Mi lesz velünk, ha leáll a Golf-áramlat?

2014.02.23. 08:38

Először került elő egyértelmű bizonyíték arra, hogy a felmelegedés miatt évszázados időszakokra meg-megszakadt az Európának kellemes meleget hozó óceáni szállítószalag. Katasztrófától ugyan nem kell tartanunk, ha most állna le az áramlat, de bőven lehetnek kellemetlen következményei.

Évtizedek óta bizonyos nyugtalansággal figyelik a klímakutatók azt a roppant áramlási rendszert, amely meleg vizet szállít az Atlanti-óceán északi részére, és hideget vissza. Az alapkérdés a következő: ha leállna a Golf- és az észak-atlanti áramlat, akkor újabb kis jégkorszak érné el Nyugat- és Közép-Európát?

A klímakutatásban most először került elő egyértelmű bizonyíték arról, hogy az áramlatok időnként lelassultak, sőt évszázadokra teljesen leálltak több mint 100 ezer évvel ezelőtt. A Bergeni, a Rutgers, a Cambridge-i Egyetem, valamint a franciaországi IPSL klímatudományi laboratórium munkatársai mindezt egy tengeraljzatból vett üledékmintát elemezve állapították meg, amelyet Grönland déli csúcsánál emeltek ki 2003-ban. A Science-ben most közölt tanulmányuknak az a fő tanulsága, hogy az atlanti áramlatok sokkal érzékenyebben reagálnak az átlaghőmérséklet változásaira, emiatt pedig még jobban oda kell figyelnünk arra, hogy mennyi üvegházhatású gázt engedünk a légkörbe – mondja Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem klímakutató központjának igazgatója.

Óceáni szállítószalag

A Golf- és az észak-atlanti áramlat fő mozgatóereje az úgynevezett észak-atlanti mélyvíz (angol rövidítéssel NADW). Az Északi-tenger hűvös, viszonylag sűrű felszíni vize Grönland és Skandinávia között fokozatosan lesüllyed, majd dél fele áramlik. A tengeraljzaton homokszemcse nagyságú állati egysejtűek, likacsosházúak (Foraminifera) élnek. Kalcium-karbonát héjuk vizsgálatával pedig meg lehet állapítani, hogy a körülöttük elfolyt vízben mennyi volt a szén 13-as és 12-es izotópjának az aránya. Ez az arány jellemző a NADW-re nézve. Vagyis ha kiemeljük az üledékből a több tíz- vagy százezer éve élt egysejtűek mészvázát, meg tudjuk állapítani, hogy mennyire áramlott ott a NADW, és azt is, hogy mikor állt le teljesen a folyamat.

A Science ábráján narancsszín jelzi a jellegzetes szénizotóp-arányú észak-atlanti mélyvizet, amint a déli félteke felé terjedForrás: American Association For The Advancement Of Science

Eirik Galaasen, a norvégiai Bergeni Egyetem paleooceanográfusa és kollégái ezt a vizsgálatot végezték el. A Grönland déli partjainál kiemelt üledékmintából az derült ki, hogy az észak-atlanti áramlásnak nem igazán kedvezett a két korábbi eljegesedés közötti melegebb időszak, a Riss-Würm interglaciális 130-115 ezer évvel ezelőtt. Ebben az időszakban a NADW lelassult, leállt, vagy az áramlat visszafordult a felszínre a mélyből. Galaasenék eredményei szerint a két utóbbi lassulás több száz évig tartott, de az első esetben is hol lelassult, hol kissé felgyorsult egy 2500 éves időszak során.

Miért fontos, hogy mi történt százezer évvel ezelőtt az Északi-tengeren? Azért, mert jelenleg is melegszik a klímánk ami hasonló módon hat ki az áramlatokra. (Összehasonlításként érdemes tudni, hogy a Riss-Würm interglaciális legmelegebb időszakában víziló élt a Temzében és a Rajnában, fenyőerdők borították Norvégia legészakibb pontját, ahol most tundra van, jóval túl az északi-sarkkörön.) Ha kevesebb hideg víz süllyed le Grönlandnál a mélybe, és folyik dél felé, akkor a visszaúton is kevesebb meleg víz áramlik Nyugat- és Észak-Európa felé a Golf- és észak-atlanti áramlatban.

Az áramlási rendszer pedig nem csak közvetlenül, hanem a nagyléptékű légköri jelenségek befolyásolásával is melegebbé teszi a teleket, amivel mi Európában egyértelműen jól járunk. Az 50. szélességi kör térségében Észak-Amerikában télen 2 Celsius-fokos a tengervíz a felszínen, addig Nagy-Britanniában 12 fokos, és a norvég partoknál nem fagy be a tenger. Az áramlatok szállította hő a kontinens belsejében is érződik: körülbelül és átlagosan 1-1,5 fokkal teszi melegebbé a teleket a Kárpát-medencében is.

Nem áll le, de változik

„Nagyon nem valószínű, hogy a Golf-áramlat leállna a 21. században, de az már igen valószínű, hogy lassulni fog. Ez áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legfrissebb jelentésében” – emlékeztet Ürge-Vorsatz Diána. A kedvezőtlen fordulat elsősorban a légköri folyamatokra lehet hatással, de szó sincs róla, hogy hirtelen, katasztrófafilm-szerű jégkorszak várna ránk Európában. Ráadásul hiába okozna enyhe lehűlést a gyengülő áramlat, mert a klímánk valószínűleg ennél gyorsabban fog melegedni.

A Golf-áramlat a NASA tengerfelszín-térképénForrás: NASA

Ezzel együtt nem érdemes lebecsülni a lelassuló áramlatok következményeit. „Például több kutatás hozza összefüggésbe a változó európai légkörzést, ezen belül a megerősödő téli viharokat, mint amilyen például a tavaly március 15-i volt a lassuló tengeráramlatokkal és a gyorsan olvadó északi-sarki jéggel. Ez utóbbi folyamat azzal a következménnyel is jár, hogy jégtáblák friss vize kevésbé sűrű, tehát kevésbé süllyed le a mélyrétegekbe” – magyarázza a szakértő.

Az atlanti áramlási rendszer változásai miatt például többször lehet majd szárazság Nyugat-Afrikában. Az áramlatok szállította hő kihat a légköri folyamatokra. Ha másképp kavarognak a légtömegek az Atlanti-óceán fölött, az érinteni fogja a Kárpát-medencét is, mert a csapadékot hozó ciklonok többsége nyugat felől ér el minket. A csapadékviszonyok megváltozása és a szélsőségesebbé váló időjárás nagy károkat tud okozni a mezőgazdaságban, elég csak arra gondolni, hogy egy enyhe télben nem pusztulnak el a kártevők, és inkább terjednek az invazív fajok. Ha pedig netán a NADW teljesen leállna, akkor Észak-Amerika keleti partján még egy méterrel nőne a vízszint, mivel az a vízmennyiség, ami korábban lesüllyedt, az Amerika partjait mosná.

Nagyobb léptékű változásokra viszont inkább a 21. század után lehet számítani Ürge-Vorsatz Diána szerint. Továbbá a Golf-áramlat és az észak-atlanti mélyvíz jelenlegi és múltbeli viselkedésének kutatása bőven hozhat még meglepetéseket: jelenleg a tengerfelszín hőmérsékletéről, sókoncentrációjáról, párolgásáról, sűrűségéről stb. már óceánnyi adat áll a rendelkezésünkre, de a mélyrétegekről sokkal kevesebbet tudunk.