A napokban a Képviselőház Környezetvédelmi Bizottságának ülésén tárgyalták a 2025-ben súlyosan megrongálódott parajdi sóbánya ügyét. A Maszol.ro írása szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Adrian Giurgiu arról számolt be, hogy az Országos Sóipari Társaság (SALROM) és a Román Vízügyi Hatóság képviselői előbb az ülés elhalasztását kérték, majd olyan személyek jelentkeztek be Zoomon, akik nem voltak illetékesek a székelyföldi katasztrófa kapcsán.

Fotó: AI illusztráció
Felelőtlenség és cinizmus a parajdi sóbánya ügyében
Adrian Giurgiu pénteken egy sajtótájékoztatón elmondta:
a két intézmény képviselői nem egymásra mutogattak, hanem a hódokat hibáztatták.
A képviselő szerint az eset a „felelőtlenség és a közpénzből jól fizetett tisztviselők cinizmusának” mintapéldája egy szinte helyrehozhatatlan katasztrófa közepette. Ugyanis a parajdi turizmushoz kapcsolódó tevékenységek több mint 90 százaléka leállt a történtek következtében.
Az eseményen jelen volt a gazdasági miniszter is
Irineu Darău véleménye szerint a SALROM „a következmények hárításának iskolapéldája”, miközben több intézmény is azon dolgozik, hogy a lehető legtöbbet megmentsenek és újraszervezzék a helyzetet a katasztrófa után.
A miniszter közölte: nemrégiben változtatásokat hajtottak végre az igazgatótanácsban annak érdekében, hogy felelősségre vonják az illetékeseket. Ugyanakkor a vezetők gyakran betonbiztos szerződésekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hosszú ideig hivatalban maradjanak, függetlenül a teljesítményüktől.
Úgy gondolom, minden törvényes eszközzel biztosítani kell, hogy legyen következménye annak, ami történt”
– hangsúlyozta Darău.
Közel egy éve tart a vészhelyzetet Parajdon
A székelyföldi sóbányában történt katasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzet jelenleg május 8-áig érvényes. Ekkor lesz pontosan egy éve annak, hogy a román hatóságok elrendelték a rendkívüli intézkedés bevezetését, miután a Korond-patak vize elkezdett betörni a román állami tulajdonban lévő sóbányába.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a tárnát, amely Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt. Korábban évente százezrek kerestek fel a sóbányát, amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén működő vendéglátóhelyek üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.