Egyre gyorsabban olvad Grönland

Jelentősen hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez az olvadás a világ legnagyobb szigetén az Európai Űrügynökség (ESA) adatai szerint.

A Dániához tartozó sziget sok részén, de mindenekelőtt a part menti vidékein évente akár egy méterrel is csökkenhet a jég vastagsága. A Royal Society szervezésében Londonban pénteken tartottak nemzetközi konferenciát a műholdak által megfigyelt olvadásról, valamint arról, hogy a jelenség milyen következményekkel jár az éghajlatváltozásra az úgynevezett permafroszt vidékeken, vagyis ott, ahol a talaj legalább két éven át fagyott állapotban van.

Grönlandon elsősorban a partvidéken jelentős az olvadás, de a sziget jege sok helyen egy méterrel vékonyodik egy év alatt. Az ESA és az USA Geológiai Szolgálata (USGS) által közösen működtetett Landsat-8 műholdjának egy 2013-as felvételén látható, hogyan fogy a jég Grönland délnyugati részén. A grönlandi jég olvadása miatt 1992 és 2012 között hozzávetőleg hét milliméterrel emelkedett a világ tengereinek szintje az Európai Űrügynökségnek a Föld megfigyelésével foglalkozó Róma melletti központja szerint.

A Landsat-8 felvétel bal alsó részén jéghegyek láthatók egy fjord vizén a Nuussuaq-félszigeten, Grönlandon Forrás: USGS/ESA

Az ESA kifejezetten jégmegfigyelésre tervezett műholdja, a CryoSat műholdja adatainak legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy a Föld legnagyobb jégtömege, az antarktiszi is gyorsabban olvad a korábban számítottnál. A Déli-sarkvidéken évente 159 milliárd tonna jég tűnik el évente. A jégolvadás és az emelkedő tengerszint elsősorban az alacsonyan fekvő területeket fenyegeti pusztító következményekkel. Az édesvíz növekvő aránya a tengerekben megváltoztatja az óceánok sóháztartását, ami pedig hatással van az éghajlatot befolyásoló tengeráramlatokra.