Fenekestül felfordul - így jellemezhető a világ egyik legritkább természeti katasztrófája, amikor egy egész tó felrobban. Az úgynevezett limnikus kitörés során szén-dioxid tör fel a mély vizű tavak aljáról. A hirtelen gázömlésben megfulladhatnak a partok mentén élő emberek és állatok, ráadásul szökőár is támadhat. Összesen három olyan tó ismert, ahol az utóbbi száz évben megtörtént a katasztrófa: mindegyik Afrikában, a Nagy-hasadékvölgy vulkanikusan aktív területén helyezkedik el.
Egy ilyen robbanékony tó értékes energiahordozójának megcsapolásával kísérleteznek Ruandában. A Kivu-tó környékén, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán kétmillió ember él. Az egyik fő bevételi és táplálékforrás a hal: a halászok a csónakra akasztott lámpásokkal csalogatják a heringet.
Háromszáz méteres mélységben a tó vize óriási mennyiségű oldott szén-dioxidot és metángázt rejt - a partján élni pontosan emiatt kockázatos. A kameruni Nyos-tó 1986-os limnikus kitörésében ezren pusztultak el, a vízből feltörő szén-dioxid miatt egész falvak lakossága fulladt meg. A ruandai kormány hasonló katasztrófát szeretne megelőzni a 2700 négyzetkilométeres Kivu-tónál (egyébként a név magyarra fordítva "Tó nevű tó" lenne, mert a kivu szó csupán tavat jelent bantu nyelven).
A baktériumok a felelősek a metánért
A Kivu aljzatán a geológiai kutatások szerint 65 köbkilométer metán és 256 köbkilométer szén-dioxid található. "Vulkanikusan igen aktív környékről van szó, a szén-dioxid a víz alatti kőzetrétegekből szivárog fel" - mondja Brian Moss, a Liverpooli Egyetem tanára. A vízben élő baktériumok a gáz egy részét metánná alakítják át. Ezt akarja a ruandai kormány hasznosítani, a terv szerint egyszerre előzve meg a pusztító robbanást, és áramot termelve Afrika egyik leginkább energiaszegény államában.
A kísérleti szakaszban levő kutatáshoz egy jókora bárkára szereltek egy szivattyúállomást, amelynek 350 méteres csöve felszippantja a háromszáz méternél mélyebben levő rétegek gázdús vizét. Ezután a parton leválasztják a gázt, majd a metánt hőerőműben égetik el. A szén-dioxidot visszaszivattyúzzák a mélybe, részben, hogy ne növeljék a kitermelés üvegházgáz-kibocsátását, részben, mert a tó akkor is biztonságosabbá válik, ha csak a metánt vonják ki a vízből. Az egész rendszer egy New York-i cég, a ContourGlobal fejlesztése - írja a BBC.
A Kivu-tó partja Goma városánál
"Katasztrofális dolognak tartom, hogy egy természeti jelenséget ennyire az emberi energiaigényeknek rendelünk alá" - mondta a kitermelés kockázatairól Chikán Géza geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) tudományos főmunkatársa az [origo]-nak. A ruandai kormány ugyanis az energiahiánnyal indokolja a kitermelést: az ország a legdrágább afrikai államok közé tartozik energia szempontjából, és ezt nem csak a háztartási fogyasztók, hanem a vállalkozások is megsínylik. Az országban termelt árammennyiség közel felét dízelüzemű generátorokkal állítják elő, a gázolajat pedig tartálykocsikkal importálják. A KivuWattnak nevezett kitermeléssel megdupláznák a hazai áramtermelést - mondják a projekt támogatói.
Bármerre elbillenhet a tó egyensúlya
A magyar szakértő szerint viszont olyan kényes természeti egyensúlyt készülnek megbontani, amelynek beláthatatlanok a következményei. "A tónál nyilvánvalóan nagyon speciális helyzet alakult ki évezredek alatt, ami bármerre felbillenhet. Ha beindul a kitermelés, az egész környezet állapota megváltozik, vagyis ez az egész életveszélyes a tó egész környezete szempontjából. Rengeteg olyan hibás lépést követünk el, amelyekkel évtizedekre előre rontjuk a saját esélyeinket" - mondja a tervekről a magyar geológus.
A gázok a vízrétegek nyomása miatt maradnak oldott állapotban a tó fenekének közelében, és minél magasabb a nyomás, annál több gázt nyel el a Kivu. Viszont a gáz oldottsági szintje nem annyira magas, hogy akkor is biztonságos maradjon a környék, ha a tavat erős földrengés rázza meg.
"Gondoljon csak a szénsavas italokra. Amíg a palackon érintetlen a dugó, nem is pezseg. Amikor kinyitjuk, csökkentjük a nyomást, a gáz feltörhet" - mondta Brian Moss. A szén-dioxid felhalmozódása mellett a metán azért nyugtalanítja különösen a ruandai döntéshozókat, mert a felszínre kerülve spontán módon nem robban ugyan fel, de egy ilyen lakott környéken gyakorlatilag bárhol kipattanhat egy szikra - pont a legrosszabbkor.
Kőzetminták alapján arra is van bizonyíték, hogy a Kivu-tó többször kitört a múltban, azt viszont még nem tudni, hogy ezek az események mennyire voltak súlyosak és milyen gyakran következtek be. A Minnesotai Egyetem nagy tavakat kutató intézetének munkatársai ezért kőzetmintákat gyűjtenek a tófenékről.
A KivuWatt-kitermelést bíráló brit környezetvédelmi szakértő, Sinclair Knight Merz attól tart, hogy magában az üzemben keletkezhet gázszivárgás és robbanás, ha nem előírásszerűen működtetik. A ruandai kormány által felkért vegyész szakértő szerint a beavatkozás algásodáshoz vezet. Mind a kettő rosszul jönne a Kivu halállományának és a belőle élő közösségeknek.
A lehetséges kockázatok miatt a kitermelés és az áramtermelés csak kicsiben, kísérletként indul valamikor még ebben az évben. A BBC szerint viszont a Kivu halászai továbbra is jó fogásban reménykednek, végre lesz áram a házukban, és talán csökken az esélye annak, hogy a tó valamikor felrobban a csónakjuk alatt.
Kilátás a Kivu-tóra, műholdképen a kísérleti projekt elhelyezkedése