Már most kevesebb az étel a klímaváltozás miatt

2014.03.31. 07:48

A globális felmelegedés több milliárd ember élelmezését veszélyezteti, de egyre inkább érezhetők lesznek a gazdasági következményei is. A változó hőmérséklet és csapadék miatt többszörösére nőhetnek az élelmiszerárak. A közvetett hatások ráerősítenek a háborús konfliktusokra, és még bizonytalanabbá teszik világunkat.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) vasárnapra virradóan fogadta el a klímaváltozás kockázataival foglalkozó jelentését Jokohamában. A jelentés legnagyobb újdonsága az, hogy úgy mutatja be az üvegházgáz-csökkentést, mint amivel az egész bolygót be lehet biztosítani a felmelegedés legrosszabb következményei ellen, így téve érthetőbbé a szükséges intézkedéseket a politikusok és a közvélemény számára. „A klímaváltozás valójában a kockázatkezelés miatt jelent kihívást” – mondta Christopher Field, a jelentést író IPCC II-es munkacsoport társelnöke a Reutersnek közvetlenül a dokumentum nyilvánosságra hozatala előtt. A jelentést japán idő szerint hétfő reggel mutatták be sajtótájékoztatón.

Melyek a legfontosabb kockázatok?

A klímaváltozás miatt már most kevesebb élelmiszer áll az emberiség rendelkezésére, mint a 20. század végén, és a természeti csapások mellett komoly konfliktusok, sőt háborúk kiváltó oka is lehet a melegedés. A kormányzatok viszont nincsenek felkészülve arra, hogy megvédjék a legveszélyeztetettebb helyzetben levő csoportokat – derül ki a jelentés negyvennégy oldalas, döntéshozóknak szóló összefoglalójából. Az IPCC ülésein összegzett tudományos eredmények szerint a klímaváltozás minden kontinensen és az összes óceánon bizonyított tény.

A kutatók szerint ma már elég adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük, hogy a változások befolyásolják az élelmiszer-termelést szárazföldön és tengeren egyaránt. A terméshozamok növekedése csökkenőben van, legfőképpen búzából. A klímaváltozás éppen a búzára van leginkább hatással, mert a növény érzékeny a hőmérsékletre, és Pakisztántól Oroszországon át egészen Kanadáig szerte a világon termesztik. Az előrejelzés szerint a hozamok évtizedenként 2 százalékkal csökkenhetnek. „A melegedés szinte mindenütt negatív kihatással van a búzára, és ugyanez jellemző a kukoricára is. Ezek még nem jelentős hatások, de nyilvánvalóan mutatják a trendeket” – magyarázta David Lobell, a Stanford Egyetem élelmiszerbiztonsági központjának oktatója a Guardiannak (a jelentésben Lobell terméshozam-modelljeit használták).

Mennyivel csökkenhetnek a terméshozamok?

A IPCC második munkacsoportja aszerint állított fel több forgatókönyvet, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2, 3 vagy 4 Celsius-fokkal nő az ipari forradalom kezdete (tehát a 18. század közepe-vége) előtti szinthez képest. 2 fokos melegedés esetén előbb a szárazabb és melegebb vidékeken csökken a termés, de a további melegedés fokozatosan minden térségben érezteti hatását.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a hozamok 25 százalékkal csökkenhetnek 2030 és 2049 között a 20. század végi szintekhez képest. Az eredmény természetesen függ attól, hogy a mezőgazdaságban mennyire sikeresen alkalmazkodnak a változó természeti körülményekhez. A jelentésben az is szerepel, hogy egyes elzártabb vidékeken a melegedés miatt megnő a tenyészidő (vagyis az, amíg a szabadban lehet mezőgazdasági munkálatokat végezni). Azonban a kutatók úgy találták, hogy összességében több a terméshozamokat csökkentő hatás, mint az azokat növelő. A klímaváltozás a halászatban is érezteti a hatását. Egyes trópusi térségekben 40-60 százalékkal csökkenthet a fogás mennyisége.

A hőmérséklet és a csapadékjárás változásai együttesen pedig azt eredményezhetik, hogy az élelmiszerárak 3-84 százalékkal nőhetnek 2050-ig, régiótól függően. „Az emberek leginkább az élelmiszerellátásra gyakorolt hatás révén fognak szembesülni a klímaváltozással: egyrészt az árak miatt, másrészt azért, hogy milyen és mennyi élelem áll rendelkezésükre” – mondta Tim Gore, az Oxfam brit segélyszervezet klímaváltozással foglalkozó igazgatója.

A hőhullám, a szárazság és az áradás aránytalanul nagy terheket ró majd a szegényebb rétegekre és az idősekre. A jelentés szerint a kormányok nincsenek felkészülve arra, hogy ha a Föld átlaghőmérséklete valóban több mint 2 fokkal több lesz, mint amennyi az ipari forradalom előtt volt, az növeli a „súlyos, átfogó és visszafordíthatatlan” következmények bekövetkeztének kockázatát. Tény, hogy egyes országokban már most elkezdtek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, de inkább a múltbeli eseményekre reagálnak, és nem a változó jövőre figyelnek – mondta erről Christopher Field.

A klímaváltozás következményei a szegénységgel és a gazdasági válságokkal együtt háborúkhoz és menekülthullámokhoz vezethetnek. Az IPCC huszonhat éves története során először foglalkozott a klímaváltozás és a társadalmi problémák viszonyával. A jelentés szerint a változások „közvetetten növelik az erőszakos konfliktusok kialakulásának kockázatát”. Az erőforrásokért (vízért, energiáért) folyó harc, az éhezés és a szélsőséges időjárás olyan egyveleget alkot, amely egy kissé még jobban destabilizálja a világot.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK