Csokoládémérgezés Budapesten: több tucat ember lett rosszul

Sokkoló esetről számolt be a magyar sajtó 87 évvel ezelőtt. Harmincöt ember csokoládémérgezést kapott a Zita-telepen, a főváros egyik híres nyomortelepén.

1939. április 25-én nagy riadalmat okozott a mentőknél egy telefonhívás. Ezzel indult a budapesti csokoládémérgezés története. Egy izgatott hang jelentkezett a vonal túlsó végén, azt állítva, hogy a IX. kerületben, a Gyáli úton 1919 és 1941 között létező nyomortelep lakói nagy bajba kerültek – erről írt az Esti Ujság 1939 április 26-án.

Csokoládémérgezés Budapesten: Összesen 35 asszony és gyerek lett rosszul a Zita-telep nevű ferencvárosi nyomortelepen (illusztráció, MI-generált kép)
Fotó: ChatGPT

Jöjjenek ki azonnal, valamennyi kocsijukkal, mert megmérgezték a Zita-telepet!”

– közölte. 

A bejelentést a mentőknél először túlzónak, sőt hamis riasztásnak gondolták, de nem kockáztattak, és milyen jól tették. Kiküldtek egy mentőautót a Zita-telepre, hogy ellenőrizzék, mi történt. A mentőorvos néhány perccel később már vissza is telefonált. Közölte, hogy a hír valóban eltúlzott volt, de nem alaptalan: 

több lakónál is mérgezésre utaló tüneteket tapasztaltak, több mentőautóra van szükség.

Amíg a segítség úton volt, ideiglenes segélyhelyet rendeztek be a Zita-telep egyik barakklakásában. Ide érkeztek a rosszul lévő lakók, asszonyok és gyerekek egymás után. Többen falfehéren, támolyogva kértek segítséget, erős, kínzó görcsökre panaszkodtak. Azonnal megkezdték az ellátásukat. Egyeseknél gyomormosást végeztek, mások hánytatót kaptak. Akiknek az állapota ezután sem javult, azokat gyors egymásutánban bevitték a különböző kórházakba. 

Felvetődött a csokoládémérgezés gyanúja

Miközben a rosszul lévő embereket kezelték, az egészsügyisek azt is próbálták kideríteni, mi okozhatta a tömeges rosszullétet. Arról kérdezgették a betegeket, mit ettek. Voltak, akik először másra gyanakodtak, de a beszámolókból egyre világosabban látszott, hogy csokoládét minden érintett evett aznap. Ez elég szokatlannak számíthatott, hiszen egy nyomortelepen enni sem nagyon volt mit.

Késő este végeztek a mentők. Huszonhárom gyereket és asszonyt kellett kórházba vinniük, öt másik beteg elsősegélynyújtás után otthon maradhatott. Rajtuk kívül még hét asszony és gyerek már bement a közeli Szent István Kórházba még azelőtt, hogy az első mentőautó befutott volna a telepre. Összesen harmincöten betegedtek meg a csokoládétól. De hogyan lehetséges ez? Milyen csokoládé volt ez? Ezekre a kérdésekre már a rendőröknek kellett választ találniuk.

Ki az a Kovács Józsefné és miért mérgezett meg mindenkit?

A tömeges mérgezésgyanúról a mentők értesítették a főkapitányságot, a rendőrök pedig azonnal munkához láttak.

 A detektívek először azt próbálták kideríteni, honnan származott az a csokoládé, amelyből a rosszul lett lakók ettek.

Hamar megállapították, hogy a Zita-telepen egy ott élő asszony, Kovács Józsefné árult édességet. Sorra járta a barakkokat, és néhány fillérért kínálta az ezüstpapírba csomagolt édességet. A nagy csokoládévásár délután zajlott, estére pedig már több házacskában is baj lett: előbb a gyerekek lettek rosszul, majd sok helyen azok az asszonyok is, akik velük együtt ettek az édességből. A rendőrök megtalálták Kovács Józsefnét, akit a telepen már csak csokoládés néniként emlegettek. Kovácsné elismerte, hogy mindenki tőle vásárolt.

Gépolajos maradék okozta a mérgezést

Kikérdezték, Bevallotta, hogyan jutott a csokoládéhoz, miközben folyamatosan szabadkozott, hogy fogalma sem volt, mennyire veszélyes.

„Nagy a szegénység itt a Zita-telepen, mindenki úgy él, ahogy tud, én is szemétguberálással foglalkozom. Végigjárom az utcákat hajnalban, amikor a szemetet összegyűjtik. Segítek a vicéknek, házmestereknek kihordani a szemétkosarat, és feladni a szemeteskocsisnak. Ezért ők megengedik, hogy kotorjak a szemétbe, és amit találok, azt elvihetem. Hétfőn hajnalban a Szvetenay utcában dolgoztam. Itt is már régen ismernek. A Szvetenay utcában van a Hindu Csokoládégyár. A gyár sánta portásának — a nevét nem tudom — már sokszor kivittem a szemeteskosarakat. 

Hétfőn azt mondta a portás, hogy ott van a szemeteskosarak mellett egy csomó csokoládé, a gyárból dobták ki, ha akarom, elvihetem magammal, mert úgyis a szemétbe kerülne.

Én a hónom alá vettem a vastag papírba csomagolt csokoládét. Lehetett vagy négy kiló. Felsegítettem a szemeteskosarakat, és a csokoládéval hazamentem. Idehaza a csokoládét kisebb darabokra törtem, ezüstpapírba szépen becsomagoltam, azután eladtam. Olcsón árultam, körülbelül a felét árusítottam ki a négy kilónak, összesen három pengőért. Azt nem is sejtettem, hogy a csokoládé rossz lehet" – idézte a lap a vallomását.

Az ügyben a Hindu Csokoládégyár igazgatóját is meghallgatták, aki elárulta, hogy a csokoládét gyártó gépeknél még gondos szigetelés mellett is előfordult kisebb szivárgás. Ez naponta néhány dekányi folyékony csokoládémasszát jelentett, ami ráfolyt a gépalkatrészekre. A csokoládé olajjal és gépzsírral keveredett, és rárakódott a vasfelületekre. A gyárban két-három havonta tisztították meg a gépeket ettől a lerakódástól. 

Ilyenkor a megkeményedett masszát késsel lekaparták, összegyűjtötték, majd kidobták, mert emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan volt.

A gyárigazgató állította, hogy a gépeket szombaton is megtisztították, a gépolajjal és gépzsírral szennyezett csokoládédarabok pedig hétfő hajnalban kerültek a szemétbe. Ezt vihette el Kovács Józsefné, amivel apró adagokban – szándéka ellenére – megmérgezte a Zita-telep nyomorult lakóit.

A vallomások után az asszonyt elengedték a főkapitányságról, de közegészségügyi kihágás miatt eljárás indult ellene. 

A kórházakból közben azt jelentették a rendőrségnek, hogy a betegek állapota gyorsan javul. A rosszul lett asszonyok és gyerekek rövid időn belül elhagyhatták a kórházat, senki nem halt bele a nem hétköznapi kalandba. 

Az ügyben a tisztiorvosi hivatal is vizsgálatot indított. A hatóságok azt akarták elérni, hogy hasonló eset többé ne történhessen, ezért felszólították a Hindu Csokoládégyárat: a gépekről lekapart, kidobásra szánt csokoládét karbollal kell leönteni.

Ez is érdekelheti: Holttestet találtak egy autóban, magyar nőé lehet

Lehet, hogy megtalálták az egyik eltűntként keresett nőt Komárom-Esztergom vármegyében. Egy autóban volt a holttest, amiről azt gyanítják, hogy az övé. Részletekért kattintson ide!

Bajban van vagy tud olyanról, aki bajban van? Van segítség!

Ha Ön vagy a környezetében valaki krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

Amennyiben Ön akár 

• szóbeli bántalmazás, 
• lelki bántalmazás, 
• fizikai bántalmazás, 
• szexuális erőszak,
• csalás, 
• online csalás áldozata, 

joga van a segítséghez! Jelentkezzen bármelyik rendőrkapitányságon, bármelyik Áldozatsegítő Központban vagy tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívó telefonszámon, de hívhatja a 0-24 órás áldozatsegítő vonalat, a 06 (80) 225-225-ös számot is.