Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAhogy szombaton megírtuk: az utóbbi időben Budapest egyes részein, Újpesten és a vele szomszédos XIII. kerületben sok helyen lehet trágár és fenyegető üzeneteket olvasni a házfalakon, amelyeknek a címzettje egy konkrét, megnevezett, kisgyermekes anya. Ezek a graffitik nem művészi alkotások, hanem egy dühös, megbántott ember üzenetei, amelyek címzettje korábbi párja. A szóban forgó falfirkák egy kapcsolati erőszak lenyomatai.

Fotó: Origo
A férfi több feliratban fenyegeti és trágár szavakkal illeti a nőt. Az ügy nagy port kavart, egyrészt amiatt, mert megrongálta az épületeket, vagyis kárt okozott, de főleg amiatt, mert életveszélyes fenyegetéseket is tartalmaznak az üzenetek. Ebből pedig nagy baj lehet, gondoljunk csak a budapesti japán nő esetére, aki sokszor jelezte, hogy bántja a férje, aki végül megölte őt.
A XIII. Kerületi Rendőrkapitányságon több rendbeli rongálás és zaklatás miatt indult nyomozás. A rendőrök elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki a falfirkák készítőjét, a bíróság pedig elrendelte a férfi távoltartását.

Fotó: Origo olvasói fotó
Vajon milyen ember a fenyegető? Valóban képes lenne erőszakos cselekményre? Képes lenne bántani a nőt, vagy akár meg is ölni? Vajon veszélyes másokra is?
Lapunk ezekre a kérdésekre kereste a választ Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológusnál, akinek a graffitikről készült képeket is megmutattuk, kitakarás nélkül.
A sértettség, a szégyen, a megalázottság következménye ez a nyílt agresszió, hiszen a falfirkák készítése agresszív viselkedés”
– mondta a szakértő. Kiemelte:
- megcsalás,
- szakítás,
- elhagyás,
- veszteségélmény
következtében leginkább negatív érzések uralják az embert: a harag, a düh. Az illető megéli a szégyent, megalázva érezheti magát, hogyha őt hagyták el, ő maradt hoppon, és az önértékelése sérül”
– magyarázta a szakember, amikor arra kérdeztünk rá, milyen ember lehet a falfirkák készítője, akivel a graffitik tanúsága szerint szakított a volt kedvese.

– Elég egyedi eset, hogy valaki graffiti formájában vizualizálja, amit érez, gondol. Nem tudta bent tartani, nem tudta feldolgozni azt a feszült fájdalmat, szégyenérzést, amit megélt, és az elkövető így juttatta kifejezésre azt, amit mások főleg verbálisan szoktak megtenni. Ennek egy még erősebb, szélsőségesebb, kritikátlanabb megnyilvánulási formája az, hogy a külvilág, a nép előtt szégyeníti meg a másikat, mert ebben az esetben egy nyilvános megalázásról van szó.
Sokszor a belső feszültséget az ember úgy oldja fel, hogy a másiknak verbálisan, e-mailben, SMS-ben, vagy levélben üzen, ezzel próbálja visszaszerezni a kontroll érzését.
Emögött az áll: ha te megaláztál engem, és én sérültem, akkor te is sérülj, te is szégyenülj meg, és éld át azt, amit én megéltem. Amikor a nyilvánosság előtt történik a megszégyenítés, annak nagyon nagy ereje van – tette hozzá a klinikai szakpszichológus, aki szerint a férfi tudattalanul vagy kevésbé tudatosan választotta a graffitit eszköznek.

A graffiti a szexualizált bosszú eszköze
– Ami még érdekes ebben az az, hogy ez egy szexualizált bosszú, mert a szavakban szexualizált megszégyenítést alkalmaz a graffitiző. Ez egy nyílt agresszió, egyfajta bántalmazás, ami szélsőséges és kegyetlen. Ez a férfi megpróbálta leértékelni, destruálni, szétrombolni a nőt ezekkel a kiírásokkal, amivel tulajdonképpen közhírré tétetett róla az, amit gondolt. Ez egy éretlen, impulzív ember cselekedete, aki feltehetően nem tudja szabályozni az érzéseit. Erre szoktuk azt mondani, hogy alacsony a frusztrációtűrése – mondja, hozzátéve: olyan eszközhöz nyúlt, ami ideig-óráig a megtépázott önértékelését enyhítette, ugyanakkor eszköze számára nem „adaptív, hanem inkább destruktív és romboló”, ami a másikat megsemmisíti. Ez az impulzív működésmód azért veszélyes, mert nem arról szól, hogy vissza akarja kapni a nőt, hiszen amikor az ember szeret valakit, nem akarja megsemmisíteni.
Zárójelbe teszem, hogy én nem lennék az elkövetővel egy szobában a hölgy helyében. Nem az a típus, aki higgadtan el tudna beszélgetni valakivel, akit ennyire gyűlöl, hogy még a tettei következményeivel sem számol. Sem a becsületsértéssel, sem a rongálással, amit a graffitikkel okozott”
– tette hozzá a szakember kihangsúlyozva, hogy a kapcsolati erőszak kibontakozása egy folyamat, amelyben állomások vannak. A nyilvános üzengetés az első cselekedete volt ennek a férfinek a szakítás után, ez az akut hirtelen felindulás folyamatának első felvonása.

A graffitivel idegeneket is bevont a kapcsolati erőszakba
A klinikai szakpszichológusnak arról is volt véleménye, kell-e tartania másoknak egy ilyen embertől. – Az átlagember megrémül mindenfajta agressziótól, legyen az verbális, burkolt vagy nyílt. Így vagyunk összerakva, megszólal bennünk a vészcsengő, hogy itt nem vagyunk biztonságban. Ha valaki fenyeget, még ha viccesen vagy burkolt formában is, rossz érzést kelt bennünk. A hétköznapi ember, aki ezeket a graffitiket olvassa, konkrét félelmet érezhet és talán egyfajta szégyenérzést is, hiszen a vulgáris, szexualizált szavak egymás után rossz érzéseket váltanak ki, gyomorszorító érzést – magyarázta dr. Makai Gábor, hozzátéve:
a graffitizős esetében nagy a valószínűsége, hogy a szavakat tettek követték volna, vagyis könnyen előfordulhatott volna, hogy rátámad a nőre, ezért jó, hogy eljárás indult ellene.

– Ha az ember kontrollálatlanul átadja magát az impulzusainak, ösztöneinek, akkor ott vér folyhat, és most nem akarok itt dramatizálni. Igenis, ezt szentül hiszem, hogy itt egy impulzuskontroll-zavart láthatunk, a frusztrációtűrés alacsony, ezért feltételezhető, hogy a nő veszélyben volt. Minden ilyen típusú fenyegetést komolyan kell venni, és remélem, már nem ott tartunk, hogy csak akkor, amikor vér folyik. Az emberi psziché néha kiszámíthatatlan, és amikor valaki önértékelésében, önérzetében ilyen erősen sérül, az még a zaklatástól, verbális vagy fizikai erőszaktól sem feltétlenül retten vissza – tette hozzá a szakember, majd arról beszélt, az utolsó pillanatig van mit tenni annak, aki ellen a harag szól. A szakember azt javasolta, hogy az áldozat ne bagatellizálja el a helyzetet, és kérjen segítséget. Átmehet a szomszédhoz, vagy telefonálhat, hívhatja a segélyhívót is, de akár a rendőrkapitányságra is besétálhat. Szerinte:
a legfontosabb az, hogy kijöjjünk a színfalak mögül, és hangot adjunk annak, hogyha valaki minket fenyeget, ha bántani akar”
– zárta a beszélgetést Dr. Makai Gábor.

Bajban van vagy tud olyanról, aki bajban van? Van segítség!
Ha Ön vagy a környezetében valaki krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
Amennyiben Ön akár szóbeli, lelki, fizikai bántalmazás, szexuális erőszak vagy csalás, akár online csalás áldozata, joga van a segítséghez! Jelentkezzen bármelyik rendőrkapitányságon, bármelyik Áldozatsegítő Központban vagy tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívó telefonszámon, de hívhatja a 0-24 órás áldozatsegítő vonalat, a 06 (80) 225-225-ös számot is.