Hogyan faljunk kevesebb hőt?

Akinek akad rá pénze, ne álljon meg a nyílászárók cseréjénél. Jelenősen akkor csökken az energiaszámla, ha az épület falait is szigeteli. Az sem mindegy, hogy milyen fűtési rendszert választ: sok esetben a faelgázosító kazánokkal olcsóbb a központi fűtés, mint gázzal. Milyen tipikus hibába esnek azok, akik belevágnak az energetikai felújításba?

Példa Jánosék családi házba költöztek a panel után. Az ingatlan a hatvanas években épült, átlagos családi ház egy kisvárosban - az építészek "Kádár-kockaként" emlegetik ezt az épületet, amely mind a mai napig meghatározza az utcaképet falun, de a kertvárosi településrészeken is. Példa Jánosék házában korábban egy idős özvegyasszony lakott, az épület egyáltalán nem volt szigetelve.

Költözés előtt a házat komplex módon felújították: szigetelték a homlokzatot és a padlásteret, kicserélték az összes nyílászárót, és korszerű kondenzációs gázkazánt építettek be. Az épület energetikai szempontból meglehetősen pazarló volt, az F kategóriába tartozott (az ingatlanok energiafogyasztását az elektronikai készülékekhez hasonló skálán mérik). A modellszámítások azt mutatták, hogy a beruházással A kategóriássá válhat, mert az energiaszámla 70 százalékkal csökken.

A Vöröskereszt önkéntesei ablakot szigetelnek

Ám az új lakók csalódtak: a valóságban csak 35 százalékkal fizetnek kevesebbet. Bár ez is jelentős eredmény, a beruházás így hosszabb idő alatt térül meg. Miért? Az idős hölgy ősztől tavaszig csak egy szobát fűtött, maximum 19 Celsius-fokra. Az új lakók viszont az összes helyiséget 21-22 fokra fűtötték.

"Olcsóbb a felújítást szakemberekkel megterveztetni, másrészt az előkészítés során érdemes figyelembe venni a lakók energiafogyasztási szokásait, és érdemes alakítani is rajtuk" - mondja Király Zsuzsanna, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ energiahatékonysággal foglalkozó szakértője. (Házilag is kivitelezhető megtakarítási ötletbörzénket itt olvashatja.)

Hosszú távon nyerő

Az országnak egyértelműen előnyös lenne, ha a családi házak többségét felújítanák. Alapterületük jellemzően jóval nagyobb, mint a társasházi lakásoké, így arányosan jóval nagyobb felületen, a falakon, a padláson és a pincén keresztül veszítik a hőt. Az intézet számításai szerint az energetikai felújítással egy családi háznál 60 százalékot, egy panellakásnál 30 százalékot lehet megtakarítani az energiaszámlán.

Ha a családi házak túlnyomó többségében már nem az utcát fűtenénk, évente 127 petajoule energiával kevesebbet fogyasztana az ország. Vagyis megtakarítanánk az éves energiaszámlánk 15 százalékát, egyúttal kevésbé szorulna rá Magyarország például az orosz gázra. (Kattintson az infografikára a megtakarítási lehetőségekért!)

Általában nem elég csak ablakot cserélni

A fent említett megtakarítási százalékok persze a nagy átlagot jelentik. Az, hogy mennyit spórol valaki, attól függ, milyen nagyságrendű felújításba tud vagy akar belevágni. Az Energiaklub modellszámításai szerint egy "Kádár-kocka" háznál 600-630 ezer forintot költenek a fűtésre és a meleg vízre évente. Az intézet megvizsgálta, mennyivel járnak jobban a lakók, ha ajtót-ablakot cserélnek, körbeszigetelik az épületet, vagy komplex felújítást végeznek, vagyis a fűtést is korszerűsítik.

"Önmagában az ablakcserével évi 35 ezer forintos megtakarítást lehet elérni, de a mintegy 700 ezer forintos beruházás 19 év alatt térül meg. Ráadásul a ház energiaosztálya egy szinttel sem javul" - mondja Király Zsuzsanna. A nyílászárócsere szigeteléssel párosítva 1,1 millióba kerül, viszont négy év alatt behozza az árát, annyival csökkennek a számlák. Így a ház már a C energiaosztályba kerül.

Ha a háztartás az elavult kályha, konvektor stb. cseréjét is vállalni tudja, akkor átlagosan 3,7 millióba kerül a beruházás. Az energiaszámla mintegy 400 ezer forinttal csökken. A költség hét év alatt térül meg, és a ház megkaphatja az A, azaz "energiatakarékos" minősítést. (Részleteket lásd a Küszöbön a felújítás oldalon, a különböző változatok a fenti infografikán láthatók.)

A fafűtés jobb lehet a gáznál

Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel fűtenek a korszerűsített házban. Az Energiaklub egyik jellemző története egy kisvárosi, a 20. század elején téglából és vályogból épült ház felújítása. A földszintes, két szoba-konyhás ingatlan most már jól szigetel, a korábbihoz képest csak egyharmadnyi hő távozik a falakon. Az épület a felújítás előtt G energiaosztályba tartozott, ám csak F szintre lépett elő. A tulajdonos ugyanis úgy döntött, hogy biztonsági okokból gáz helyett villannyal fűt, pedig a felújítás előtt fával fűtöttek a házban. A villanyfűtés azért nem gazdaságos, mert minden elfogyasztott 1 kilowattóra áramhoz az erőműnek 2,5 kilowattóra gázt, olajat, szenet vagy atomenergiát kell felhasználnia.

A szakértői intézet számításai szerint a fáról való lemondás a tipikusan rossz döntések közé tartozik. Az Energiaklub tíz-tizenöt felújítási lehetőséggel végzett modellszámításokat családi és társasházakon, valamint paneleken. Azt vizsgálták, hogyan alakul a felújítás ára négyzetméterenként, és azt is, hogy mennyibe kerülne a lakóknak, ha 30 éven át nem nyúlnak az ingatlanukhoz. A családi házak esetén a lehető legkevesebb pénzzel a legtöbb eredményt a nyílászárók cseréjével, a teljes körű szigeteléssel és faelgázosító kazán beszerelésével lehet elérni (tehát nem gázfűtéssel, és semmi esetre sem villannyal).

Külső szigetelés egy békásmegyeri panelházon

Előbb a szigetelés

Mit lehet az, akinek nincs pénze a komolyabb beruházáshoz? Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni szigeteléssel, nyílászárócserével. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere életveszélyes lehet a szakértő szerint.

Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad. Így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb az ablakcsere jöjjön, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindul a penészedés. Hogy milyen gyorsan, az a ház szerkezetétől függ, és ideig-óráig fokozott szellőztetéssel lehet védekezni ellene, mondta Király Zsuzsanna.

Nem érdemes a szakértőkön takarékoskodni

A fokozatosság elvét a mérnökök úgy emlegetik, hogy a beruházási sorrend az építési sorrendhez igazodjon. Például az ereszcsatornát és az ablakkönyöklőket célszerű a már hőszigetelt falhoz méretezni. Szintén ide tartozik, hogy amíg ázik a födém, mert hiányosak a cserepek, vagy vizesedik a fal, fölösleges belevágni a komplex felújításba.

A felújítás az Energiaklub szakértőinek tapasztalatai szerint tud olyan bonyolult lenni, ami már szakembert (energetikust, építészt, épületgépész mérnököt) igényel. Egy családi ház energetikai tanúsítványát körülbelül 30-40 ezer forintért állítja ki a szakértő. A szakvéleménynek a javítási javaslatokat is kell tartalmaznia. Az energetikai korszerűsítés részletesebb megtervezése átlagosan 100 ezer forintba kerül. Ha valaki több százezres vagy milliós beruházást tervez, megéri a konzultáció, ha például csak a fürdő ablakát cserélteti hőszigeteltre, akkor még nem.

A szakértő bevonása segít elkerülni az olyan malőröket, mint amikor hőszivattyút szerel a család az ingatlanba, és utólag derül ki, hogy a berendezés annyira zajos, hogy a szomszédok miatt át kell szereltetni. Az is megtörténik, hogy ugyan beszerelik a hőszivattyút, de elfelejtenek úgynevezett geotarifát igényelni az áramszolgáltatótól. Az Energiaklub szakértőinek tapasztalata szerint a legáltalánosabb tévhit, hogy az energiakorszerűsítésről a nagy többségnek a megújuló energiaforrások jutnak eszébe, pedig tíz esetből kilencben szigetelés nélküli épületbe nem éri meg ilyen berendezéseket építeni.