Tiltott állami támogatással bővülne Paks az Energiaklub szerint

2014.06.12. 17:00

Brüsszelnél panaszolja be a kormányt Paks II. miatt az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország. A két szervezet szerint az új paksi erőműblokkok felépítését tiltott állami támogatással finanszíroznák.

 

Panasszal fordult az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához az Energiaklub Szakpolitikai Intézet. A civil szervezet által felkért jogászok megállapították: az Európai Unióban eleve tiltott állami támogatásnak minősül az a módszer, amivel finanszíroznák a paksi atomerőmű 12 milliárd euróba kerülő bővítését. Az orosz és a magyar kormány államközi szerződést kötött, a beruházáshoz az orosz fél biztosít hitelt.

Az Energiaklub és a Greenpeace szerint az a probléma, hogy a hitel részleteit és a kamatokat a magyar költségvetés fizeti, vagyis végső soron az adófizetők állják a bővítés számláját. A két szervezet szerint az is aggályos, hogy több magyar kormánytag azt nyilatkozta, hogy a hitel és költségei nem épülnének be a Pakson termelt áram árába, vagyis az új erőmű lényegesen olcsóbban tudná adni az áramot, mint az energiapiac egyéb szereplői.

„Ezzel a megoldással az egyik áramtermelési mód és egyetlen, a magyar kormány által preferált cég, a Magyar Villamos Művek, az MVM kerül előnybe” – mondta Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója a panasz benyújtásáról szóló sajtótájékoztatón. A szervezet szerint az orosz hitellel „a nukleáris ipart hozzák behozhatatlan előnybe a fenntartható energiatermelési módokkal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy a konstrukció a jogszerűségét minden szempontból megvizsgálják, még mielőtt az építkezés megkezdődne” – indokolják azt, hogy miért most fordultak Brüsszelhez.

Ballaszt az energiarendszerben

A panaszt szerdán iktatta az EB versenypolitikai főigazgatósága, amelynek hat-nyolc hete van arra, hogy elbírálja, foglalkozik-e a dokumentummal. Ha igen, akkor több hónapos, de akár egy évig is elhúzódó, alapos vizsgálat kezdődik. Ha pedig a főigazgatóság úgy dönt, hogy az orosz hitel visszafizetése valóban tiltott állami támogatás az MVM-nek, a Paksi Atomerőmű tulajdonosának, akkor arra kötelezheti a magyar államot, hogy vessen véget ennek, továbbá az MVM fizesse vissza az addig esetlegesen igénybe vett pénzt. „Minél hamarabb derül ki, hogy a paksi bővítés finanszírozása mint folyamat problémás, akkor annál jobb, ha minél kevesebb közpénz sül be ebbe a projektbe. A paksi bővítés ballaszt lenne a magyar energiarendszer egészén, nem valós megoldás a hazai energiaproblémákra” – indokolta Ámon Ada, hogy miért éltek a panasz jogával.

A két szervezet szerint a paksi bővítés finanszírozása kimeríti az állami támogatás tiltásának EU-jogszabályokban rögzített öt kritériumát, mert állami pénz bevonásáról van szó, gazdasági előnyt biztosít egy olyan cégnek, amely jelen van az uniós belső piacon, a támogatás nem terjed ki a többi piaci szereplőre, torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

Ha az Európai Bizottság valóban tiltott támogatásnak minősíti Paks II. finanszírozását, akkor ebből mi következik az orosz-magyar államközi szerződésre nézve? „Üljünk le ismét és beszéljük meg újra” – így válaszolt az Origo kérdésére dr. Kiss Csaba, a panaszt megszövegezésében közreműködő környezeti jogász. A szakértő felhívta a figyelmet a szerződés 11. cikkelyének 3. bekezdésére, amely arról szól, hogy az orosz fél segíti Magyarországot abban, hogy megfeleljen az EU intézményei részéről felmerülő ellenvetéseknek. A jogász szerint ez is jelzi, hogy még januárban, a szerződés megszövegezésekor felmerülhetett, hogy problémát okozhat az a tény, hogy a magyar kormány nem jelentette be Brüsszelnek előre, hogy milyen pénzügyi konstrukcióban képzeli el az atomerőmű bővítését, noha ez az uniós jog szerint kötelessége lett volna.

Az EB Versenypolitikai Főigazgatósága jelenleg eljárást folytat a nagy-britanniai Hinkley Pointba tervezett atomerőmű ügyében. A brit kormány saját maga fordult a testülethez azért, hogy megtudja, állami támogatásnak minősül-e, ha rögzített árat biztosítana az áramért a francia beruházónak. A főigazgatóság első körben elmarasztalta a brit kormányt, mert egy ilyen megoldással az erőmű korlátozná az alternatív energiatermelési módokat, befolyásolja az összeurópai energiapiacot, és gátolja az energiahatékonysági és -hatékonysági, épületszigetelési programok megvalósulását. Az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország vezetői (a Greenpeace-t Szegfalvi Zsolt igazgatja) szerint őket nem érheti a kormányellenesség vádja, hiszen minden párttól egyenlő távolságot tartanak, és mindössze az adófizetők pénzének pazarlását szeretnék meggátolni, illetve a mainál lényegesen több információt kapni a paksi bővítést megalapozó vizsgálatokról, tanulmányokról.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK