Magas rangú rendőröket citált a bíróság elé Till Tamás feltételezett gyilkosa

Megdöbbentő fordulatot hozott a bíróságon a tizenegy évesen eltűnt kisfiú ügye, miután annak feltételezett gyilkosa azzal vádolta meg az ügyében eljáró nyomozókat, hogy kényszerítéssel vették rá a beismerő vallomása megtételére. A Till Tamás megölésével vádolt férfi ugyanis pótmagánvádas eljárásban katonai tanács elé idézte a nyomozást vezető magas rangú egyenruhásokat.

Különös közjátékkal vette kezdetét az a bírósági tárgyalás, ahol a Till Tamás meggyilkolásával vádolt F. János pótmagánvádas eljárás keretében citált a katonai tanács elé három magas beosztású rendőrtisztet – írta a Borsonline.hu. Petőfi Attila vezérőrnagy, Bogdány Gyula alezredes és Ferentzi Gyula őrnagy a vádlottak padján ülve hallgatta a vádaskodást, miközben a feljelentő, F. János távmeghallgatáson, a képernyőn keresztül, feltűnően jókedvűen követte az eseményeket. Égető Sándor, a katonai tanács elnöke már a procedúra elején nyomatékosította, hogy a jelenlegi per tárgya kizárólag a rendőrök eljárása, nem pedig az, hogy mi történt valójában a tizenegy évesen eltűnt kisfiúval.

A Till Tamás-gyilkosság vádlottja képernyőn keresztül, feltűnően jókedvűen követte az eseményeket
Fotó: Máté Krisztián / Bors

Till Tamás-gyilkosság: katonai tanács előtt a rendőri vezetők

F. János jogi képviselője hosszan részletezte azokat a módszereket, amelyekkel a hatóság tagjai állítólag megtörték védencét. A vád szerint F. még 2024 nyarán önként kereste meg Petőfi Attilát azzal, hogy információi vannak a Till-ügyről, amit több kihallgatás követett. A védő állítása szerint a tábornok egy alkalommal telefonon azzal hívta be a férfit, hogy a jogi képviselője nélkül jelenjen meg. A feljelentés szerint a rendőrök súlyos fenyegetésekkel és zsarolással éltek:

 azzal riogatták a gyanúsítottat, hogy ha nem tesz beismerő vallomást, teljesen tönkreteszik a családi életét, a vállalkozására uszítják az összes hatóságot, a feleségének pedig eltorzított információkat tálalnak a múltjáról, sőt elhitetik vele, hogy a férje egy homoszexuális pedofil.

A jogi képviselő szerint Fehér János kizárólag a megfélemlítés hatására, a hozzátartozói védelmében ismerte el a gyilkosságot, és írta alá a jegyzőkönyveket a hosszú, kimerítő vallatás során. A megvádolt egyenruhások határozottan visszautasították a vádakat, és jogszerű kihallgatási taktikákról beszéltek. Elsőként Petőfi Attila vezérőrnagyot hallgatták meg, aki kategorikusan tagadta, hogy bármilyen törvénysértést vagy kényszerítést elkövetett volna. Őt követte Bogdány Gyula alezredes, aki kifejtette, hogy a rendőrség hatalmas mennyiségű bizonyítékot tárt fel az ügyben. 

Rámutatott, hogy a pótmagánvád valótlan állításokon alapul, és szándékosan elhallgatja azt a tényt, hogy a kihallgatások során a gyanúsított védőügyvédje is jelen volt.

Bogdány leszögezte, hogy sem fenyegetés, sem zsarolás nem hangzott el a részéről, ráadásul a rendőrök abban a tudatban jártak el, hogy a bűncselekmény már elévült. Hozzátette, hogy F. Jánossal kifejezetten bizalmi viszonyban voltak, a férfi sokszor közvetlenül hívta Petőfi Attilát, a hazugságvizsgálatot pedig kezdetben azért utasította el, mert különböző amerikai tanulmányokra hivatkozva nem bízott a poligráfban. Ferentzi Gyula őrnagy a professzionális kihallgatástechnika fontosságát hangsúlyozta, ahol minden kérdésnek és az ellentmondások feloldásának jelentős szerepe van. 

Kiemelte, hogy a gyilkosság elévülésének kérdése valóban felmerült, de a gyanúsítottal kifejezetten humánusan bántak, egy külön szobában kávéval és pizzával is megkínálták. Ferentzi szerint a céljuk az objektív igazság kiderítése volt, nem pedig a beismerés mindenáron való kikényszerítése. 

A rendőrök után F. Jánost is meghallgatták tanúként, aki lényegében megismételte a feljelentésben leírtakat. Ezzel párhuzamosan apósa, Attila a Borsnak juttatott el egy személyes levelet, amelyet a veje küldött neki a bírósági tárgyalás előtt. A levélben F. háláját fejezi ki a családjának a töretlen bizalomért, és volt feleségének, Ildikónak is üzent.

Kedves apósom és anyósom! Köszönöm, hogy mindenben mellettem álltok és hisztek az ártatlanságomban. A legrosszabb ebben az egészben, hogy azok szenvednek miattam, akiket a legjobban szeretek. Ha Ildikó úgy dönt, hogy nem tart ki mellettem, megértem és nem haragszom rá. Azért vállaltam magamra a szörnyű bűnt, hogy megvédjelek benneteket, de valójában sosem lennék képes bántani senkit. A szegény kisfiút sem bántottam. Nem vagyok olyan ember

– írta F. János a családjának. Az após a nyilvánosság előtt is kiállt a veje ártatlansága mellett, ám az indoklása során megosztott egy eddigi verziótól eltérő történetet. Szerinte János mindössze tizenhat évesen elkövetett egy hibát, amikor a munkaadója utasítására jogosítvány nélkül autóba ült, és véletlenül elsodorta Till Tamást. A tinédzser ekkor állítólag pánikba esett, de a mestere megnyugtatta, hogy majd ő gondoskodik a kisfiúról, és hazaküldte a fiút. Az após szerint a gyermek a gázolás után még napokig életben volt, a veje pedig csak a mestere szavának fogadott szót, így nem ő a gyilkos. Az ügyészség szerint azonban F. túl részletesen ismerte a gyilkosság részleteit ahhoz képest, mintha nem vett volna részt benne.