Megúszta Szentgotthárd a szemétégetőt

2012.11.23. 09:50

Leállítja a magyar határ közelébe, az ausztriai Rábakeresztúrra (Heiligenkreuz im Lafnitztal) tervezett szemétégetőről szóló terveit a burgenlandi energiaellátó vállalat, a Burgenland Energie. A cég ezentúl a szélenergiára koncentrál.

Már nem lenne gazdaságos a Szentgotthárd közvetlen közelébe tervezett létesítményt, és nem illeszkedik a vállalat stratégiájába - ezzel indokolta a program leállítátását Michael Gerbavsits, a Burgenland Energie igazgatóságának elnöke az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF). "Behatóan megvizsgáltuk a gazdasági környezetet az elmúlt hónapokban, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az üzemeltetés többé nem lenne gazdaságos" - mondta Gerbavsits, hozzátéve: importálni kellene a hulladékot, és az energiaárak is csökkentek az eredeti tervekhez képest.

Emellett a vállalat szeretné megőrizni vezető szerepét a szélenergia felhasználásában, tovább növelni előnyét ezen a területen, és a szemétégető nem illeszkedne ebbe a stratégiába. A döntés az erőmű elleni ausztriai és magyarországi tiltakozásoktól függetlenül született meg - mondta Gerbavsits. "Számunkra a gazdasági tényezők voltak a döntőek" - közölte.

Az akkori osztrák tartományi gázszolgáltató, a BEGAS 2007-ben jelentette be, hogy évi 325 ezer tonna kapacitású, álláspontjuk szerint korszerű technológiájú hulladékégetőt kíván felépíteni 115 millió eurós beruházással közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett.

A létesítmény ausztriai környezetvédelmi engedélyezése ellen osztrák és magyar környezetvédők, Szentgotthárd önkormányzata, az Őrségi Nemzeti Park, valamint magánszemélyek is tiltakoztak figyelemfelkeltő akciókkal, valamint jogi úton is. A döntés felülvizsgálatát visszatérően szorgalmazták az elmúlt években magyar kormányzó és ellenzéki pártok is.

Az [origo] októberben számolt be arról, hogy Magyarország alapjogi biztosa megállapította: nem mérik a légszennyezést Szentgotthárdon, noha a szemétégető környezeti engedélyezési vizsgálata alatt kiderült, az osztrák oldalon nagyobb a por- és ózonszennyezés a határértékeknél.

A több éve húzódó jogi vita legutóbbi állomásaként júniusban az osztrák közigazgatási bíróság, majd az osztrák környezetvédelmi szenátus (Umweltsenat) is hatályon kívül helyezte a létesítmény építési engedélyét. A beruházás ellen tiltakozók szerint a létesítmény megváltoztatta volna a táj képét, sértette volna az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi érdekeit, környezeti terhelést jelentett volna, és gazdaságilag sem volt megalapozott, mivel a tartományban nem keletkezik elég szemét a működtetéséhez, ezért hulladék importálására lett volna szükség. Az égetőről szóló korábbi híreinket itt olvashatja.