Máig pusztítanak Hitler U-bootjai

2013.06.21. 11:56

Hetven év után olyannyira elrozsdásodtak a 2. világháborúban elsüllyesztett hajók, hogy a strandolók egészségét is fenyegetik. A tankerekből olaj szivároghat, a csatahajók muníciója mérgező vegyület alkot a tengervízzel.

Florida Keys korallzátonya a világ legszebb búvárparadicsomai közé tartozik – egyelőre. A közelben süllyedt el ugyanis 1943. április 3-án reggel a Gulfstate nevű tankerhajó, amelyet az U-155 német tengeralattjáró két torpedója talált el. Az első lövedék a parancsnoki híd alatt szakította fel a hajó oldalát, a második a gépházat kapta telibe. A lángok harminc méter magasra csaptak föl, a kiömlő nyersolaj húsz méteres körben tűzszőnyegként terült szét a tengeren. A mentőcsónakok leeresztésére sem volt idő, a hajó négy perc alatt elsüllyedt.

A Gulfstate roncsának pontos helye máig nem ismeretes, mint ahogy az sem, hogy a tanker által szállított közel 84 ezer hordónyi (majdnem tízmillió liter) nyersolajból mennyi égett el, és mennyi maradt a tárolókban. Hét évtized elteltével a tengervíz maró hatásának mind kevésbé képes ellenállni a vasszerkezet, ami rendkívül komoly ökológiai veszélyt jelent. Ezért került a Gulfstate az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) roncslistájának első helyére. A szervezet környezeti kockázat szerint rangsorolta a hajókat.

Szonárral készült felvétel egy parti őrhajó roncsáról Cape Hatterasnál (Észak-Karolina, USA). A hajót egy német U-701 tengeralattjáró süllyesztette el 1942. június 19-énForrás: NOAA

Az Atlanti-óceánon átmerészkedő konvojokra vadásztak a német tengeralattjárók, amelyek válogatás nélkül torpedózták meg a hajókat. 1942 elejére mintegy félmillió tonna vízkiszorítású amerikai és szövetséges hajót süllyesztettek el az Egyesült Államok partjaitól keletre. A tengeralattjárók felderítését lehetővé tévő szonár bevetésével javultak a hajók esélyei, 1943-ra kiegyenlítődtek az erőviszonyok, és az 1175 U-boot közül 781-et veszítettek el a németek.

Az amerikai felségvizek húszezer hajóroncsot rejtenek a NOAA jelentése szerint. Az intézet kockázati listájára első körben 573 roncs került fel, amelyek koruk, típusuk vagy méretük okán veszélyesek a környezetre: ilyen minden acélborítású és/vagy olajszállító és/vagy 1000 bruttó regiszter tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajó. További vizsgálatok százhétre szűkítették a listát, némelyiket sikerült víz alatti robbantással megsemmisíteni vagy kiemelni.

Nyolcvanhét roncsról részletes dokumentáció készült, számos elsüllyedt hajó állapotáról viszont semmit sem lehet tudni. Legalább harminchat olyan amerikai kereskedelmi hajó nyugszik a mélyben, amelyik bármikor olajszennyezést okozhat. A NOAA ezért a parti őrség mellett a halászok segítségét is kérte, hogy jelentsék, ha ismeretlen eredetű olajfoltokat észlelnek a part menti vizeken. A foltok ugyanis nyomra vezethetik a szakembereket.

Sok a roncs a Földközi-tengerben is

Míg az Egyesült Államokban már javában zajlik a felderítls és a kármentesítés, az Európai Unió még csak a javaslatok fogalmazásánál tart, holott a Földközi-tenger élővilágának már most is súlyos környezeti terhelést kell elviselnie. A világ kereskedelmi hajóforgalmának 15 százaléka (köztük olajszállító tankerek) áthalad itt, az elmúlt tíz évben szakadatlanul nőtt a forgalom.

Az U-103-as német tengeralattjáró 1939-ben. Az IXB típusú U-boot az atlanti csata egyik legfélelmetesebb szereplője volt, összesen negyvenöt hajót süllyesztett el. Végül a kieli kikötőben süllyedt el 1945 áprilisában bombatámadás miattForrás: Wikimedia Commons/Bundesarchiv

A Mediterráneum rejti a világ összes elsüllyedt hajójának 4 százalékát, amely elsőre kevésnek tűnik, csakhogy a Földközi-tenger területe nagyjából 2,5 millió négyzetkilométer, míg az óceánoké összesen 361 millió négyzetkilométer. Továbbá a világ összes elsüllyedt hajójában fellelhető olaj 5 százaléka ezeket a vizeket szennyezi.

1941 szeptembere és 1944 májusa között a Karl Dönitz német admirális hatvankét U-bootot vezényelt a térségbe. A tengeralattjárók kapitányai tudták, hogy a britek által ellenőrzött Gibraltári-szoroson nem lesz könnyű észrevétlenül áthaladniuk, de visszafelé végképp esélytelen. Amelyik U-bootot nem lőtték ki a szövetséges erők, azokat a saját legénységük süllyesztette el a harcok végeztével. Addig viszont 192 szövetséges hajót küldtek a Földközi-tenger fenekére, köztük negyvenkét hadihajót (a többi kereskedelmi jármű volt). Számos roncs bújik meg a spanyol, az algériai, az olasz és a ciprusi partok mentén, amit ezen az interaktív térképen lehet megnézni.

Az Európa Parlament közgyűlése elé a görög Elsa Papadmitriou terjesztett be jelentést 2012 januárjában azért, hogy szorgalmazza az elsüllyedt hajók környezeti hatásának felmérését. A független képviselő nemcsak az olajszennyezés kockázatára figyelmeztetett, hanem a hetven éve elsüllyedt hadihajók lassan szétrozsdásodó lövedékeire: azokból más vegyületek mellett nem lebomló higany szabadulhat fel, amely megmérgezi az egész tengeri táplálékláncot.

Papadimitriou ezért azt sürgeti, hogy az EU minden tagállama mielőbb ratifikálja a 170 tagú Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2007-es Nairobi Egyezményét, amely előírja a környezetre veszélyes roncsok kiemelését, ám eddig csak négy EU-tag, Észtország, Franciaország, Hollandia és Olaszország írta alá. Valamint mielőbb szükség volna egy átfogó európai adatbázis kiépítésére, a kutatómunka bővítésére, a veszélyes roncsok mentesítésére – ami azonban lehetetlen a tagállamok egységes anyagi támogatása nélkül.