Tiltott méreggel irtják a pockokat

2014.06.18. 15:29

A pocokinvázió miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi használatára adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, pedig sem a vegyszer, sem a módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben vészhelyzeti engedélyt ad ki a rendszeresen visszatérő probléma miatt.

Több megyében évek óta most szaporodtak el a leginkább a mezei pockok, mert kedvezett a rágcsálóknak ősszel az időjárás, és a tél is rendkívül enyhe volt – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A pockok Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, és Baranya, valamint Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Bács-Kiskun és Pest megyében okozzák a legnagyobb károkat.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Greenpeace nem tudja megítélni, mennyire súlyos a helyzet, viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatóság az idén is egy olyan vegyszer engedélyezésével kíván gátat vetni az inváziónak, amelyet nem véletlenül tiltottak be az Európai Unióban. A Redentin nevű rágcsálóirtóra most Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a vészhelyzeti engedélyt. „A véralvadásgátló anyag többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

A Redentin az emberre nézve is mérgező. A szert roppantott gabonaszemekkel szórják ki a levegőből, így a Greenpeace szakértője szerint elkerülhetetlen, hogy védett ragadozómadarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. „Az anyag csak hetek alatt bomlik le, benne marad az elpusztult pockokban, ami további mérgezéseket okozhat” – magyarázta. Ez történt egy rétisassal 2006-ban.

Különösen nagy a kockázat, ha a felszíni vizekbe kerül a szerből. 2002-ben kétszáz pajzsos cankó és egy daru hullt el redentinmérgezésben. Az is káros, ha sok mezei nyúl és hörcsög pusztul el a szer miatt, mert így nem jutnak elég táplálékhoz a parlagi sasok, és a világszerte veszélyeztetett madarak nem tudják felnevelni fiókáikat – tette hozzá dr. Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoporvezetője, aki egy LIFE projekt keretében a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd.

Az összképhez tartozik, hogy a NÉBIH felhívta a pocokirtót használók figyelmét arra, hogy a kijuttatott csalétket egyenletesen terítsék szét a területen, ne keletkezzenek csomók, amiből a nyulak jelentős mennyiségű mérget tudnának fogyasztani. A hivatal szerint a vadon élő állatokat riasztással, terelő etetéssel kell távol tartani a Redetinnel beszórt földekről, és a földhasználóknak együtt kell működniük a területen gazdálkodó vadásztársasággal. Simon Gergely szerint az általános probléma az, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodás miatt kevesebb az erdősáv, a virágos szegély a földtáblák körül, és eltűnnek a rágcsálók természetes ellenfeleinek élőhelyei, így sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni a gazdák.

Lazán értelmezett jogszabály

A Redentin-ügy egy joghézag miatt állt elő a környezetvédők szerint. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK számú rendeletének 53. cikkelyét. A jogszabály itt azt mondja ki, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más betiltott méreghez hasonlóan – minden évben eseti engedélyt, hogy az országban jelenleg három másik olyan rágcsálóirtó, a mezei pockok elleni hatásos készítménynek van állandó engedélye.