Jimmy, a különleges kiképzésű német juhászkutya kedd délelőtt szinte repesve szimatolt a Rétköz avarjában. Amikor gyanús szagot talált, megállt, és Deák Gábor ellenőrizte, hogy nincs-e újabb elpusztult állat a környéken. A keresést nemcsak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége végezte, hanem a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei és a rendőrség munkatársai is ott voltak, a távolabbi részeket távcsövekkel pásztázva. A cél világos: megállítani a ragadozómadarak rendszeres mérgezését a Rétköz településein – írta a Szon.hu.

Fotó: Bozsó Katalin
Visszatérő probléma a rétközi mérgezés
– Az összefogás célja az évek óta tartó illegális ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása a Rétközben – azon belül is elsősorban Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz települések térségében – mondta el a a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembere. Miközben Jimmy a földet szimatolta, a természetvédelmi őrök és a rendőrök a magasból figyelték a vidéket, elhullott állatot keresve. Tavasszal kritikus a helyzet: a ragadozók és apróvadak szaporodása, valamint a gyérítések egybeesése miatt ekkor különösen fontos a megelőzés.
Hazánk kiemelkedő természeti értékeinek védelme kiemelt feladat, a védett állatok ellen elkövetett bűncselekmények pedig nem maradnak következmények nélkül.
– fogalmazott Deák Gábor, aki azt is elárulta, hogy az elmúlt évek adatai aggasztóak. A mérgezésmegelőzési koordinátor szerint 2022 óta 27 állat pusztult el a környéken mérgezés miatt.
A számok még ijesztőbbé válnak, ha megnézzük, hogy közöttük 6 parlagi- és 6 rétisas, 5 egerészölyv, 1 barna rétihéja és 1 vetési varjú is van. Továbbá 3 róka és 1 házimacska is az illegális mérgezések áldozata lett.
– Az elmúlt évig nem sikerült azonosítanunk a mérgezések forrását, azonban a kutyák segítségével tavaly három mérgezett baromfimaradvány, azaz csalétek is előkerült, ami egyértelműsítette, hogy illegális ragadozómérgezésről van szó – folytatta az egységvezető. A toxikológiai vizsgálatok karbofurántot mutattak ki, ami Magyarországon már régóta tiltott növényvédőszer-hatóanyag. Egyetlen sas természetvédelmi értéke 1 millió forint, a talált állatok összértéke pedig több mint 12 millió forint.
Az elkövetések ismétlődése azt mutatja, hogy tudatos, visszatérő bűncselekményről van szó.
A tettesek nem riadnak vissza a felelősségre vonástól, ráadásul a szemtanúk hiánya nehezíti a felderítést. Ugyanakkor a tetemek elhelyezkedése, a mérgezés módja és az alkalmazott anyag segítheti az azonosítást. Deák külön felhívta a figyelmet: aki elhullott állatot talál, ne nyúljon hozzá, hanem értesítse a hatóságot.
Az állatok és a természet védelme kiemelt feladatunk, a rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy az elkövetőket mihamarabb azonosítani lehessen
– mondta Gál Attila rendőrszázados. A mérgezés elkövetői állatkínzás, természetkárosítás és vegyszerrel való visszaélés miatt felelősségre vonhatók, akár öt év szabadságvesztésre is.