A jövőbe ugrik Kína

2013.03.30. 16:52

Irdatlan pénzekhez juthat Kína a szén-dioxid-adó bevezetésével, amely drágítja ugyan a termelést, de felpörgetheti a helyi innovációt, és óriási lendületet adhat a jövőbe átvezető zöldgazdaság fejlesztésének. Pusztán a tömegméretek miatt várható, hogy az ázsiai ország fényévekkel maga mögött hagyja Európát, ahol az alacsonyabb gazdasági növekedés, de fenntarthatóbb életstílus dilemmájával küzdenek.

 

Január 12-én Pekingben légköbméterenként 993 mikrogrammra emelkedett a legveszélyesebb, 2,5 mikronnál kisebb méretű légszennyező részecske (szálló por) koncentrációja. Ehhez képest az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a PM2,5 szintje nem lehet több köbméterenként 25 mikrogrammnál.

A súlyos szmoghelyzet lépésre kényszerítette az ország vezetését, és hozzájárult a döntéshez: a közeljövőben szén-dioxid-adót vetnek ki azért, hogy legyen pénz a környezetvédelmi intézkedésekre. Az Egyesült Államok is hasonló adó bevezetését tervezi, a belföldi termékek, valamint a kőolaj, földgáz és a szén mellett az importra is.

Vastag szmog Binzhouban: ez az óriási fejlődés ára KínábanForrás: AFP

A világ két legnagyobb gazdaságáról és CO2-kibocsátójáról van szó, de eddig egyik ország sem csatlakozott a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokhoz, és nem is fizettek a mindenkit érintő környezetterhelésért. A szakértők egyetértenek abban, hogy a helyzetet mielőbb rendezni kell. Kínában a gazdaság évi 7 százalékos fejlődését nem követte a környezettudatosság ugyanolyan ütemű terjedése.

Elképzelhetetlen pénzek

A bejelentés szerint Kína 2015 és 2020 között 2,37 ezermilliárd jüant (297,5 milliárd eurót) kíván fordítani az energiahatékonyság növelésére és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Ezt a gigantikus összeget részben az új adóból teremthetik elő - véli több ágazati elemző.

Munkások egy napelemeket gyártó üzembenForrás: AFP

A CO2-adón túl Kína különadót vetne ki egyes nyersanyagokra, természeti erőforrásokra, köztük a szénre és a vízre is. Ez arra vezethető vissza, hogy több nyersanyag terén is monopolhelyzetet élvez, ilyenek a mobiltelefonok gyártásához nélkülözhetetlen ritkaföldfémek. Mivel Kína szeretné fenntartani gazdasági növekedését, az ásványi nyersanyagok megadóztatásával tudná pótolni a környezetkímélő termelés miatt kiesett összegeket - mondják a szakértők.

Közben az Egyesült Államok sem akar lemaradni a zöldgazdaságért folyó versenyben. Az USA-ban február 14-én beharangozott, károsanyag-tonnánkénti 20 dolláros adó négy-ötszöröse is lehet az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmében érvényben lévő kvótaáraknak. Amellett, hogy az új adó csökkentheti az államháztartás fájó hiányát, új befektetési lehetőségeket teremt a tőkének, a mértéke pedig elég magas ahhoz, hogy ösztönözze a technológiaváltást.

Nem írnak alá, de cselekszenek

"Nem igaz, hogy a nagy szennyező államok eddig nem tettek semmit a szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére"- cáfolja az általános vélekedést Ürge-Vorsatz Diána, a CEU Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének professzora. "Például a világ összes, meleg víz előállítására alkalmas napkollektorának 70 százaléka Kínában készül, és a termelés háromnegyedét belföldre adják el."

A háttérben az áll, hogy a legtöbb tartományban kötelező napkollektorral felszerelni az új lakóépületek tetejét, egészen 12 emeletes magasságig. Hozzáteszi, hogy Kínában állították forgalomba a világ leggyorsabb vasútjait, amelyek környezetkímélőbbek, mint ha ugyanannyi utast repülőgépen szállítanának.

Így úszik a szmogfelhő Ningbo városábanForrás: AFP

Ami az Egyesült Államokat illeti, ott is bevezették a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő átfogó stratégia bizonyos elemeit, csak nem a szövetségi állam szintjén. Kaliforniában például az 1970-es évek óta lényegében nem nőtt az egy főre eső energiafelhasználás, noha az állam GDP-je ugyanezen négy évtized alatt a tizenhétszeresére emelkedett - egyebek közt a Szilícium-völgy csúcstechnológiai cégeinek és helyi iparvállalatoknak köszönhetően.

"A világ pusztán azért gondolhatja, hogy ez a két ország nem tesz semmit, mert a nemzetközi tárgyalásokon nem hajlandók mások előtt elköteleződni. Nem akarnak ugyanis jogilag elbírálhatók lenni amiatt, hogy mennyire felelnek meg bizonyos vállalásoknak. De ők is meg akarják fékezni a károsanyag-kibocsátást, és az adó is egy lépés lehet ezen az úton" - mondja Ürge-Vorsatz Diána.

Előnyök is származhatnak a dömpingből

A CEU professzora szerint attól sem kell tartani, hogy az új adó emeli majd a kínai termékek árát, mert azok jó része nem energiaintenzív, mint ahogy az adó tervezett mértéke sem nagy (kezdetben tonnánként 10 jüan, azaz 380 forint). Általában is elmondható, hogy egy termék piaci árának töredéke az energiaköltség. "A kínai, illetve európai termékárak közötti különbség az eltérő munkabérekből fakad, nem az eltérő energiaárakból. Európában eleve többszörös egy kilowattóra költsége" - mondja a szakértő, vagyis a zöldadóval együtt is olcsóbb lesz ott gyártatni.

Szakértők úgy vélik, a szén-dioxid-adó inkább egyfajta jelzés a világgazdaság számára, hogy Kína keresi a helyét, mert már nem feltétlenül a filléres tömegtermelés a cél. Akárcsak Európa, Kína is kutatja a zöldgazdaságban kiteljesedő új gazdasági modellt. Aki erre hamarabb rátalál, az lesz képes a világgazdaságot is magával húzni abba az irányba. Kína erre egyértelműen predesztinált, már csak a népességszám miatt is. Akkora a fogyasztói piac, hogy a méretgazdaságosság okán az új technológiák is tömegtermeléssel indulhatnak el, hangoztatják az elemzők.

Munkás egy kínai textilgyárban, HuaibeiForrás: AFP/Xie Zhengyi

Számos kezdeményezés látható már, például a sorozatgyártott feltöltős elektromos autó prototípusa, amellyel a kínai BYD (Build Your Dream, Építsd az álmod) nevű gyár állt elő. "Múlt héten Ausztriában jártam a World Sustainable Energy Days konferencián. Érkezett egy harmincfős kínai delegáció, amely semmi mással nem foglalkozott, csak a passzívházakkal. A pártvezetésük ugyanis legmagasabb szinten eldöntötte, hogy a passzívház-technológiát elterjesztik Kínában. Mi, Európában büszkék vagyunk arra, hogy van már körülbelül 30 ezer passzívház a kontinensünkön, de a kínaiak pillanatokon belül le fognak pipálni bennünket" - mondja Ürge-Vorsatz Diána.

Kínában pusztán a villamosenergia-hálózat terhelhetősége szab gátat a szélerőművek telepítésének. Tavaly kissé lassult a fejlesztések üteme, de 2012 végére az országos kapacitás így is elérte a 75 564 megawattot. Ez a világ szélerőmű-kapacitásának közel 27 százaléka, így Kína a nemzetek rangsorában az első helyen áll. (Magyarország jelenlegi szélenergia kapacitása 330 megawatt.)

"Van egy egyetemük, ahol negyvenezer hallgató tanulja a megújuló energiával kapcsolatos tudományokat. Az Egyesült Államokban és Európában életszerűek lehetnek a kisléptékű közösségi kezdeményezések, de Kínában a tömegtermelésnek kulturális hagyományai vannak, ott ez felel meg a helyi működésnek" - teszi hozzá a CEU oktatója.

Egyből indulhat a tömeggyártásForrás: AFP/Dong yanjun

Átalakuló fogyasztói szokások

A kétezres évek szokásos üzletmenete az volt, hogy míg a kutatás-fejlesztés Amerikában és Európában zajlott, addig a sorozatgyártást kiszervezték Kínába. Sokan most abban reménykednek, hogy az új kínai adó növeli a gyártási költségeket, így esetleg visszairányítja a minőségi szakmunkát az USA-ba és Európába. Az amerikai Wired magazin főszerkesztője szerint adott a lehetőség, hogy a drágulással az innováció és a tömegtermelés is az Egyesült Államokban maradhasson.

Chris Anderson új könyvében (Makers: The New Industrial Revolution) a közösségi manufaktúrák felvirágzását jósolja. Mint írja, ezt három tényező teszi lehetővé: a 3D-nyomtatókkal gyorsan és olcsón előállítható prototípusok, a szabványosított tervezőprogramokkal készített, szabadon megosztható és továbbfejleszthető termékek, valamint a Kickstarterhez hasonló közösségi pénzgyűjtők, amelyek előteremtik a szükséges forrást egy újdonság piaci nagyságrendű gyártásához egy induló cég számára.

Nem biztos, hogy szükségünk van arra a rengeteg olcsó árura, amelyet megveszünk, készüljön akár Kínában, akár másutt. Európa számára ez fölveti az alacsonyabb gazdasági növekedés, de a fenntarthatóbb életstílus dilemmáját. Igaz, ez ma még inkább elméleti kérdés, mint valóság.

S hogy mi lesz néhány évtized múlva? Ürge-Vorsatz Diána szerint Ázsia átveszi az innovációban a vezető szerepet, sőt Afrika is felzárkózhat hozzá. Az öreg kontinens tőlük fogja lesni, melyek az új technológiák, és hogyan kell azokat alkalmazni. "A jelenlegi gazdasági modell jelenti a problémát, ennek számlájára írhatók a pénzügyi összeomlások, de a klímaváltozással kapcsolatos természeti katasztrófák is. Amíg ezen alapjaiban nem változtatunk, a biztos szakadék felé haladunk, nemcsak a környezet szempontjából, hanem gazdaságilag is" - mondja a szakértő, aki az ENSZ klímaügyi testülete, az IPCC tagjaként megosztott Nobel-békedíjas lett 2007-ben.