíteni.


Elbújhatunk egy 200 lelkes faluban

Aki a karácsonyi időszakban elmenekül az otthonából, egészen biztosan békére, nyugalomra vágyik. Jó esetben szeretne végre csak a párjára, a családjára, esetleg önmagára koncentrálni, annyira, hogy még az internetről is képes lemondani. Szerencsére Tokaj-Hegyalján az aszúhoz és az ideiglenes önkéntes száműzetéshez is minden adott.

Mezőzombor 1938Forrás: Fortepan

Van itt például egy kis kétszáz fős falu, ahová nem ér el a térerő és a mobilnet, ahol összesen hét gyerek tanul az általános iskolában, ahol a polgármester is készít bort, és ahol talán intenzívebben élnek az ünnepi hagyományok, mint bárhol máshol az országban.

Komlóska egy ruszin-magyar falu Miskolctól 70 kilométerre. Írásos emlékek szólnak róla és váráról már az 1300-as évekből. A ruszin telepesek a 18. században vitték oda nyelvüket és kultúrájukat, ma már csak a helyiek 18 százaléka vallja magát ruszinnak.

Karácsonykor vigyázni kell a bottal és a süveggel

Komlóska lakosai ragaszkodnak a történelmükhöz, és mivel ruszin faluról és abban ruszin iskoláról, illetve művelődési házról van szó, ruszin hagyományaikhoz is. A helyiek karácsonykor savanyú káposztás szárított vargányalevest esznek, a pörkölt is szárított gombából készül. Bobajkával, a mákos guba kelt tésztás, tömény alternatívájával kínálják egymást, amelynek errefelé savanyú káposztás, túrós és mákos változata is van. Adnak hozzá fekete borsos forralt bort is, a vacsora és az éjféli mise után, a kántálás közben.

Betlehemesek Komlóskán az éjféli misén 2013Forrás: Homoky Dorottya

Mert itt nem betlehemezés járja, hanem kántálás. A falu alvége énekelve indul a felvég felé, és minden rokon vagy barát házánál megkérdezi: Szlebidno Boha chvalété? A válasz: Szlebidno! Ma már nem mindenki beszél ruszinul, ezért ők magyarul kérdezik, hogy szabad-e az Istent dicsérni. Aztán vincsuválnak, vagyis jókívánságokat mondanak egymásnak.

A betlehemezés csak a majdnem százéves görög katolikus templom éjféli miséje után indul. De itt ez sem olyan, mint az ország többi részén. A betlehemező gyerekek mellett néhány öreg is végigjárja a település lényegében egyetlen utcáját. Ők báránybőrből készült szőrmébe öltöznek, kolompot és láncokat csörgetnek, és bunkós botjukkal lábon, süvegükkel pedig fejbe kólintják az útjukba kerülőket. A gyerekek békésen, csengőszóval és énekkel adják a hátteret, és ahol előre megbeszélték, ott bebocsátást kérnek.

Érdemes ott megszállni, ahol jó bort mérnek

Hogy ennek részesei lehessünk, elég, ha szállást találunk a közelben. Mondjuk, ez nem lesz egyszerű, a falu legfőbb szállásadója, a Sólyomvár az ünnepen nem fogad vendégeket.

Bezzeg a borvidék wellnesshoteljei felkészültek a rohamra. Ez aztán vagy jön, vagy nem. Mindenestre honlapjukon tokaji borkóstolót és kandallót ígérnek, persze jacuzzival. A maga módján autentikus, remélhetőleg jó minőségű borokat kap a vendég. Érdemesebb talán olyan szálláshelyet választani, amelynek történelme van, esetleg már a neve alapján tudjuk, hogy jó bort is kapunk.

Ilyen lehet a mádi Barta Pincéhez tartozó Rákóczi-Aspremont Kúria, amelyet idén elképesztően szépen felújítottak. Mád település 1700-tól a Rákócziak kezében volt, ez a Kúria II. Rákóczi Ferenc sógorának, Aspremont herceg családjának a háza volt. 1755-ben épült barokk stílusban, de pontos története az '56-os zavargások közben, a levéltárt ért támadás miatt elveszett.

A Mádi Rákóczi-Aspremont kúria annoForrás: Barta Pince

Még most, a felújítás után is felbukkannak az eredeti padlók, a mennyezetfestés, néhány 18. századi ablaküveg, sőt előkerültek a 16. századra jellemző reneszánsz építészeti jegyek. A pincészet Facebook-oldalára már felkerült néhány kép.

Az épület vendégházként is üzemel, három exkluzív lakosztállyal. A Barta Pince Hegyalja egyik legkiválóbb borászata, butikborászat egy első osztályú területről. Persze itt lakni és inni nem lesz olcsóbb, mint karácsonyi ajándékokat venni az egész családnak.

Vissza a 19. századba

Alternatívája lehet a Gróf Degenfeld Kastélyszálló. Nem azért, mert olcsóbb, hanem mert ez is első osztályú szőlőbirtok, és az épületnek is lenne mit mesélnie. A német-magyar származású Degenfeld grófi család visszaállította a 19. századi hangulatot antik bútorokkal, velencei csillárokkal, korabeli festményekkel.

Miért? Talán mert azóta fontos szereplői a borvidéknek, kisebb-nagyobb megszakításokkal. De leginkább azért, mert a kastélyszálló épülete az 1850-es évek második felében épült, királyi parancsra. Akkor vincellérképző volt.

A szőlőültetvények feletti dombtetőn áll a Szent Teréz-kápolnaForrás: MTI/Lehotka László

Degenfeldékhez kapcsolódik egyébként a borvidéki látképet több helyről is markánsan meghatározó kápolna. Az Avilai Szent Teréz nevét viselő kápolnát gróf Grassalkovich Antal építette Dreese Gottfried mesterrel 1749-50-ben, Mária Terézia tiszteletére, hálából adományaiért. Felmászni egy havas dűlőn álló, szépen felújított kápolnához, ez aztán igazi karácsonyi élmény. De akinek ez kevés, útközben nézegetheti a borkészítés témájú tanösvényt és a kőzetbemutatót.

Itt akár síelni is megtanulhatunk

Ha végre esne a hó, itt szinte bármelyik lejtőn szánkózhatunk. A helyi borászcsaládok szebb teleken beszánkóztak minden lankát. Az ország legészakibb települése, Abaújszántó határában, a Sólyom-hegy oldalában kis sípályát is találunk.

Mindössze 250 méter, de korrekt, esténként kivilágítják. Abaújszántón egyébként már az ötvenes-hatvanas években síeltek, versenyeket is tartottak. A jelenlegi pálya a nyolcvanas években készült. Ma is működik itt síiskola, 2-3 nap alatt tuti megtanulhatunk alapszinten siklani.

Szánkózás Tokaj-hegyaljánForrás: Fortepan

Sátoraljaújhelyen, a Zemplén Kalandparkban négy évszakos és műhavas pálya is van. Előbbi az ország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályája, utóbbinak pedig fekete, piros és kék szakaszai is vannak. Ha a biztonságra hajtunk, maradhatunk a hófánkos csúszkálásnál. Ha pedig melegre vágyunk, akkor menjünk inkább a szerencsi fürdőbe ázni.

Elvétve találunk programot

Arról, hogy milyen éttermeket kötelező végigennie egy Hegyalja-túrán, már korábban írtam. Egyébként nagyjából ennyi. Hegyalján nem hemzsegnek a karácsonyi programok, békében átadhatjuk magunkat a történelemnek, a helyi szokásoknak vagy a szép aszúknak.

Karácsonykor a nemrég felújított tokaji színház, és valószínűleg a vadiúj Világörökségi Bormúzeum is zárva lesz, az interaktív és nyitva tartási idő szempontjából is korszerű mádi Aszúházban még reménykedhetünk. A pincészetek pihennek, ilyenkor még Szepsy István sztárborász is csak a családjával sétálgat a dűlőkben.

Síelés 1960-banForrás: Fortepan

Az egyik utolsó közösségi megmozdulás a hónap második vasárnapján a Tokaj-Hegyalja Piac, ahol ilyenkor fenyőrügy teát érdemes inni. Ezenkívül december 18. és 20. között a tállyai Oroszlános Borvendéglőben barkácsolhatunk és gesztenyézhetünk. Lesz koncert, irodalmi est és borlovagavatás. 20-án a Tarcali Arany Vasárnapon a kulturális egyesülettel kóstolhatunk helyi ételeket és borokat, miközben ősi mesterségekkel ismerkedünk. 

Aztán egészen január 6-áig, vízkeresztig nagy a csönd. Helyi szokás, hogy ilyenkor a görög katolikus szőlősgazdák szentelt vízzel hintik meg a szőlőtőkéiket az éves jó termés reményében, miközben a család otthon már a karácsonyfát bontja. Remélhetőleg az otthon ünneplők sem akkor teszik majd vissza a polcra a 20 éves 3 puttonyost, hanem tényleg felbontottak egy isteni 6 puttonyost 24-én.