Méregkoktélt találtak a kerti virágokon

2014.05.16. 19:28

Szúrópróba-szerűen vizsgálta a Greenpeace, vannak-e a méhekre nézve káros növényvédő szerek a legnépszerűbb dísznövényeken. Vannak, sőt betiltott szerek maradványait is azonosították. A legtöbb mérget tartalmazó minta magyarországi volt. Törvényesen lehet a méheket veszélyeztető virágokat árulni.

Vett egy láda virágot a kiskertbe a legközelebbi barkácsáruházban, hogy jót tegyen a méhekkel és más beporzó rovarokkal? Egy, a Greenpeace által áprilisban végzett kutatás szerint nem volt a legjobb ötlet. A környezetvédő lobbiszervezet szúrópróba-szerűen vizsgálta meg tíz európai országban, hogy a legkönnyebben beszerezhető dísznövényeken vannak-e növényvédőszer-maradványok, és ha igen, akkor mennyi. Az is kérdés volt, hogy a szerek között van-e olyan, az EU-ban korlátozottan használható növényvédő szer, ami árthat a méheknek, illetve olyan, amely a Greenpeace szakértőinek ettől független álláspontja szerint károsíthatja a beporzó rovarokat.

A válasz mindhárom kérdésre igen. Tíz országból, Ausztriából, Franciaországból, Görögországból, Magyarországról, Olaszországból, Hollandiából, Lengyelországból, Spanyolországból, Svájcból és Németországból szereztek be 35-féle népszerű kiskerti virágot, olyanokat, amelyek vonzzák a méheket. A vizsgált dísznövények között volt harangvirág, nárcisz, ibolya, rózsa, azálea, jácint, dália, krókusz, frézia, boglárka és kankalin. Egyaránt vásároltak mintákat kisebb, csak egy-egy országban ismert kertészetekből és multinacionális vállalatok boltjaiból. A nagy cégek sok beszállítótól vásárolnak, ezért fontos szempont volt, hogy kizárólag Európában termesztett virágokat vizsgáljanak.

A legszennyezettebb növény Magyarországról származik

Az összesen 86 virágból mindössze kettőn nem találtak kimutatható mennyiségű, azaz legalább 3 mikrogramm/kilogramm szermaradványt. A minták 79 százaléka tartalmazott méhek számára káros vegyszereket. A vizsgált dísznövények mintegy felén találtak maradványokat három olyan növényvédő szerből, amelyeknek a használatát 2013-ban a méhek érdekében korlátozta az EU. Az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám egyaránt a neonikotinoidok csoportjába tartozik, vagyis kémiailag a jól ismert nikotinra hasonlítanak. Ezek úgynevezett csávázószerek, az 1990-es évektől arra használják őket, hogy elpusztítsák a vetőmagra kívülről rátapadt vagy a belsejében levő kórokozókat. Olyan virágokat vizsgáltak, amelyeket előszeretettel ültetnek ki kertekbe, erkélyekre, parkokba, így a magánszemélyek és a közületek szándékaik ellenére növelik méhpusztulás kockázatát.

Ugyan a kutatás alapján nem lehet összehasonlítani az egyes növényfajokat országok szerinti bontásban, az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi szabályozás nem védi meg a méheket és más beporzókat a számukra káros vegyszerektőlForrás: Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

Magyarországról összesen tíz mintát és hatfajta dísznövényt, boglárkát, harangvirágot, jácintot, krókuszt, nárciszt és rózsát vizsgáltak. A növényeket a Baumax, az OBI és a Praktiker barkácsáruházláncok üzleteiben vásárolták. „Jó hír az, hogy a két egyáltalán nem szennyezett növény közül az egyik, egy nárcisz Magyarországról származik” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország mezőgazdasági kampánykoordinátora az Origónak.

A rossz hír az, hogy szintén mi adtuk azt a mintát, egy harangvirágot, amelyben a legnagyobb koncentrációban találtak imidaklopridot. A növényen 8891 mikrogramm/kg koncentrációban volt jelen ez a csávázószer, a teszt során ez volt a legnagyobb előfordult koncentráció. A másik két csávázószer közül a klotianidinból egy Olaszországban vásárolt dálián, a tiametoxámból pedig egy Németországban beszerzett növényen találták a legtöbbet (a jelentésből hiányzik, hogy milyen növény volt ez a bizonyos németországi minta).

Pár molekula is elpusztítja a méhet

Tömöri értékelése szerint lesújtó a helyzet. A neonikotinoidokat ragasztóanyaggal viszik fel a virágmagra vagy -hagymára. Több módszerrel (tehát permetezéssel is) alkalmazható szerekről van szó, amelyek a kicsírázó magból felszívódnak, és az egész növény folyadékáramában ott vannak, tehát a szárból, a levelekből is kimutathatók. A méhekre nézve már nagyon kis koncentrációban halálosak, 3-4 nanogramm – gyakorlatilag pár molekula, a gramm egymilliárdod része – elég belőlük.

A szerek a virágzatban a virágporba is megjelennek, de már kisebb koncentrációban. Így ugyan nem pusztítják el azonnal a méheket, de körülbelül olyan hatást gyakorolnak, mint amikor az embert kis dózisokban rendszeresen mérgezés éri: előbb-utóbb súlyos következményei lesznek. „A méhek a neonikotinoidok úgynevezett szubletális hatása miatt elvesztik a szaglási memóriájukat. A mérgezés befolyásolja a méhtáncot, amivel a kaptárba visszatérő házi méh közli, hol, merre és milyen táplálékforrást talált, valamint sokkal hajlamosabbak lesznek különféle vírusos megbetegedésekre” – magyarázta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. „Magyarországon sok a természetes méhlegelő, ami előnyös, de a problémát nálunk is tapasztalják a méhészek. Arról számoltak be nekünk, hogy a méhek úgy viselkednek, mintha részegek lennének.”

Tény, hogy ennek a három szernek a használatát csak a nagyüzemi mezőgazdaságban korlátozta az Európai Bizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, az EFSA javaslatára azért, mert károsak a házi méhekre. Jelenleg nem lehet csávázott kukoricát, repcét, napraforgót és gyapotot vetni, mert ezeket kedvelik a házi méhek. Burgonyát viszont igen – annak ellenére, hogy azt kizárólag a szintén veszélyeztetett poszméhek porozzák be. „Ebből következik, hogy a magyarországi barkácsáruházak teljesen törvényesen járnak el, amikor neonikotinoidos dísznövényeket forgalmaznak. Mi mégis azt szeretnénk elérni, hogy fontolják meg az árusításukat” – mondta Tömöri Balázs.

Betiltott szerek

Az elemzésből az is kiderül, hogy a 86 virág közül tizenkettőn találtak az EU-ban betiltott rovarirtót, amelyek közül kettő mérgezi a méheket. Ez csak úgy fordulhat elő, hogy az illető kertészet nem tartja be az előírásokat, vagy úgy, hogy a forgalmazó más országból szerez be dísznövényeket. A Greenpeace magyar szakértői szerint továbbá az a nyugtalanító, hogy a virágokon valóságos szerkoktélt mutattak ki: nem volt ritka az olyan növény, amely 10-12, sőt 15 rovarirtó, gombaölő és növényvédő vegyszer maradványait tartalmazta.

Ez azért nyomasztó Simon Gergely szerint, mert még gyermekcipőben járnak az olyan kutatások, amelyek azt vizsgálnák, hogy a különféle szerek együtt milyen hatást gyakorolnak a beporzó rovarokra, köztük a méhekre. Van például olyan neonikotinoid szer, amely önmagában alig mérgez, de gombaölő szerek jelenlétében a hatása az ezerszeresére nő. Mi lehet a megoldás? Egyfelől vannak neonikotinoidokat helyettesítő növényvédő szerek. Ha pedig összességében az egész mezőgazdasági szektort nézzük, és nem csak a virágkertészeteket, akkor az a kérdés, hogy szükség van-e az országban egymillió hektár kukorica-monokultúrára? – mondja Simon Gergely. A változatosabb fajtákkal dolgozó, vetésforgót használó, kevésbé nagyüzemi gazdálkodásban kevesebb a kártevő is.

Számos élelmiszer- és haszonnövény hozama a beporzástól függ, például az almáé, a napraforgóé, a repcéé, a hagymáé, a lucernáé, a körtéé, a manduláé, az áfonyáé. Számos zöldségféle nem terem vagy nem virágzik a méhek hiányában: ilyen a karfiol, a káposzta, a retek, a sárgarépa, az uborka. A méhcsaládok száma világszerte csökken, ebben a csávázószereken és a nagyüzemi mezőgazdaságon kívül szinte biztosan szerepet játszik a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek terjedése és a genetikai változatosság csökkenése is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK