Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Fordulat jöhet a dunaszerdahelyi maffiához köthető exrendőr ügyében, amely akár a kettős gyilkosság vádjának összeomlásához is vezethet. A Drevenák ellen zajló eljárást a bíróság felfüggesztette, miután egy vitatott törvénymódosítás az ügy kulcsbizonyítékát sodorhatja veszélybe.
A besztercebányai Specializált Büntetőbíróság szerdán felfüggesztette a 2003-ban elkövetett dunaszerdahelyi kettős gyilkosság ügyében zajló büntetőeljárást. A per vádlottja Boris Drevenák ex-rendőr, akit azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állt a Sátor Lajos-féle dunaszerdahelyi maffiaval, és bűnsegédként részt vett Écsi Béla meggyilkolásában – írja a Paraméter.
Fotó: eumostwanted.eu/Ma7
Az Alkotmánybíróság mentheti meg Drevenákot
Felfüggesztették a dunaszerdahelyi Écsi Béla és a pozsonyi Branislav Kotlan ellen 2003-ban elkövetett kettős gyilkosság ügyében zajló eljárást, melynek vádlottja Boris Drevenák exrendőr, a Sátor Lajos-féle maffia egykori feltételezett támogatója. A szerdai tárgyaláson az eljáró szenátus elnöke, Ján Giertli közölte: az alkotmánybírósághoz fordul a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítás miatt, amely radikálisan átrajzolhatja a bizonyítási rendszert.
A törvénymódosítás mindent felboríthat
Az új jogszabály szerint nem vehetők figyelembe olyan együttműködő tanúk vallomásai, akik valaha – bármely ügyben – hazudtak a hatóságoknak. Ilyen a vádirat koronatanúja, Kádár Krisztián, akinek tanúvallomása nélkül a vád szinte teljesen összeomlana. A bírósági eljárás a következő két forgatókönyv szerint folytatódhat:
- ha a törvény alkotmányellenes, a taláros testület hatályon kívül helyezi, és a per folytatódhat. Így Drevenák jó eséllyel bűnösnek minősülhet a gyilkosság vádjában;
- ha a törvény érvényben marad, az ex-zsaru valószínűleg felmentést kap, hiszen a vád fő eleme – a maffiagyilkosságért korábban elítélt Kádár vallomása – bizonyítékként kiesik.
Egy nyomozó, aki két kapura játszott
A tapolcsányi származású Boris Drevenák 1997-ben lépett be a rendőrséghez. Karrierje jelentős részét Nagyszombaton töltötte, majd a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) nyugat-szlovákiai részlegének igazgatójává léptették elő. Fontos szerepet kapott a dunaszerdahelyi tízes gyilkosság felderítésére létrehozott csoportban is.
Idővel azonban összebarátkozott a maffiózó körök egyik kulcsszereplőjével, Reisz Andorral, és a vád szerint „két kapura játszott”: miközben segítette kollégáit a bűncselekmények feltárásában, titokban Sátor Lajos érdekeit szolgálta. 2005-ben emiatt elbocsátották.
Az Écsi-gyilkosság és a szökés évei
2019-ben jogerősen bűnösnek találták a dunaszerdahelyi maffia támogatásában és az Écsi-gyilkosságban betöltött szerepéért. A bíróság szerint ő adta át a maffiának az akkor Pozsony területén bujkáló titkos tanú, Écsi Béla lakcímét, ami hozzájárult a 2003-as brutális kivégzéshez.
2003. április 9-én Écsi Béla, a néhai Pápay-klán egykori alvezére a testőrével utazott autóval, amikor egy másik jármű hirtelen az útját állta. A támadás előre kitervelt volt: a fegyveresek – köztük a dunaszerdahelyi maffia vezéralakja, Sátor Lajos – azonnal tüzet nyitottak. Écsi sofőrjét a helyszínen lelőtték.
Écsi Béla is találatot kapott, ám a lövés nem végzett vele azonnal. Súlyosan sebesülten még életben volt, amikor támadói a jármű csomagtartójába tuszkolták, majd elhajtottak vele a városból. A lövöldözés során az egyik elkövető, N. Alfréd is megsérült a tűzpárbajban, ám ez sem állította meg a kivégzőosztagot.
A maffia emberei a sebesült áldozatot magukkal vitték, majd egy félreeső helyen megfojtották. A brutális gyilkosságot követően a holttesteket – Écsi Béláét és a később a sérüléseibe belehalt N. Alfrédét – egy Tallós és Nádszeg közti erdős területen sekély sírba ásták el, abban a reményben, hogy a bűncselekmény örökre rejtve marad.
A kettős gyilkosság nem csupán egy leszámolás volt: az alvilág egyértelmű üzenetet küldött mindazoknak, akik tanúként vagy informátorként veszélyt jelenthettek a szervezett bűnözésre. Az Écsi-gyilkosság így vált a dunaszerdahelyi maffia történetének egyik legsötétebb fejezetévé, amelynek következményei több mint két évtizeddel később is meghatározzák a bírósági eljárásokat.
Fotó: rendőrségi felvétel
Drevenák azonban nem vonult börtönbe: eltűnt, és azóta sem került elő. 2023-ban eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezték az ítéletét és az elfogatóparancsot is. Ügyét 2025 szeptemberében kezdték újratárgyalni, de a vádlott ezúttal sem jelent meg. Jelenleg is ismeretlen helyen tartózkodik, érdekeit ügyvédje, Júlia Vestenická képviseli, aki állítja: kapcsolatban áll vele, de nem közli, miként kommunikálnak.
Az alkotmánybírósági ítélet lesz a vízválasztó
A következő hónapokban eldől, hogy Drevenák ügye visszakerül-e a tárgyalóterembe, vagy a törvénymódosítás miatt akár egy kettős gyilkosság vádja alól is felmenthetik. A vita tétje óriási: ha a kulcstanúk vallomásai kiesnek, a Sátor-maffia egyik legfontosabb háttérembere is büntetlenül távozhat a szlovák igazságszolgáltatás árnyékából.
A kilencvenes évek nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában, azon belül a Felvidéken is az alvilági leszámolások korszaka volt. Besztercebányán egy Speciális Büntetőbíróság előtt ülnek az előbb Sátor Lajos, majd Nagy Zsolt (Csonti) irányításával működő csallóközi bűnszervezet még élő tagjai. Az úgynevezett maffiaperekben egyre több minden derül ki a szláv bűnszervezetek brutalitásával dolgozó dunaszerdahelyi magyar maffia tevékenységéről.
Bajban van vagy tud olyanról, aki bajban van? Van segítség!
Ha Ön vagy a környezetében valaki krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
Amennyiben Ön akár szóbeli, lelki, fizikai bántalmazás, vagy szexuális erőszak áldozata, joga van a segítséghez! Jelentkezzen bármelyik rendőrkapitányságon, bármelyik Áldozatsegítő Központban vagy tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívó telefonszámon, de hívhatja a 0-24 órás áldozatsegítő vonalat, a 06 (80) 225-225-ös számot is.
