Pázsitot szeretne? Csinálhatja zölden is!

Okinava, 2008. december 8. CSINEN Micuje japán zenei producer öntözi a füvet környezetbarát autóján Okinava szigetén 2008. december 6-án. Csinen befüvesítette gépjárműve tetejét, így nincs szüksége környezetkárosító légkondicionáló használatára a meleg, szubtrópusi éghajlatú szigeten. A találékony férfi a fűmagot egy vastag kókuszháncságyban csíráztatta ki a tető rozsdásodás elleni, hő-és vízálló réteggel történt bevonása után 2008 augusztusában. A fű azóta 10 centimétert nőtt. Csinen a helyi taxik és buszok tetejét is befüvesítené a globális felmelegedés csökkentése érdekében. (MTI/EPA/Maesiro Hitosi)

A kert legdrágább és legmunkásabb eleme a jó minőségű gyep, ám néhány környezettudatos fortéllyal csökkenthetők a fenntartási költségek. Milyen magkeveréket érdemes választani, mennyire kell gyomlálni, mekkorára kell nyírni, és mi a jó locsolás titka?

A házi játszótér létesítésén túl kevés nyomós érv szól amellett, hogy pázsitot alakítsunk ki a kertünkben. Talaj-előkészítés, minőségi vetőmag, különféle gépek, kézi eszközök, műtrágya, gyomirtó és szaktudás kell a gyephez. Utána hetente legalább kétszer szükséges locsolni, kánikulában kétnaponta. Biztos, hogy lesz napi szinten egy-két óra ideje és kellő energiája erre?

Árnyékos vagy félárnyékos területen nem is kellene erőltetni a füvesítést. Érdemes más talajtakarót választani, például mulcsozást (például darabolt fakéregből), díszítő kavicsburkolatot vagy egyéb kövezett felületet. Amennyiben napos a kert, el lehet gondolkodni néhány szép virágágyásban, egy hangulatos pergolában, szőlő- vagy rózsalugasban.

Ha ezek után is pázsitot akar, pláne még idén, vegyen kész gyepszőnyeget. Telepítéssel négyzetméterenként körülbelül 2000 forint az ára, viszont két-három hét múlva használható. A sima talajra humuszt kell teríteni, arra vakondhálót, az automata öntözőrendszer csöveit, és már mehet is a gyepszőnyeg.

Akinek több ideje van, jó tudnia, hogy ha most kezd füvesíteni, akkor legkorábban jövő nyáron lesz belőle gyep. A zöldfelület mellett az szól, hogy már 60 négyzetméternyi gyep annyi oxigént termel, amennyi egy ember egy napi teljes szükségletét fedezi. A gyep természetes hűtőközeg is, forró, nyári hónapokon a gyep felületének hőmérséklete a sötét térburkolatnál akár 16 Celsius-fokkal, a csupasz földnél 7,7 fokkal is hűvösebb lehet. A gyep kialakításán nem nagyon lehet spórolni, menet közben viszont már van rá lehetőség.

Talajtorna kezdőknek

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A füvesíteni kívánt terület jelenleg feltételezhetően gyomos. Ha még nem gyomos, két héten belül az lesz, mert a talajban mindig vannak gyommagok, idő kérdése, hogy csírázni kezdjenek. (Azért érdemes inkább március-áprilisban gyepesíteni, mert ha ősszel vetjük a füvet, akkor tavaszra valószínűleg még gyomosabb lesz a terület, hiszen a gyomoknak is több idejük van kicsírázni.) Tehát elsőként az egész területet fel kell kapálni, a tarackokat kézzel kiszedni a földből, és elszállítani, mert ez komposztba sem kerülhet.

A túl könnyű, homokos talajok felső arasznyi rétegét tőzeggel vagy löszben gazdag földdel össze kell keverni. A nehéz, nedves talajokat viszont homokkal kell keverni. A felkapált talajt többször át kell gereblyézni, tökéletes vízszintes felületűre alakítani, mert erre füvesítés után már nem lesz lehetőség. Az itt-ott megbúvó horpadásokat legkönnyebb úgy észrevenni, ha gereblyézés után hengerelővel végigmegyünk a talajon: ahol mélyedés van, ott nem simít a henger. Tehát még egyszer gereblyézni kell. Ezután szórjuk ki a gyomirtót, ami után legalább két-három hetet kell várni a további műveletekkel. Készüljünk arra, hogy a sarjadó fűben még így is lesz gyom, amit majd kézzel, illetve további szelektív gyomirtós kezeléssel el kell távolítani.

A gyomirtózás után következik a trágya. A gyökérképződést serkentő, foszfortartalmú műtrágyát vagy a két-háromujjnyi vastagságban egyenletesen szétterített komposztot villával vagy kapával be kell forgatni a talajba. Ettől egyrészt több tápanyag kerül a talajba, szellősebbé válik, lazul a szerkezete, azaz nem áll meg a tetején a kilocsolt víz, mint a betonon, hanem szépen le tud szivárogni a növények gyökeréhez. Arról nem beszélve, hogy a csírázó magoknak is könnyebb gyökeret ereszteniük, márpedig minél dúsabb a gyökérzet, annál több tápanyagot vesz fel a növény – tehát jobban ellenáll az aszályos időszakoknak, kevesebb öntözést igényel (a talaj előkészítéséről ezen az oldalon is olvashat).

Melyik fűmag mire jó?

A vetéssel várja meg, amíg 10 Celsius-fokos lesz a talaj, ennyi kell a csírázáshoz. Ami a fűmagot illeti, azon múlik minden. „A minőségi fűmag legfőbb ismérve, hogy kikel” – mond egy frappáns érvet Hámori Katalin, a vetőmag-kereskedelemmel foglalkozó győri Primag Kft. ügyvezetője. „A barkácsáruházakban olyan nyomott az árszínvonal, ami a minőség rovására mehet” – magyarázza.

A barkácsáruházakban főleg aszerint kínálják a fűmagkeverékeket, hogy napfényes, félárnyékos vagy árnyékos területre való. Hasznosabb lenne talajminőség és csapadékmennyiség alapján megkülönböztetni őket, de végül is általában a cél határozza meg a választást: „Családi házak füvesítéséhez sportkeveréket érdemes ültetni, illetve a szárazságtűrő keveréket, amely az angolperje és vörös csenkesz fűfajok mellett nádképű csenkeszt is tartalmaz” – mondja a szakértő.

Az angolperje csírázik a leggyorsabban, nyolc napon belül sarjad. Jól bírja a taposást, fényes zöld levelű. Hátránya, hogy átlag négy év az élettartama, utána kiritkul, pótolni kell. A vörös csenkesz tartós, aszálytűrő fajta, finom levele van, és mintegy három hét alatt csírázik. A nádképű csenkesz, mint a neve is sejteti, durva szálú fűféle – ez az ára az igénytelenségnek. Erőteljesen nő, más fűfajtákat kiszoríthat, viszont ha túlságosan rövidre, négy centiméter alá nyírják, akkor elpusztulhat. A legértékesebb gyepszőnyegképző a nyolc-tíz évig élő réti perje, ám a tápanyagban dús talajt kedveli. Gyökérzete erős, szerteágazó, levele sötétzöld. A csírázásához viszont négy-öt hét szükséges, és a lassú fejlődés miatt más fajok, de a gyomok is kiszoríthatják. (Mennyi fűmag kell egy adott területhez? Ezt válaszolja meg a Praktiker fűmagkalkulátora.)

Egy japán zenei producer az autója tetejét is befüvesítette, így nincs szüksége környezetkárosító légkondicionálóra Forrás: MTI/EPA/Maesiro Hitosi

Organikus gyepgondozás

Az természetbarát módra művelt pázsit nemcsak vegyszermentes, hanem gyakran olcsóbban is fenntartható, mint a hagyományos. (Fura, hogy hagyományosnak nevezzük a vegyszereset, holott komposzt előbb volt, mint műtrágya.) Az organikus gyepművelés nem csupán inputban és outputban gondolkodik (ennyi és ennyi kiló fűmag + műtrágya + gyomirtó + locsolás = gyep), hanem folyamatokban, kölcsönhatásokban. A talajlakó baktériumok, giliszták, ízeltlábúak együttesen teszik élővé a talajt, amely aztán kedvez a pázsit növekedésének – így válnak egyetlen nagy, lüktető életközösséggé a talpunk alatt. Ha megfelelően gondoskodunk róluk, akkor dúsan fog zöldellni a gyep a kertünkben. Néhány tipp:

1. Ha valaki csak nitrogénnel kezeli a gyepet, az olyan üres kalória a talajlakó élőlények számára, mint a fehér cukor az embernek. Helyesebb tehát komposztot alkalmazni, amely gazdag tápanyagforrás a különféle organizmusoknak.

2. Nem szabad a füvet túlságosan rövidre nyírni, mert az óriási stressz elgyengíti a növényt, amitől kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. Egyszerre legfeljebb a fű harmadát vágja le. A magasabb szálú, legalább négy-öt centis fű hosszabb gyökeret növeszt, amellyel több tápanyagot képes felszívni, és mivel mélyebben is eléri a vizet, ritkábban igényel öntözést – elég hetente kétszer, nem kell mindennap. Egyúttal sűrűbbre nő a pázsitszőnyeg, elveszi az életteret a gyom elől. Az öt-hat centis fű nő a leggyorsabban.

3. A csorba fűnyíró tépi a füvet, nem pedig vágja. Szezon elején érdemes megéleztetni a kését, illetve mindig, ha azt látja, hogy nem sima a vágásfelület, hanem borzolt.

4. Ha olyan a gépe, amely egészen finomra aprítja a lenyírt füvet, azt nyugodtan a gyepen hagyhatja. Bízza a gyep élővilágára az eltakarítását, talajba való bedolgozását. Időnként persze ellenőrizze a fű tövét, mert az elszáradt, levágott növényi részekből sűrű gyepfilc alakulhat ki, amelytől befülled a talaj, és ez melegágya a kórokozóknak. Megoldás a rendszeres gyepszellőztetés. Ugyanígy szellőztetésre van szükség, ha foltokban besárgul a gyep, illetve annyira összeszikkad, megtömörödik a talaj, hogy egy ceruzát nem tud teljes hosszában leszúrni. A szellőztetéssel új légjáratokat alakít ki a talajban, amelyeken könnyebben lejut a csapadék is, nem szívja fel a gyepfilc a nedvességet. Ettől máris gyorsabban nő a fű, és megint csak nem kellett vegyszert használni. (Kánikulában viszont nem szabad bolygatni a gyepet.)

5. Ne megszokásból öntözzön, hanem a gyep valós igénye szerint. Ha a fű fáradtzölddé vagy kékeszölddé válik, a fűszál hosszában összepöndörödött, vagy sokáig meglátszanak a lábnyomok a pázsiton, itt az ideje egy alapos esőztető locsolásnak. A szakemberek szerint ez négyzetméterenként harminc litert jelent, amit nehéz locsolás közben megbecsülni. Érdemes tehát először egy kiválasztott részen tesztelni, hogy az előírt vízmennyiségtől milyen lesz a gyep: akkor elég, ha még nem válik süppedőssé, főleg nem tocsogóssá. A locsolást mindig kora reggel végezze, mert ha este nedves marad a fű, az fokozza a gombásodásra vagy más megbetegedésre való hajlamot. Erős napsütésben nem szabad locsolni, mert a vízcseppek megannyi nagyítólencseként fölerősítik a napsugarakat, és emiatt megégnek a fűszálak.

7. Egy átlagos családi háznál nyáron a vízfogyasztása 20 százalékát a kert locsolására fordítják. Egyrészt ez még úgy is sokba kerül, ha a helyi vízműveknél locsolási kedvezményt kér. Egy finoman permetező öntözőberendezésből csupán a vízcseppek 40-50 százaléka éri el ténylegesen a növényeket, a talajfelszínt, a többi elpárolog. Ezért ne felejtsen esővizet gyűjteni. Ha elforgathatóra csinálja meg az ereszcsövet, több edénybe is gyűjtheti a csapadékot. Az edényeket vagy hordókat be is áshatja a talajba, de mindig tartsa lefedve őket, nehogy a háziállatok vagy a gyerekek beleessenek. (Ezen az angol nyelvű, de méterben számoló oldalon talál jó esővíz-kalkulátort.)

8. Az egészséges és tömött gyepet nem veri fel a gyom. Ha tehát azt látja, hogy itt-ott mégiscsak megjelenik valami gaz, más lehet a probléma. Ajánlatos szerves gyeptrágyával kezelni a területet, amellyel erősíti a gyepet, visszaállítja eredeti védekező képességét. A szerves trágyázást nem kell túlzásba vinni, a kevesebb több, inkább a minőségre törekedjen. Az állati eredetű trágyát ne szórja közvetlenül a gyepre, mert túl tömény, ez is kiégetheti a gyepet. Előbb érdemes néhány hónapig komposztálni, és utána hígítva kiszórni.

9. A gyári folyékony trágyákhoz hasonlóan hatékony az emberi vizelettel kevert fahamu. Előbbiben sok a nitrogén, utóbbi magnéziumban és kalciumban gazdag. Egy finn kísérletben paradicsompalántákat locsoltak az eleggyel, és négyszer több paradicsom termett ezeken a töveken, mint a műtrágyázott kontrollcsoporton. Érdemes tehát a kert legtávolabbi sarkában egy lefedett edényben gyűjteni az anyagot, aki azonban fogamzásgátlót vagy más hormontartalmú gyógyszert, illetve antibiotikumot vagy szteroidot szed, ne adakozzon a közösbe.

10. A kert hosszában egyméteres sávban vagy egy hátsó zugban feltétlenül alakítson ki méhlegelőt. Az ide szánt vetőmagkeveréket döntően pillangós virágú növények alkotják (vöröshere, lucerna, alexandriai here, bíborhere, fehérhere), tartalmazhat még mézontófüvet (facélia), pohánkát (hajdina), takarmányrepcét, napraforgót, lucernát, mustárt. A keveréket gazdagíthatják kalászosok, amelyek támasztékul szolgálnak a pillangós növényeknek.