A méheknek annyi, de a gyümölcskatasztrófa elmarad

Megtizedelte a méheket a kaotikus tavaszi időjárás, emiatt néhány gyümölcsből, például sárgabarackból és szilvából biztosan kevesebb lesz, mint máskor. A gyümölcskatasztrófa viszont a rémhírek ellenére szinte biztosan nem lesz. Hacsak nem a legrosszabbkor jön a jégeső.

Csend volt a gyümölcsösökben - így jellemzi az idei virágzási időszakot Gohér Gábor gödöllői méhész. A méhek többsége sokáig a kaptárban maradt, már amelyik megmaradt az elhúzódó télben.

"Nem igazán emlékszem ilyen szélsőséges márciusra, amikor ekkora hó volt. Azután pedig áprilisban jöttek a 25 fokos hőmérsékletek, és robbanásszerűen elkezdtek virágozni a gyümölcsfák" - mondja Szügyi Sándor, az Állami Gyümölcskutató Intézet munkatársa. A méhek egyszerűen nem tudták a megszokott arányban beporozni a virágokat, miközben gyorsan zajlott le a virágzás. A probléma azoknál az úgynevezett önmeddő gyümölcsfáknál jelentkezik, ahol idegen beporzás nélkül nem lehet gyümölcsben reménykedni.

Pont akkor nem volt életképes méhgeneráció, amikor javában virágoztak a gyümölcsfák Forrás: Állami Gyümölcskutató Intézet

Kiesett egy teljes méhgeneráció

A méhész szerint kétségkívül a márciusi hideg tizedelte meg a januárban szaporodni kezdő méhállományt. "Úgy kell elképzelni a kaptárokat, mintha egy olyan társadalomról lenne szó, amelyből hiányzik egy generáció. Mintha csak nagyszülők és unokák élnének egymás mellett" - mondja. A hűvös idő miatt nem tudott repülni a beporzó generáció, a királynők pedig leálltak a petézéssel.

A következő méhgeneráció aztán elment akácot gyűjteni, és abba öregedett bele, tehát szintén kevésbé vett részt a gyümölcsfák beporzásában. Egyébként ez már a harmadik rossz évük a méheknek. 2010-ben a sok eső, 2011-ben és 2012-ben a szárazság miatt kevesebb virágpor tizedelte az állományt, ilyenkor pedig súlyosabban jelentkeznek az egyéb megbetegedések. Gohér Gábor tud például olyan alföldi méhészetről, ahol nyolcszáz méhcsalád közül alig pár tucat volt egészséges április végén.

Egybecsúszott a korai és a késői virágzás

Szerencsére az hosszabb távon dől el, hogy a megtizedelt méhállomány és a hirtelen jött felmelegedés miatt mennyire csökken majd a termés. "Sok időt eltölt még a gyümölcs a fán az érésig. Addig még bármilyen időjárás-változás keresztülhúzhatja a kertészek számításait, a jégeső például folyamatosan okozhat károkat" - mondja Szügyi Sándor.

Az öntermékeny fákat kevésbé érinti a szokásostól elmaradó beporzás, ezért azoknál valószínűleg kisebb lesz a terméskiesés. Ezek azok a gyümölcsfák, amelyeken egy virágon belül létrejön a megtermékenyülés. "A Gyümölcskutató Intézet kísérleti kertészetében, az érdi Elvira-majorban például jó termés ígérkezik cseresznyéből és meggyből, de egy helyszín alapján nyilván nem lehet az egész országra vonatkozó következtetéseket levonni."

Nagyobb szemű szokott lenni ez a cseresznye - mondja Juhász János a budapesti Hunyadi téri piacon Fotó: Hajdú D. András [origo]

Jó hír, hogy áprilisban - a méhek kisebb számától eltekintve - kedvezőek voltak a megporzási feltételek: optimális volt a hőmérséklet, nem volt eső, és a virágpornak is ideális volt az összetétele. Normális időjárású évben nem találkoznak a korai és a késői virágzású fák. Most viszont éppen így történt, egyszerre virágzott minden.

Ennek az az előnye, hogy be tudták porozni egymást a csak más fajtájú fa virágporával megtermékenyülő, úgyvezett önmeddő fák. Ez azoknak a termelőknek előnyös, akik több gyümölcsfajtával dolgoznak, mert úgy nagyobb az esély arra, hogy sikeresen, nagy mennyiségben megtörténik a beporzás. Önmeddő fa például a bő levű és édes Pándy-meggy, az aromás Althann ringló, az I. H. Hale őszibarack, számos cseresznyefajta, de még a mogyorófajták között is akad önmeddő dr. Bálint György, azaz Bálint gazda összefoglalója szerint.

Melyik gyümölcsből lesz kevesebb az idén?

"Germersdorfi cseresznyéből nálam csak 30-40 százaléka terem az átlagnak" - mondja Juhász János őstermelő a budapesti Hunyadi téri piacon. Nemcsak az óriás szemű cseresznyéből lesz kevesebb, hanem sárgabarackból is csak az átlagos termésmennyiség 50-60 százaléka várható. Körtéből, őszibarackból és szilvából is kevesebb van, de azt Juhász még nem tudta megbecsülni, hogy mennyivel csökkent a termés az elmaradó beporzás miatt. Szerinte az is jelzi, hogy baj volt az idén a méhekkel, hogy néhány hete egy virágzó akácos mellett dolgozott a fiával, de alig láttak méheket, pedig ilyenkor zsongani szokott tőlük a környék.

Gyümölcskatasztrófától viszont nem kell tartani Juhász János szerint. Az öntermékeny cseresznyefákon, a Pál- és Sándor-cseresznyéken még talán túl sok is a termés. Korábban az Állami Gyümölcskutató Intézet szakemberei kiváló szezont jósoltak a gyümölcsfák virágzásakor.

Kevesebb a gyümölcs a méhek miatt Fotó: Hajdú D. András [origo]