Még jól is járhatunk a klímaváltozással

2014.03.31. 19:02

Bár a legfrissebb jelentés sötét képet fest a klímaváltozás következményeiről, a nagyobb meleg és a több szén-dioxid még jól is jöhet a magyar mezőgazdaságnak, ha idejében elkezdünk alkalmazkodni, és nem sajnáljuk rá a pénzt. Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódhatunk, az árvízveszélyt viszont lehet majd kezelni. Mit mond az ENSZ klímajelentése Magyarországról?

1. Vihardagály, part menti áradás, tengerszint-emelkedés: elhalálozási, sebesülési, megbetegedési kockázat, nehezebb megélhetés az alacsonyan fekvő tengerparti vidékeken és az alacsony fekvésű szigetországokban.

2. Megáradó folyók: súlyos megbetegedés és nehezebb megélhetés egyes régiókban, a kockázat nagy tömegben érinti a városi lakosságot.

3. Szélsőséges időjárási események: rendszerszintű kockázatok az olyan infrastrukturális hálózatok és kulcsfontosságú szolgáltatások összeomlása miatt, mint az áramellátás, vízellátás, mentő- és egészségügyi szolgáltatás.

4. Hőhullám: elhalálozás és megbetegedés, a kockázat különösen érinti a városi szegényebb rétegeket, valamint a szabadban dolgozókat városban és vidéken egyaránt.

5. Felmelegedés, szárazság, árvíz, csapadékjárás változása és szélsőségei: bizonytalanabbá váló élelmiszer-ellátás, az élelmiszer-termelés összeomlása, a kockázat főleg a városok és a vidék szegényebb rétegeit érinti.

6. Elégtelen ivóvíz- és öntözővíz-ellátás: a vidéki megélhetés és a bevételek elvesztésének kockázata a visszaeső mezőgazdasági termelékenység miatt. A kockázat főleg azokat a kevés tőkével rendelkező farmereket és pásztorokat érinti, akik félsivatagos vidékeken élnek.

7. A tengeri és parti ökoszisztémák megszűnésének, a biodiverzitás (faji sokszínűség, biológiai sokféleség) eltűnésének kockázata, különösen a trópusokon és a sarkvidékeken élő halászközösségek számára.

8. A szárazföldi vizes élőhelyek és az ottani biológiai változatosság megszűntének, az ökoszisztéma biztosította javak és szolgáltatások elvesztésének kockázata.

A fenti mondatok nem egy új hollywoodi katasztrófafilm forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből származnak, hanem az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legfrissebb jelentéséből. Az IPCC második munkacsoportja a múlt héten többnapos konferencián véglegesítette a klímaváltozás legfontosabb lehetséges következményeiről, az egyes kontinensek-régiók sérülékenységéről és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló jelentését.

A dokumentum 44 oldalas összefoglalóját helyi idő szerint hétfőn reggel mutatták be a konferencia helyszínén, Jokohamában (Japán), teljes szövege pedig ősszel része lesz az IPCC ötévente megszerkesztett átfogó klímajelentésének. Érdemes tudni, hogy a 243 vezető szerző és a 66 szerkesztő munkájának nem volt célja vadonatúj tudományos eredmények közlése. A jelentés a klímatudomány utóbbi öt évéből 12 ezer tudományos közlemény lényegét összesíti és minősíti megbízhatóság szerint, vagyis a döntéshozók számára vág rendet a szakirodalomban.

Mi érinti Magyarországot?

A klímaváltozás következményei aránytalanul nagy terhet rónak a szegényebbekre és az idősebbekreForrás: AFP/Frans Lanting

A jelentés először foglalja össze, amit tudni lehet a klímaváltozás és az élelmiszer-ellátás, valamint a társadalmi konfliktusok viszonyáról, és foglalkozik az egészségügyi következményekkel is. Az egyik kiemelt megállapítása szerint, amennyiben a Föld átlaghőmérséklete 2 fokkal emelkedik meg a 20. század végén tapasztaltakhoz képest, és ehhez nem alkalmazkodunk, akkor a búza, a kukorica és a rizs terméshozamai is csökkenni fognak. A hatások modellezési eredményei azonban termények, régiók és adaptációs megoldások szerint változnak. A modellszámítások egytizede 10 százalékos hozambővülést jelez előre 2030 és 2049 között, míg a számítások további egytizede 25 százalékos csökkenést mutat.

Magyarország mezőgazdaságát is érzékenyen érinti a klímaváltozás. „Ha nem használunk alkalmazkodási módszereket, akkor a búza hozama 20-30 százalékkal csökkenhet nálunk 2030-ra, ami már meglehetősen közeli időpont” – emeli ki az egyik számítást a jelentés Európáról szóló fejezetéből Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) klímakutató központjának igazgatója.

Az igaz, hogy ha a változások negatív hatásaitól eltekintünk, akkor az enyhe melegedés és a több szén-dioxid akár még jobb termést is eredményezhet, de a kevésbé kiszámítható időjárás, a szélsőségesebb csapadék és az elhúzódó szárazság ennél nagyobb kárt tud majd okozni. A szakértő szerint sok pénzt kell befektetnünk mezőgazdaságunk alkalmazkodásába. A lehetséges megoldások megtalálását viszont bízzuk a szakemberekre, mert nem egyszerűen szárazságtűrő fajták nemesítéséről van szó, hanem komplex talajvédelmi megoldásokat kell kidolgozni. „A jó hír viszont az, hogy alkalmazkodás révén akár pozitívvá is fordíthatók a hatások” – magyarázza Ürge-Vorsatz Diána.

2050 után nő a klímaváltozás miatti kockázat a terméshozamoknál, a kockázat súlyossága a melegedés szintjétől függ. A felmelegedés másik következménye, hogy több régióban nő a különbség az egyes évek hozamai között (vagyis kevésbé kiszámítható hosszabb távon a várható termés)Forrás: Intergovernmental Panel on Climate Change

Nehezebben elviselhető melegek

„Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódom” – mondja a CEU oktatója. Az IPCC-jelentés szerint több haláleset és megbetegedés fordul majd elő a hőhullámok miatt Magyarországon is. Bizonyos fertőző betegségekre, például a kullancsok által terjesztett megbetegedésekre is gyakrabban kell számítanunk a jövőben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatóinak számítása szerint ha globális átlagban a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, akkor évente harminccal (vagy még többel) nőne meg a hőhullámos napok száma. A meteorológusok besorolása szerint akkor van hőség, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 fok fölött van – ilyenkor szokott hőségriadót elrendelni az ÁNTSZ. Az OMSZ modellszámításaiban az a legaggasztóbb, hogy tavasszal és ősszel is lehet majd ilyen hőség.

Emiatt a jelenleginél sokkal fontosabb lesz a légkondicionálás. Az áramfogyasztási csúcs egyértelműen áttevődik télről nyárra – teszi hozzá Ürge-Vorsatz Diána. A hazai energiaszektort is érinteni fogja a klímaváltozás: a hőerőművek és a paksi atomerőmű hűtését elképzelhető, hogy nehezebb lesz megoldani (bár arról nincs adat a jelentésben, hogy miként változhat a Duna vízhozama). A szélerőművek viszont telente kicsit több áramot termelhetnek, mint most, nyáron pedig esélyünk lesz többet kinyerni a napelemekből.

Az Európában várható kockázatok közül leginkább az árvízveszélyt lehet kezelni Magyarországon is, mert évszázados tapasztalatunk van a gátépítésben, és a láp- és mocsárvidékek visszaállítása is megoldható. A jelentés a kockázatok között említi az árvízvédelem magas költségeit, és a gátépítésnek is lehet környezeti vagy tájképi akadálya. „Európában nagyon sokszor az infrastruktúra szab határt az alkalmazkodásnak, és sajnos csak bizonyos hőmérsékleti szintekig lehet adaptálódni, ami attól függően változik, hogy a klímaváltozás melyik hatásáról beszélünk” – emlékeztet a CEU oktatója. Emiatt feltétlenül szükséges csökkenteni a légkörbe engedett üvegházhatású gázok mennyiségét. Ha tovább nő a kibocsátás, akkor a Föld átlaghőmérséklete 4,5-4,6 fokkal is megnőhet 2100-ra az IPCC számításai szerint, de ha sikerül egy viszonylag gyors és jelentős csökkentés, akkor 1,5 foknál tetőzne a melegedés. Ez a legnagyobb tétje a 2015-ös párizsi klímakonferenciának.

Az alkalmazkodás jól is elsülhet

– erre hívja fel a figyelmet Christopher Field, az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai intézetének vezetője, az IPCC második munkacsoport társelnöke. „Az igaz, hogy nem igazán találunk pozitívumokat a klímaváltozás következményei között, és azt hiszem, azért, mert ilyenből nincs is valami sok” – nyilatkozta a Telegraph brit napilapnak.

A kutató viszont arra biztatja a döntéshozókat, hogy pozitívan gondolkodva közelítsék meg a kérdést. „A klímaváltozásban legalább annyi innovációs lehetőség rejlik, mint veszély” – magyarázta, főleg az energiaipar, a fenntartható ingatlanfejlesztés és az új közlekedési rendszerek terén. „Ha túl negatívan beszélünk a klímaváltozásról, akkor nem leszünk képesek [erre a területre] vonzani azokat a kreatív embereket, akik kialakítanák a megoldásokat” – figyelmeztette a kutatókat, aktivistákat és politikusokat.

Melegedés és háború

Az IPCC-jelentés másik fontos újdonsága, hogy a testület 26 éves történetében először foglalkozik a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok viszonyával. Az IPCC második munkacsoportja szerint a változás közvetett módon növelheti a polgárháborúk és az egyes csoportok között erőszakos konfliktusok kirobbanásának kockázatát, ugyanis elmélyíti a szegénységet, és ráerősít a gazdasági válságokra. Ha pedig egy közösséget már fegyveres konfliktus sújt, akkor a klímaváltozás hatásait is jobban elszenvedik, mert a háborúzás lerontja az alkalmazkodáshoz szükséges infrastruktúrát, meggyöngíti az intézményeket, csökkenti a természeti erőforrásokat, a társadalmi tőkét és az emberek megélhetési lehetőségeit.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK