Hasznos, de sarokba szorít a paksi bővítés

2014.04.16. 10:12

Sokkal jobban járunk a paksi atomerőmű bővítésével, mint ha szénerőműveket építenénk, ismeri el az ENSZ éghajlat-változási testületének magyar tagja, de egyúttal egy nehezen fenntartható pályára szorul be az ország. Hőszigeteléssel, épületfelújítással és átfogó hatékonyságnöveléssel annyi energiát takaríthatnánk meg, hogy azzal jobban védenénk a klímát, mint az atomenergiával.

A klímavédelmi intézkedéseket úgy érdemes elképzelni, mint egy koktélt. A keverék összetétele országonként, régiónként változik, itthon pedig 2030-ig az energiahatékonyságnak lesz a legnagyobb szerepe – foglalta össze az IPCC vasárnap közzétett klímavédelmi jelentésének Magyarországra levonható tanulságait Ürge-Vorsatz Diána, a dokumentum szerkesztőbizottságának tagja. A Közép-európai Egyetem fizikus és környezetmérnök végzettségű professzora szerint a hatékonyság terén hatalmas lehetőségei vannak Magyarországnak, mert az Európai Unió legnagyobb energiaintenzitású tagjai közé tartozunk. Ez azt jelenti, hogy egységnyi nemzeti össztermék előállítása sok energiába kerül, továbbá a lakosság és az intézmények sem igazán energiahatékonyak.

Így oszlik meg az emberi tevékenység okozta üvegházgáz-kibocsátás gazdasági szektorok szerint a világban. Látható, hogy az épületek miatti közvetett kibocsátás nagyobb, mint a közvetlen. További energiatermelésen az energiaiparnak az áram- és hőtermelésen kívüli része értendő. A földhasználat miatt keletkező kibocsátásba beleszámít az erdőtüzek, tőzegtüzek és a tőzegbomlás szén-dioxid-kibocsátása is. Az egyéb üvegházgázok (pl. metán, halogénezett szénhidrogének) üvegházhatását szén-dioxidra számították átForrás: IPCC WGIII

„Hosszabb távon két tendencia rajzolódik ki a jelentésből. Az egyik lehetséges fejlemény az, hogy az üvegházgáz-kibocsátás több mint fele az épületek miatt keletkezik, de az is lehetséges, hogy az ingatlanaink fűtésének-hűtésének energiaigényét a jelenlegi szint ötödére csökkentjük, többek között hőszigeteléssel. Ez még akkor is lehetséges, ha közben több lakást tartunk fent a mostaninál” – mondta Ürge-Vorsatz Diána. Ma már elterjedtek a hatékony fényforrások, a háztartások és az irodák áramfelhasználását is lehet még csökkenteni, bár az tény, hogy ebben kevesebb lehetőség adódik Magyarországon.

Az épületek energiahatékonnyá tétele azért is fontos, mert az élet más területén is nagyon megkönnyíti az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését. A hőszigetelés, a korszerű fűtés- és hűtéstechnika nagyarányú elterjedésével felszámolhatnánk Magyarországon az energiaszegénységet. A magyar háztartások egyhatoda nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, mert ha így tenne, akkor nem jutna elég pénze például ennivalóra. „Máig nem tudok napirendre térni egy tavaly téli eset miatt, amikor a szomszédunkban fagyott meg egy idős férfi, mert nehezen fűthető volt a háza, és nem volt elég fája” – mondta a kutató.

A szigetelési programokkal számos munkahelyet lehetne teremteni. A 15 fok helyett 21 fokra felfűtött lakásokban (ilyen meleget ajánl az Egészségügyi Világszervezet, a WHO) 20 százalékkal kevesebben lennének náthások és influenzások. Az alacsonyabb gázfogyasztással csökkenne az ország energiafüggősége. „Semmilyen más klímavédelmi intézkedésnek nincs olyan jelentős járulékos haszna, mint az épületkorszerűsítésnek” – mondja Ürge-Vorsatz Diána. „Egy korábban megjelent tanulmányunk szerint az épületeink mélyfelújításával – vagyis ha nagyon energiahatékonnyá tesszük őket – 2050-re megtakaríthatnánk a januári földgázimport legalább 60 százalékát. Ez azért fontos, mert akkor a legnagyobb és a legkényesebb ez a behozatal, így a meglévő gáztároló-kapacitásokkal nagyjából védetté válna az ország a rövid távú, párszor tíznapos gázellátászavarokkal szemben.”

A közlekedés a legnehezebb feladat

A szakértő szerint a közlekedést lesz a legnehezebb megújuló energiafelhasználásra átállítani, ezen a téren sokkal fájóbb és nehezebb változásokra lehet számítani. De a lehetőségek itt is hatalmasak. Ezt éppen Berlin példája illusztrálja (a német fővárosban tartotta az IPCC harmadik munkacsoportja azt a konferenciát, amelyen klímakutatók és az ENSZ-tagállamok kormányainak küldöttei véglegesítették a jelentés döntéshozóknak szóló összefoglalóját). „Itt az emberek többet gyalogolnak, és többet kerékpároznak, mint Budapesten. Kiváló a tömegközlekedés, és nagyon érdekes fejlemény, hogy az autó már nem státuszszimbólum a fiatal férfiak körében, akik ugye sokat adnak az imázsukra” – magyarázta a CEU professzora.

Az energiafelhasználás jelentős részét meg lehetne takarítani a szolgáltatások fokozott elektronikussá tételével. Ha az internetes ügyfélkapu szinte teljesen kiváltaná az okmányirodákat, akkor jó néhány autós utat megspórolhatnánk. A rendszerszemléletű szervezés és az okostelefonok biztosította adatáramlás pedig hatékonyabb közlekedésszervezést tenne lehetővé, vagyis az autós már elinduláskor megtudhatná, hogy merre ne menjen, hol van dugó. Ezek mind létező megoldások, elterjedésük szakpolitikai döntésekkel elősegíthető. Számos példa van erre Ausztriában, Németországban, de Észtországban is, amelyeket könnyen lehetne alkalmazni magyar viszonyokra – magyarázta Ürge-Vorsatz Diána.

Az IPCC négy tényező függvényében vizsgálta, miért nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, azaz miért használtunk fel a korábbinál több szenet, kőolajat és földgázt. A négy tényező: népesség, az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP), mennyi energiába kerül egységnyi GDP előállítása, és mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár egységnyi energia megtermelése (karbonintenzitás). Az ábrán az látszik (sötétkék szín), hogy az egy főre eső GDP miatt nőtt leginkább a kibocsátásForrás: IPCC WGIII

Az olcsó áram nem sarkall takarékoskodásra

A szakértő szerint, ha jelentősen csökkentjük az energiafelhasználást, és azon belül az áramfogyasztást, akkor gyakorlatilag feleslegessé válik a paksi atomerőmű tízmilliárd eurós bővítése. „Az atomenergia valóban kedvező a klíma szempontjából, hiszen alacsony az üvegházgáz-kibocsátása, de ha úgy tervezzük, hogy majd nagyon nagy mennyiségben és olcsón áll a rendelkezésünkre az áram, akkor nem lesz kifizetődő energiahatékonynak és takarékosnak lenni” – mondta a szakértő. Az IPCC jelentése több fejezetben foglalkozik az úgynevezett „lock-in” (beragadás) problémával, amikor egy ország olyan infrastruktúrát épít ki most, ami a következő évtizedekben hátráltatni fogja a klímavédelmi intézkedéseket. Az atomerőmű is ilyen a CEU szakértőjének értékelése szerint.

Miből lenne energiánk? A lecsökkent fogyasztást részben helyi megújuló forrásokból, részben földgázból fedeznénk a század harmincas-ötvenes éveiben. Az IPCC jelentésének újdonsága, hogy a földgázt úgynevezett hídtechnológiaként kezeli, abból kiindulva, hogy egy korszerű gázerőmű jelentősen kevesebb CO2-t bocsát ki egy szénerőműnél. Ürge-Vorsatz Diána emellett Magyarország áramellátásában a jelenleginél jóval nagyobb szerepet szánna az importnak, és ha több országból vásárolnánk megújuló forrásból termelt áramot, akkor nem alakulna ki egyoldalú függés.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK