Sokan beszélnek róla, de kevesen csinálják, pedig költségeket kímélve javítja fel a kertet. Komposztálásra a gödrös módszer a legjobb tapasztalataink szerint, és van hetven tippünk arra, mi mindent érlelhetünk össze a kert sarkában.

A talaj élő szervezet, rendszeresen táplálni kell ahhoz, hogy bőségesen teremjen gyümölcsöt, virágot, pázsitot, ki mit szeret. Az ősszel begyűjtött zöldhulladékból komposzt lehet jövő nyárra, ami nagy szolgálatot tesz majd az ültetési szezonban. A keletkező természetes anyag egyszerre javítja, lazítja és dúsítja a földet, így a növények szépen gyökereznek. 

Ilyen a szép, réteges komposztForrás: AFP/Jacques Loic

Aki ősszel nem hasznosítja a zöldhulladékot, nincs sok választása, Budapesten például csak a kukásokkal szállítathatja el. Ehhez spéci műanyagzsák szükséges, amiből tíz darab 2500 forint a barkácsáruházakban és benzinkutakon (az értékesítőhelyek listája itt van az FKF honlapján). A hulladékos cég a zöldet 2005 óta a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ telepén dolgozza fel, a komposztot a lerakó rekultivációjához használják.

A fővárosi fasorokban felsöpört szennyezett lombbal az FKF áramot és fűtési gőz termel a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben – tájékoztatta az Origót a közterület-fenntartó. De csak ők égethetnek: a módszert Budapesten 2011 decemberétől betiltották a szállópor-szennyezés miatt, de számos vidéki településen sem szabad égetni, legfeljebb bizonyos napokon. Jobban járunk tehát, ha mi magunk végezzük az újrahasznosítást.

Minden évszakban keletkezik komposztálandó

A komposztálás lényege csupán három szó: gyűjtsd, érleld, használd. A konyhai hulladékot fedéllel szorosan zárható edényben a mosogató alatt vagy a kertre nyíló ajtó mellett gyűjthetjük. A műanyagedényt ürítés után ecettel áttörölve lehet fertőtleníteni. A szoros fedél a muslicákat tartja távol, és nem engedi ki a szagokat. Ősszel és télen sok ágat és gallyat is felhalmozhatunk, ezeket a kertben tárolhatjuk későbbi felhasználásra.

Forrás: AFP/James Hardy

Hobbikertészek nagy választékban találhatnak komposztáló fakeretet (4500 Ft) vagy műanyag tárolóládát (17 500 Ft-ig) a barkácsáruházakban. A profibbak inkább összedobják a pénzt egy szecskázógépre (25 000 Ft-tól), és a kert egyik hátsó sarkában ásnak komposztáló gödröt.

Igen, ennyire egyszerű! A gödör átmérője legyen körülbelül egy méter, mélysége térdig érő. A kihányt földet halmozzuk fel mellette. Kezdő gilisztakultúrára sem kell költeni, mert a gödrünkbe hamar megérkeznek a szomszédból.

Ami az alkotóelemek arányát illeti, a különféle kertészeti források hosszasan értekeznek a zöld (nedves, nitrogéndús) és barna (száraz, széndús) alkotóelemekről és szükséges arányukról. Ideális esetben egy egység barnához három-négy zöldet tehetünk, de legalább fele-fele legyen az arány, aztán majd figyelni kell, milyen jeleket produkál a gödör. A komposztálható hulladékot lebontó mikroorganizmusok anyagcseréjéhez mind a nitrogén, mind a szén szükséges.

Ha túl sok a szén, azaz a barna elem, akkor nem igazán tud beindulni az erjedés. Ha túl sok a nitrogén, azaz a zöld hozzávaló, akkor csökken a lebomlás üteme, leáll az érés, ami bepenészedéssel, berohadással fenyeget. Ekkor tegyünk hozzá barna összetevőket (ág, gally, szalma). Ezért jó, hogy külön gyűjtjük őket, mert az ágaknak, szalmának köszönhetően nem töpped össze a keverék, képes szellőzni, tehát szintén a berohadást előzhetjük meg vele. A komposztálás ugyanis nem rothasztás, hanem érlelés.

A rétegzés a titka a gödrös komposztkészítésnek

Az érlelés eredményeForrás: AFP/Justin Sullivan

Sajnos a megfelelő keverék előállítása legtöbbször csakis a szakkönyvek hasábjain lehetséges. A valóságban ez nem működik, mert nem mindig tervezhető előre, hogy milyen zöldhulladék mikor képződik a háztartásban, ráadásul azt sem tartja számon az ember, hogy eddig mi került a gödörbe. Napközben gyűlik a komposztálandó, este kivisszük és beleöntjük a gödörbe.

Amennyiben időnk és energiánk engedni, a kertünkben több tárolóhelyet is kialakíthatunk, ahol az eltérő összetevőket elkülönítve gyűjtjük, és innen vételezzük mindig a megfelelő anyagot a komposztkészítéshez.

Arra azonban ügyeljünk, hogy egységesebb és gyorsabb az érlelési folyamat, ha nagyjából hasonló méretű dolgok kerülnek a komposztgödörbe. Az ajánlott méret lehet a dió vagy gyufaskatulya nagysága. Ezért fontos, hogy legyen egy jó szecskázónk, mert metszőollóval sziszifuszi robot az aprítás.

Az összeaprított alkotóelemeket egyenletesen elterítjük a gödörben, aztán a gödör mellé lapátolt földből ráhúzunk egy 5-6 centis réteget. Ezzel szigeteljük a komposztálandó keveréket, és megakadályozzuk, hogy nyáron a legyek, télen a guberáló varjak fölfedezzék. Le is lehet taposni egy kicsit. Egy-két hét múlva, ha megtelt a gödör, átforgatjuk vasvillával, letakarjuk egy utolsó réteg földdel, és békén hagyjuk egy hónapig. Utána megint átforgatjuk vasvillával, megint letakarjuk, és megint békén hagyjuk.

Ha megtelt a gödör, ásunk egy másikat, és kezdődik az egész elölről. A lényeg: az érlelési fázisban lévő pre-komposzthoz már nem szabad friss hozzávalót tenni, mert berohad az egész. Télen ennek kisebb a valószínűsége, mert nincs elég meleg a komposzt éréséhez, de nyáron igen.

A hideg évszakban lassú vagy nincs is erjedés, emiatt fél-egy évbe is beletelik, hogy elkészüljön a barnásfekete komposzt. Ez akkor jó, ha nincs szaga (nem rothadt), és ujjaink között szépen szétmorzsálódik. Az érett komposztot érdemes átrostálni felhasználás előtt, és a szitán fennakadt túl nagy darabokat visszatenni a gödörbe további érésre.

Kólával gyorsítható az erjedés

Forrás: AFP/Frank May

Nyáron időnként meg kell locsolni a komposztgödröt, mert kell némi nedvesség a mikroorganizmusok munkájához. (Komoly zápor előtt érdemes letakarni, mert az már túl sok víz lenne.) Több amerikai hobbikertész a kólát is ajánlja, mert cukor- és savtartalma miatt ez indítja be igazán az erjesztést.

A komposztálógödörbe be lehet önteni a zöldségek mosóvizét (mármint a mosogatószer vagy más vegyszer nélküli áztatóvizet), illetve kihűtve azt a vizet, amiben tésztát vagy krumplit főztünk, mert jó sok cukorrá bomló keményítő van benne, ami erjedéssel segíti a folyamatot. Más öntözgetés nem igazán kell a komposztunknak, elég az eső, hiszen a földben úgyis van nedvesség. Ezért jó a gödrös módszer, mert a komposztáló keretben vagy ládában nagyobb a kiszáradás kockázata, márpedig attól leáll az érés.

A kész komposztot egész évben használhatjuk: szezonban kiegészítő trágyázásként lehet beszórni vele az ágyásokat, vagy az őszi betakarítás-rendcsinálás-felásás után elteríteni a talajon, hogy télen bemossa a hólé. A rózsatövek késő őszi felkupacolásához is használható, amit fagykárok ellen végzünk. 

Hetven ötlet ától zéig, hogy mi mehet a komposztba

Először is: mit nem szabad a komposztba tenni? Főtt ételt, húsmaradékot, csontokat, déligyümölcsöt, macskalmot, kutyaürüléket, és különösen ne tegyünk bele semmit, ami gyökér vagy mag (lehullott vad gyümölcsöt sem), mert ezekkel jövőre beteríthetnénk a kertet, márpedig nem ez a cél.

Nem szabad a komposztba tenni penészes, rothadó, beteg növényeket sem. Műanyag vagy mérgező anyag (kenőolajos fűrészpor, hamu) sem mehet a gödörbe, és a fényes, krétázott-mázolt papírra nyomott színes magazinok, nyomtatványok sem. Az alábbiak viszont igen:

  • Akváriumi növény, állatszőr
  • Celofán (csak igazi, a régi befőtt tetejéről), ceruzahegyezés utáni forgács
  • Csipsz, csonthéjasok, pl. mogyoró, mandula, pisztácia maghéja (kivéve a diót, ami mérgező)
  • Fogpiszkáló, fűrészpor (de csak kezeletlen fából), fűszerek (túl régi szárított vagy fonnyadt zöld)
  • Gyapjú (molyrágta textil, régi fonal), gyógynövények (túl régi szárított vagy fonnyadt zöld), gyufa (használtan)
  • Haj, haltáp (szárított)
  • Kartonpapír, kávéfilter, kávézacc, keksz, kenyérmorzsa, kölesgolyó, köröm, kötél (régi, foszlott, de nem olajos), krepp-papír maradék, kukoricapehely, kutyakaja (szójaalapú szárazeledel)
  • Lakás vagy konyha felsöprésekor összegyűlő szemétmorzsák, lekvár (lejárt szavatosságú, de nem penészes, és csak kis mennyiségben), luffaszivacs, lufi (de csak a latex alapú, lebomló)
  • Macskakaja (szójaalapú szárazeledel), madáralom (homok), madártoll, mandula vagy mogyoró belső barna héja, mirelit gyümölcs- vagy zöldségmaradék (lejárt szavatosságú), muffinkosárka (papír), müzliszelet (ha kicsit avas szagú volna)
  • Nyúl- vagy tengerimalac-alom
  • Pamutanyag, papírtörlő (a cellulózrostok lazítják a komposztot), papírtörlő guriga, apírtálca (nem a műanyag bevonatú, hanem a „kolbászos” fajta natúr), papírzsebkendő (használt is), pattogatott kukorica mag (ami nem nyílt ki, leöblítve róla a sót vagy a vajat), pizzás doboz, potpourri, puffasztott rizs/búza
  • Raffia kötözőanyag (de csak a természetes szál), reggelizőpehely maradéka, reklámlevél borítékja (ha nincs rajta sok nyomdafesték), rizs (megfőve, de a főzővize is), rizstejmaradék
  • Salátamaradék, sebkötöző géz, selyem (foszlott)
  • Szakáll (villanyborotvából), szárazvirág, szénsavas üdítőital (jó cukros, gyorsítja az erjedést), szobanövény (ha elszáradt, tönkrement, de a lehullott levele is), szójatejmaradék, szotyihéj
  • Teafilter, teafű, tészta (megfőzve és a főzővize is), tojáshéj (apróra törve, és csak kis mennyiségben), tojásdoboz (a papír alapú, felaprítva), tökmag (némileg összeaprítva, nehogy kicsírázzon)
  • Vágott virág, vatta, vécépapírguriga
  • Zsákvászon