Pandatrágyával fűtik az állatkertet

2013.05.03. 07:53

Mivel az állattartás energiaigényén nem spórolhatnak, egyre több állatkert próbálja a számla egy részét napenergiával, vagy a trágya biogázzá alakításával fedezni. Budapesten a Széchenyi fürdő termálvizével fűtik az állatkertet.

Egy óriáskígyónak nem lehet elmagyarázni, hogy a fenntartási költségekre tekintettel fogadja el a hűvösebb és sötétebb terráriumot - ha nem adott a megfelelő környezet, az értékes hüllő el is pusztulhat. Ugyanez vonatkozik a világ összes állatkertjében a trópusi vagy meleg égövi állatok tartására. A létesítmények ezért óriási energiaszámlájukat zöld beruházásokkal igyekeznek mérsékelni. Napjainkban az állatkertek nem csupán bemutató, hanem oktatási célokat is szolgálnak, ezért ideális helyszínek a környezetbarát kezdeményezések megismertetésére, népszerűsítésére.

A francia Beauval állatkertjébe 2012 januárjában érkezett egy pandapár, amelyet tíz évre adott kölcsön a kínai állam nagyjából másfél millió eurós díj fejében. (A propagandacélokat szolgáló kínai "pandadiplomácia" jegyében Európában még öt helyen, köztük Bécsben élnek pandák.) A medvefélék lakhelyének kialakítása is ötmillió euróba került. A beauvali állatkert vezetősége ezért döntött úgy, hogy további 2,3 millió eurós beruházással biogáz-üzemet létesít.

Tengeri tehén a beauvali állatkertben. Biogázzal fűtik a medencétForrás: AFP

A 2014 tavaszára elkészülő üzemben a növényevők - köztük a pandák - trágyáját és a zöldhulladékot alakítják biogázzá, amellyel a tengeri tehenek medencéjét fűtik és világítják ki. A két panda naponta 35 kilogramm bambuszt fogyaszt, tehát csak ők 11 tonna trágyával járulnak hozzá a környezetbarát működéshez egy év alatt, amellyel a földgázszámla 40 százalékkal csökken.

Hasonló biogáz-üzemek találhatók Németországban a müncheni állatkertben, illetve Ázsiában a Srí Lanka-i és a thaiföldi állatkertekben. Indiában elsőként a Mysore állatkertben hasznosítják a napi 1,5 tonna szerves hulladékot: 600 kilogramm biogázzal 20 kilogramm cseppfolyós földgázt helyettesíthetnek.

Budapesten a fürdő fűti az épületeket

A Fővárosi Állat- és Növénykert épületeit fél éve a közeli Széchenyi fürdő termálvizével fűtik. "A geotermikus energia hasznosítása száz ázsiai elefántbika súlyával, azaz 500 tonna széndioxiddal csökkenti a környezet terhelését, egyúttal közpénzt takarít meg" - közölte az állatkert. Az új rendszer huszonhat épületben összesen 80 ezer köbméternyi légteret fűt termálhővel, több mint 350 állatfaj és közel 500 növényfaj több ezer egyedének-kolóniájának garantálja az igényeiknek megfelelő meleget. Különösen nagy hidegben kiegészítésként rásegítenek a gázüzemű kazánok, amelyek üzembiztonsági tartalékként továbbra is megmaradnak.

A beruházással az Állatkert földgázfelhasználása - az időjárás alakulásától függően - a jelenleginek akár felére is csökkenhet. A Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. pedig megtakaríthatja a termálvíz kényszerhűtésére fordított víz- és áramdíjának jelentős részét, és bevételre tesz szert az átadott energia fejében.

Pálmaház a Fővárosi Állat- és NövénykertbenForrás: MTI/H. Szabó Sándor


Minden forrást figyelembe vesznek

A kanadai Québecben a Granby Állatkert már 2004-ben átállt a geotermikus energiára: 65 kutat fúrtak a létesítmény alatt, az ezekből feltörő termálvízzel fűtik egyebek között az elefántházat és a vízilovak medencéjét. A felújítás révén 21 százalékkal csökkent az állatkert CO2-lábnyoma, mert évente 350 tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt takarítanak meg. Egyéb intézkedéseknek köszönhetően vízfogyasztásuk háromnegyedével kevesebb lett, az áramszámlát pedig elfelezték mozgásérzékelő kapcsolók, takarékos izzók és napenergia felhasználásával.

Fűtőfalakat kaptak a zsiráfok

Az "Egyesült Államok legzöldebb állatkertje" címet viselő Cincinnatti Zoo üzemeltetői 6500 napelemtáblával fedték be a parkolót. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra: a látogatók járművei árnyékban parkolhatnak, felettük pedig annyi áramot állít elő a minierőmű, ami az állatkert villanyszámlájának 20 százalékát teszi ki. A parkoló tetőzete egy kisebb falu, 2700 lakóház napi fogyasztását termeli meg.

A gyalogosutakat porózus betonnal burkolták, amely a talajba engedi át a csapadékot, tehát kevesebbet kell öntözni. Az épületeket hűtő és a levegőminőséget javító zöldtetők pedig 75 százalékkal csökkentik a csatornába jutó esővíz mennyiségét, így az sem vész el haszontalanul. A nemrégiben felállított tízméteres Windspire szélgenerátor évente 2000 kilowattóra energiát ad. (A függőleges tengelyű generátorokkal korábbi cikkünkben foglalkoztunk.)

Panda a beauvali állatkertbenForrás: AFP/Alain Jocard


A rotterdami állatkertben nem az egész 4500 légköbméteres zsiráfházat fűtik pellettel, hanem speciális "fűtőfalakat" alakítottak ki, amelyekhez télen odabújhatnak az állatok. Az épület tetejéről begyűjtött esővízzel a környező parkot öntözik (a terveket a LAM építésziroda készítette).

Hasonló összetett fenntarthatósági programot vezetett be az amerikai Ohio államban a Toledo Zoo,  és mások mellett a houstoni és a San Diegó-i állatkert, amelyekben a zöld energia hajtja a személyzet villanyautóit. A San Franciscó-i állatkertben is többrétű a takarékoskodás a nyersanyagforrásokkal és a fosszilis tüzelőanyagokkal, ráadásul a tömegközlekedéssel érkező látogatók kedvezményesen léphetnek be a kertbe.