Még jól is járhatunk a klímaváltozással

Dead fish is seen in the soil of a dried-up reservoir during a severe drought in Luliang county, Qujing city, southwest Chinas Yunnan province, 29 March 2010. Meteorologists have attributed the once-in-a-century drought parching southwest China to climate change. The drought has left more than 18 million residents and 11.7 million head of livestock suffering drinking-water shortages over a region encompassing the southwestern provinces of Yunnan, Guizhou, Sichuan, the Guangxi Zhuang Autonomous Region and the municipality of Chongqing, data from the Ministry of Civil Affairs showed. The direct reason for the drought is light rain and high temperatures, said Ren Fuming, a leading expert at Chinas National Climate Center. His opinion was echoed by Zhang Peiqun, also a meteorologist with the center. Zhang said the rainfall in worst-hit Yunnan since September last year is the lowest in about 50 years while the average temperature since the beginning of winter is the highest. He said the reasons underlying it were the complicated ocean currents and anomalous atmospheric circulation.

Bár a legfrissebb jelentés sötét képet fest a klímaváltozás következményeiről, a nagyobb meleg és a több szén-dioxid még jól is jöhet a magyar mezőgazdaságnak, ha idejében elkezdünk alkalmazkodni, és nem sajnáljuk rá a pénzt. Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódhatunk, az árvízveszélyt viszont lehet majd kezelni. Mit mond az ENSZ klímajelentése Magyarországról?

1. Vihardagály, part menti áradás, tengerszint-emelkedés: elhalálozási, sebesülési, megbetegedési kockázat, nehezebb megélhetés az alacsonyan fekvő tengerparti vidékeken és az alacsony fekvésű szigetországokban.

2. Megáradó folyók: súlyos megbetegedés és nehezebb megélhetés egyes régiókban, a kockázat nagy tömegben érinti a városi lakosságot.

3. Szélsőséges időjárási események: rendszerszintű kockázatok az olyan infrastrukturális hálózatok és kulcsfontosságú szolgáltatások összeomlása miatt, mint az áramellátás, vízellátás, mentő- és egészségügyi szolgáltatás.

4. Hőhullám: elhalálozás és megbetegedés, a kockázat különösen érinti a városi szegényebb rétegeket, valamint a szabadban dolgozókat városban és vidéken egyaránt.

5. Felmelegedés, szárazság, árvíz, csapadékjárás változása és szélsőségei: bizonytalanabbá váló élelmiszer-ellátás, az élelmiszer-termelés összeomlása, a kockázat főleg a városok és a vidék szegényebb rétegeit érinti.

6. Elégtelen ivóvíz- és öntözővíz-ellátás: a vidéki megélhetés és a bevételek elvesztésének kockázata a visszaeső mezőgazdasági termelékenység miatt. A kockázat főleg azokat a kevés tőkével rendelkező farmereket és pásztorokat érinti, akik félsivatagos vidékeken élnek.

7. A tengeri és parti ökoszisztémák megszűnésének, a biodiverzitás (faji sokszínűség, biológiai sokféleség) eltűnésének kockázata, különösen a trópusokon és a sarkvidékeken élő halászközösségek számára.

8. A szárazföldi vizes élőhelyek és az ottani biológiai változatosság megszűntének, az ökoszisztéma biztosította javak és szolgáltatások elvesztésének kockázata.

A fenti mondatok nem egy új hollywoodi katasztrófafilm forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből származnak, hanem az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legfrissebb jelentéséből. Az IPCC második munkacsoportja a múlt héten többnapos konferencián véglegesítette a klímaváltozás legfontosabb lehetséges következményeiről, az egyes kontinensek-régiók sérülékenységéről és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló jelentését.

A dokumentum 44 oldalas összefoglalóját helyi idő szerint hétfőn reggel mutatták be a konferencia helyszínén, Jokohamában (Japán), teljes szövege pedig ősszel része lesz az IPCC ötévente megszerkesztett átfogó klímajelentésének. Érdemes tudni, hogy a 243 vezető szerző és a 66 szerkesztő munkájának nem volt célja vadonatúj tudományos eredmények közlése. A jelentés a klímatudomány utóbbi öt évéből 12 ezer tudományos közlemény lényegét összesíti és minősíti megbízhatóság szerint, vagyis a döntéshozók számára vág rendet a szakirodalomban.

Mi érinti Magyarországot?

A klímaváltozás következményei aránytalanul nagy terhet rónak a szegényebbekre és az idősebbekre Forrás: AFP/Frans Lanting

A jelentés először foglalja össze, amit tudni lehet a klímaváltozás és az élelmiszer-ellátás, valamint a társadalmi konfliktusok viszonyáról, és foglalkozik az egészségügyi következményekkel is. Az egyik kiemelt megállapítása szerint, amennyiben a Föld átlaghőmérséklete 2 fokkal emelkedik meg a 20. század végén tapasztaltakhoz képest, és ehhez nem alkalmazkodunk, akkor a búza, a kukorica és a rizs terméshozamai is csökkenni fognak. A hatások modellezési eredményei azonban termények, régiók és adaptációs megoldások szerint változnak. A modellszámítások egytizede 10 százalékos hozambővülést jelez előre 2030 és 2049 között, míg a számítások további egytizede 25 százalékos csökkenést mutat.

Magyarország mezőgazdaságát is érzékenyen érinti a klímaváltozás. „Ha nem használunk alkalmazkodási módszereket, akkor a búza hozama 20-30 százalékkal csökkenhet nálunk 2030-ra, ami már meglehetősen közeli időpont” – emeli ki az egyik számítást a jelentés Európáról szóló fejezetéből Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) klímakutató központjának igazgatója.

Az igaz, hogy ha a változások negatív hatásaitól eltekintünk, akkor az enyhe melegedés és a több szén-dioxid akár még jobb termést is eredményezhet, de a kevésbé kiszámítható időjárás, a szélsőségesebb csapadék és az elhúzódó szárazság ennél nagyobb kárt tud majd okozni. A szakértő szerint sok pénzt kell befektetnünk mezőgazdaságunk alkalmazkodásába. A lehetséges megoldások megtalálását viszont bízzuk a szakemberekre, mert nem egyszerűen szárazságtűrő fajták nemesítéséről van szó, hanem komplex talajvédelmi megoldásokat kell kidolgozni. „A jó hír viszont az, hogy alkalmazkodás révén akár pozitívvá is fordíthatók a hatások” – magyarázza Ürge-Vorsatz Diána.

2050 után nő a klímaváltozás miatti kockázat a terméshozamoknál, a kockázat súlyossága a melegedés szintjétől függ. A felmelegedés másik következménye, hogy több régióban nő a különbség az egyes évek hozamai között (vagyis kevésbé kiszámítható hosszabb távon a várható termés) Forrás: Intergovernmental Panel on Climate Change

Nehezebben elviselhető melegek

„Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódom” – mondja a CEU oktatója. Az IPCC-jelentés szerint több haláleset és megbetegedés fordul majd elő a hőhullámok miatt Magyarországon is. Bizonyos fertőző betegségekre, például a kullancsok által terjesztett megbetegedésekre is gyakrabban kell számítanunk a jövőben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatóinak számítása szerint ha globális átlagban a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, akkor évente harminccal (vagy még többel) nőne meg a hőhullámos napok száma. A meteorológusok besorolása szerint akkor van hőség, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 fok fölött van – ilyenkor szokott hőségriadót elrendelni az ÁNTSZ. Az OMSZ modellszámításaiban az a legaggasztóbb, hogy tavasszal és ősszel is lehet majd ilyen hőség.

Emiatt a jelenleginél sokkal fontosabb lesz a légkondicionálás. Az áramfogyasztási csúcs egyértelműen áttevődik télről nyárra – teszi hozzá Ürge-Vorsatz Diána. A hazai energiaszektort is érinteni fogja a klímaváltozás: a hőerőművek és a paksi atomerőmű hűtését elképzelhető, hogy nehezebb lesz megoldani (bár arról nincs adat a jelentésben, hogy miként változhat a Duna vízhozama). A szélerőművek viszont telente kicsit több áramot termelhetnek, mint most, nyáron pedig esélyünk lesz többet kinyerni a napelemekből.

Az Európában várható kockázatok közül leginkább az árvízveszélyt lehet kezelni Magyarországon is, mert évszázados tapasztalatunk van a gátépítésben, és a láp- és mocsárvidékek visszaállítása is megoldható. A jelentés a kockázatok között említi az árvízvédelem magas költségeit, és a gátépítésnek is lehet környezeti vagy tájképi akadálya. „Európában nagyon sokszor az infrastruktúra szab határt az alkalmazkodásnak, és sajnos csak bizonyos hőmérsékleti szintekig lehet adaptálódni, ami attól függően változik, hogy a klímaváltozás melyik hatásáról beszélünk” – emlékeztet a CEU oktatója. Emiatt feltétlenül szükséges csökkenteni a légkörbe engedett üvegházhatású gázok mennyiségét. Ha tovább nő a kibocsátás, akkor a Föld átlaghőmérséklete 4,5-4,6 fokkal is megnőhet 2100-ra az IPCC számításai szerint, de ha sikerül egy viszonylag gyors és jelentős csökkentés, akkor 1,5 foknál tetőzne a melegedés. Ez a legnagyobb tétje a 2015-ös párizsi klímakonferenciának.

Az alkalmazkodás jól is elsülhet

– erre hívja fel a figyelmet Christopher Field, az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai intézetének vezetője, az IPCC második munkacsoport társelnöke. „Az igaz, hogy nem igazán találunk pozitívumokat a klímaváltozás következményei között, és azt hiszem, azért, mert ilyenből nincs is valami sok” – nyilatkozta a Telegraph brit napilapnak.

A kutató viszont arra biztatja a döntéshozókat, hogy pozitívan gondolkodva közelítsék meg a kérdést. „A klímaváltozásban legalább annyi innovációs lehetőség rejlik, mint veszély” – magyarázta, főleg az energiaipar, a fenntartható ingatlanfejlesztés és az új közlekedési rendszerek terén. „Ha túl negatívan beszélünk a klímaváltozásról, akkor nem leszünk képesek [erre a területre] vonzani azokat a kreatív embereket, akik kialakítanák a megoldásokat” – figyelmeztette a kutatókat, aktivistákat és politikusokat.

Melegedés és háború

Az IPCC-jelentés másik fontos újdonsága, hogy a testület 26 éves történetében először foglalkozik a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok viszonyával. Az IPCC második munkacsoportja szerint a változás közvetett módon növelheti a polgárháborúk és az egyes csoportok között erőszakos konfliktusok kirobbanásának kockázatát, ugyanis elmélyíti a szegénységet, és ráerősít a gazdasági válságokra. Ha pedig egy közösséget már fegyveres konfliktus sújt, akkor a klímaváltozás hatásait is jobban elszenvedik, mert a háborúzás lerontja az alkalmazkodáshoz szükséges infrastruktúrát, meggyöngíti az intézményeket, csökkenti a természeti erőforrásokat, a társadalmi tőkét és az emberek megélhetési lehetőségeit.