A lerobbanó csatornafedelek titka

2013.04.10. 11:23

Miért robbannak ki a csatornafedelek Washingtonban? Ezt kutatva derült ki, hogy helyenként olyan magas a metánszivárgás a városban, ami súlyosbítja az üvegházhatást. A gázszennyezés ráadásul az ultraibolya sugárzással együtt elősegíti a tüdőt irritáló ózon keletkezését a felszín közelében.

 

Különösen gyakran fordul elő az Egyesült Államok keleti partvonalán, Washingtontól New Yorkon át Bostonig, hogy a csatornarendszerben olyan mértékben felgyülemlenek a gázok, hogy berobbanva felröpítik a csatornafedeleket a környéken. Az öntöttvas fedél képes átszakítani egy terepjáró masszív padlólemezét, de a gázelegy miatt haltak már meg munkások is a csatornarendszerben.

Helyenként a gyúlékony metánból a szokásos érték ötvenszeresét mérték a jelenség okait feltérképező szakemberek. Eredményeikről az Amerikai Fizikai Társaság márciusi konferenciáján számolt be a kutatásvezető Robert Jackson, az észak-karolinai Duke Egyetem ökokémikusa. A csatornarobbanásért elsődlegesen a gázhálózat elöregedése a felelős, a vezetékeken ugyanis több ezer lyukat detektáltak, amelyekből folyamatosan szivárog a gáz.

A helyiek gyakran tréfálkoznak azzal, hogy Washington mocsárra épült. A mérések szerint a levegő néhol a városokban szokásos 2 ppm háttérszinthez képest 100 ppm metánt tartalmaz (a koncentrációt mutató parts per million mértékegység azt jelenti, hogy minden egymillió összetevőben 2, illetve 100 metánmolekulát találtak).

 

Tíz éve nem történt metánrobbanásos baleset a budapesti csatornahálózatban

 

Az amerikai kutatók keresztül-kasul autóztak a washingtoni utcákon, és két hónapon át folyamatosan rögzítették a gázszivárgás mértékét. A kutatás nagy újdonsága, hogy ez a metán biztosan a városi elosztóvezetékekből származik a szénizotópos vizsgálatok szerint, nem pedig a mocsári mikrobáktól. Több benne ugyanis a fosszilis (kitermelt) eredetre utaló 13C szénizotóp, míg a baktériumok termelte metánra jellemzőbb a 12C izotóp jelenléte.

A csatornarendszerben ennél súlyosabb volt a helyzet, ott helyenként akár 100 000 ppm is volt a metán szintje, márpedig a szakértők szerint negyvenezres szint fölött megnő a berobbanás kockázata. Ilyen évente átlagosan harmincnyolcszor következik be Washingtonban. Jackson egy korábbi, hasonló vizsgálat alapján Bostonban is a szétrozsdásodott csőhálózatot nevezte meg fő károkozóként.

A felszínen és a magasban is káros

A gázszivárgás azonban nemcsak pazarlás, hanem súlyos légszennyező tényező. Noha az üvegházhatást okozó gázok közül a szén-dioxid ismertebb, a metán sokkal veszélyesebb: előbbinél huszonegyszer több hőt képes csapdába ejteni a légkörben, ezzel fokozza a globális fölmelegedés ütemét. A CO2 ötven-kétszáz évig marad meg az atmoszférában, míg a metán csak tíz-tizenötig - ám szintje rohamos mértékben emelkedik. A légköri metán koncentrációja az iparosodás korában mintegy 0,7 ppm volt, ma pedig közel 1,8 ppm, azaz több mint a kétszerese a korábbinak.

Metán kerülhet a levegőbe egyebek között a mocsaras területekről, a szarvasmarha-trágyából, az erdőtüzekből és a kőolajkitermelés során. E természetes forrásokat nem igazán lehet korlátozni, ezzel szemben a szétrozsdásodott gázvezetékből elillanó metán viszonylag könnyen megfogható.

A légkör metánterhelése tehát a kutató szerint csökkenthető a városi gázvezetékek rendszeres ellenőrzésével és javításával. S bár a metán közvetlenül nem ártalmas az egészségre, veszélyes lehet abból a szempontból, hogy fokozza a földfelszíni ózon kialakulását a felszín közelében a forró, nyári napokon (a reakcióban az ibolyántúli sugárzás játszik közre). A három oxigénatomból álló molekula sejtroncsoló hatású, irritálja és károsíthatja a légzőszerveket.

Magyarország nem szennyez

A metán a háztartási gáz (földgáz) fő alkotóeleme. A hazai hálózatban áramló gáz több forrásból származik, metántartalma 84,5-98,3 százalék között ingadozik - mondta az [origo] kérdésére a hazai nagynyomású földgázszállító rendszert üzemeltető Földgázszállító (FGSZ) Zrt. Az FGSZ közel 5800 kilométer hosszú hálózata acélcsövekből épített, gáztömör rendszer. Ez azt jelenti, hogy a csőszálakat hegesztéssel rögzítik egymáshoz, megakadályozva a vezetékben szállított földgáz környezetbe való kijutását, szivárgását.

Minden egyes épülő távvezeték esetében olyan korrózióvédelmi rendszert építenek ki (ez a katódvédelmi rendszer), amely folyamatosan szavatolja a biztonságot. Távfelügyelettel ellenőrizhető, így azonnal kiszűrhetik és javíthatják az esetleges meghibásodást. "Minden elvégzett vizsgálat, ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy a rendszer gáztömör maradjon, és a szállított földgáz ne kerülhessen ki a környezetbe" - mondta az FGSZ. "Az amerikai helyzethez hasonló tömörtelenség a magyarországi nagynyomású földgázszállító rendszeren nem fordulhat elő."

Ami a városi elosztóvezetékeket illeti, Budapest rendelkezik a magyar városok közül a leghosszabb gázvezetékkel. A Főgáz Földgázelosztási Kft. 5080 kilométeres vezetékhálózatot üzemeltet. A folyamatos ellenőrzéseknek, karbantartásoknak és felújításoknak miatt nagyon jó a vezetékek állapota - mondta Bálint Norbert szóvivő. A hálózat közel 70 százaléka PE (műanyag) és 30 százaléka hegesztett acélvezeték, amely együttesen minimálisra csökkenti a gázszivárgás kockázatát.