Megvan a bizonyíték a felrobbanó csapvízre

Ha valaki túl közel lakik egy palagázkitermeléshez, könnyen arra ébredhet, hogy lassan ihatatlanná válik a kútjában a víz, sőt a legrosszabb esetben még fel is gyulladhat a mosogatója. Etánt és propánt találtak a vízben a metán mellett a legnagyobb amerikai gázmezőnél.

Hogyan lehet lángra lobbantani egy konyhai mosogatót? Megengedjük a vízcsapot, a cső alá tartjuk a gyufát, és fellobban a földgáz, mert az ivóvíz csak később érkezik. Ez a legmeghökkentőbb jelenet Josh Fox amerikai dokumentumfilmes Gaslandjának első részében, amelyet a nem hagyományos földgázkitermelés káros mellékhatásairól készített az Egyesült Államokban:

Most először van tudományos bizonyíték is arra, hogy a kőzetrétegek repesztésével kitermelt földgáz felszivároghat az ivóvízrétegekbe. A szennyeződés a Duke Egyetem kutatói szerint azokat fenyegeti nagyobb valószínűséggel, akik egy palagázkitermelő kút egy kilométeres körzetében laknak.

A vizsgálat során 141 vízmintát elemeztek a legnagyobb amerikai palagázmező, a Pennsylvania állam északkeleti részén fekvő Marcellus-mező környékén. A minták mindegyike magántulajdonban levő kútból származott.

A mező egy kilométeres körzetében vett vízben hatszor annyi volt a metán, mint a távolabb fekvő kutakból vett mintákban. A vízminták 82 százaléka tartalmazott metánt. Az etán koncentrációja huszonháromszor volt magasabb a palagázmező közvetlen közelében. Propánt összesen tíz mintában találtak, szintén olyan kutakból vett vízben, amelyek a gázkitermelés mellett találhatók. Az erről szóló tanulmányt az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS közölte.

A Consol Energy palagázkútja a Marcellus-mezőn Forrás: AFP/MLADEN ANTONOV

"Olyan mintákat is találtunk, amelyben a gáz összetétele a Marcellus-mezőre jellemző, ez valószínűleg rosszul szigetelt kútból származik" - mondta Robert B. Jackson, a Duke Egyetem környezettudományi intézetének tanára. "Ebben a régióban természetes okok miatt nem keveredhet etán és propán a vízbe, és azt is tudjuk, hogy ez jellemző a Marcelluson kitermelt gáz összetételére."

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, mi más befolyásolhatja az ivóvíz-szennyezést. Úgy találták, hogy elsősorban az számít, hogy az ingatlanok milyen távol esnek a kitermelés helyszínétől, tehát a geológiai tényezők kevésbé fontosak.

A porózus kőzetekben megbúvó gázt úgy termelik ki, hogy nagy nyomáson vegyszerekkel kevert vizet juttatnak le a mélybe, amely megrepeszti a kőzetet, majd a kiszabaduló gázt a felszínre szippantják a lefúrt vezetéken át.

Ahogy egyre több helyszínen indul palagázkitermelés az Egyesült Államokban (Európában Lengyelországnak vannak hasonlóan ambiciózus tervei), úgy merül fel egyre több kritika a a technológiával szemben.

Hogy a kitermeléshez közeli ivóvízkutakban megjelenik a metán, ezt a Duke kutatóinak két korábbi vizsgálata is bizonyítja, amelyeket szintén Pennsylvania északkeleti részén végeztek. Az amerikai geológiai szolgálat, az USGS vizsgálata viszont nem talált közvetlen bizonyítékot a palagáz és az ivóvízszennyezés között Arkansas államban. Pozitív fejlemény, hogy arra utaló nyomokat egyik testület sem talált, hogy a repesztésre használt folyadék szennyezte volna a vizet.

Vezetékcsere Forrás: AFP/MLADEN ANTONOV