Annyi áram fogy nyáron, mint télen. Miért?

--FILE--Air conditioners are installed on a building in Jilin, northeast Chinas Jilin province, February 24, 2008. Chinese air conditioner manufacturers are confronted with stiffer market conditions under new policies, said President Assistant Wu Shangjie of the China Household Electric Appliance Research Institute. They have to improve their products energy conservation levels, or else be forced out of the industry. The new energy conservation law took effect on April 1, 2008. The government will boost energy development projects and give top priority to energy conservation in the national energy development strategy, according to the law. Air conditioners, consuming more than 70 percent of electricity in households during peak seasons, attract the regulators attention undoubtedly. Market access standards for air conditioners will be lifted to energy efficiency grade II from V by 2009, according to the National Development and Reform Commission. A 10 percent increase in air conditioner energy efficiency saves as much as 37 million kilowatts of electricity, equivalent to building expenses of four 1.8-million-kilowatt power plants in ten years or 160 billion yuan ($22.89 billion).

1990-ben még luxus volt a légkondi, ma már túlzottan is megszokottá vált. A hatékonyabb világítás és több nagyfogyasztó megszűnése miatt télen kevesebb, a légkondi miatt nyáron több áram fogyasztunk, 2013-ban már alig volt különbség a csúcsfogyasztások között. Jobban jár a hőszigeteléssel, de többet is kell költenie rá.

Nevezetes nap volt 2013. augusztus 8. Magyarország időjárásának történetében. Aznap volt az év legmelegebb napja, a hőségrekord Győr-Likócson dőlt meg 40,6 Celsius-fokkal. Ezen a napon 124,8 GWh áramot fogyasztottunk. Ezt a nyári fogyasztási rekordot idén már június 20-én megdöntöttük, 129,1 GWh-val.

A június 20-ai áramfelhasználás nagyjából megegyezett a legutóbbi őszi csúcsértékkel, tavaly november 26-án 128,7 GWh-ot fogyasztottunk. Továbbá nem sokban maradt el a legutóbbi téliektől: december 4-én 130,3, január 28-án 133,2 GWh-ot használtunk fel. A trend idén nyáron is folytatódott: 2014. június 11-én 126,2 GWh áramot fogyasztottunk.

Korábban az volt a jellemző, hogy a rövid téli napok miatt (amikor sokat kell használni a lámpákat otthon és munkahelyen egyaránt) télen több áramot fogyaszt Magyarország, mint nyáron. A Mavir, vagyis a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adait átnézve viszont az derül ki, hogy a teljes évi áramfogyasztásból egyre nagyobb hányad esik a nyári hónapokra.

Mit mutatnak még a tavalyi adatok?

2013 a kilencedik legmelegebb év volt az elmúlt 113 évet nézve, amióta tudományos igénnyel rendszerezik a meteorológiai információkat Magyarországon. Országosan az éves középhőmérséklet 11,08 fok volt, ami 1,08 fokkal több, mint az 1971 és 2000 között mért átlag. Az átlaghoz képest jelentősen melegebb volt áprilisban, júliusban, augusztusban, októberben és novemberben.

A nyári és téli áramfogyasztás kiegyenlítődése leginkább akkor feltűnő, ha több mint húsz évre visszatekintve azt nézzük meg, hogyan alakultak a téli és a nyári energiafogyasztási csúcsok (a rendszerirányítók zsargonjában ez a bruttó csúcsidőszaki rendszerterhelés, amelyben az itthon megtermelt és az importált áram is benne van):

Így alakultak a téli (pirossal) és nyári (zölddel) energiafogyasztási csúcsok 1990 és 2013 között (a Mavir Zrt. adatai) Forrás: Premier Kommunikációs Iroda

A kettő között 1991-ben volt a legnagyobb különbség, amikor télen 6250 MW volt a csúcsterhelés, nyáron pedig alig volt több 4500 MW-nál. 2007 óta viszont az a jellemző, hogy csúcsidőszakban nyáron is szinte annyi a terhelés, mint télen. 2012-ben és 2013-ban a nyári és a téli csúcs egyaránt 6000 és 6500 MW között van. 2013-ban a következőképpen alakult a nyári és a téli csúcsterhelés: az előbbi 6193 MW, az utóbbi 6307 MW volt, a 114 MW-os különbség pedig meglepően kevés.

Több hűtött légköbméter nyáron, csökkenő fogyasztás télen

Miért fogyasztunk nyáron is – és főleg júniusban, amikor a leghosszabbak a nappalok – szinte annyi áramot, mint télen? A Knauf Insulation elemzése szerint a növekedés fő oka a klímaberendezések használata.

Itt persze nem csak azokról van szó, akik klímát szereltetnek a lakásukba. A téli-nyári fogyasztás közötti különbség eltűnésében közrejátszik, hogy manapság jóval több légköbmétert hűtünk, mint 1990-ben (gondoljunk csak a bevásárlóközpontok elterjedésére és a több százezer négyzetméternyi újonnan épült irodára). Az is szempont, hogy az 1980-as évekhez képest kevesebb a télen-nyáron üzemelő ipari nagyfogyasztó, és nőtt az energiahatékonyság, elterjedtek az energiatakarékos fényforrások a lakásokban és a közvilágításban is.

Tartós kánikulában a klímaberendezések miatt az átlagosnál 15-20 százalékkal magasabb lehet az áramfogyasztás az átlagosnál a Mavir adatai szerint. A közeljövőben könnyen előállhat az a helyzet, hogy a nyári fogyasztási csúcs meghaladja majd a télit: valószínűleg elég lesz hozzá egy olyan, az átlagosnál melegebb tél, mint a 2013-2014-es, és az ideinél több hőségnap nyáron.

Forrás: Imaginechina/Zhu Wanchang

Miért érdemes óvatosan bánni a légkondicionálással?

Elsősorban azért, mert ha a lakásunkat 1 fokkal le akarjuk hűteni, az háromszor annyi energiába kerül, mint 1 fokkal felfűteni.

Különböző források eltérő adatokat adnak meg arról, hogy a légkondi használata mennyibe kerül. Az ELMŰ számítása szerint a klíma 1-10 kWh-t fogyaszt naponta (egy kWh áram jelenleg 38,4 forintba kerül). A háztartásigép-gyártók és forgalmazók egyesülése, a CECED adatai szerint viszont 13-18 kWh a napi fogyasztás, ha a klíma napi nyolc órán át, a legmelegebb időszakban, délelőtt 10-től délután 6 óráig üzemel. Ha egy hónapban minden nap használjuk a klímát, akkor a legkedvezőbb esetben 1200 forinttal, a legrosszabb esetben több mint 21 ezer forinttal növeljük a villanyszámlánkat, az átlag pedig 8-12 ezer forint.

Természetesen nem mindegy, hogy mekkora kapacitású klímát használunk, és a fogyasztást nagyon sok tényező befolyásolja. Ilyen az épület anyaga és az, hogy mennyi napfény éri, mekkorák az üvegfelületek és milyen irányba néznek, mennyi hőt termelnek a lakásban levő eszközök (például egy hűtőgép), és az sem mindegy, hogy mennyien tartózkodnak a szobában. (Hozzávetőleges becslés szerint 10 négyzetméterenként egy kW hűtőteljesítménnyel érdemes számolni.) A klíma hatásfokát az úgynevezett COP szám jelzi, amely azt mutatja, hogy egy egység villanyárammal hány egység hűtési teljesítmény érhető el. Minél nagyobb a COP, annál kedvezőbb a klíma hatásfoka.

Ráerősítünk a felmelegedésre

Forrás: RIA Novosti/Grigoriy Sisoev

Tény viszont, hogy még a legjobb klímaberendezés is fogyaszt valamennyit, tehát nő az áramtermelés miatti szén-dioxid-kibocsátás, ami pedig fokozza a globális felmelegedést. Hosszabb távon kedvezőbb megoldás be sem engedni a lakásba a meleg levegőt. Az árnyékolás, a szigetelés és a nyílászárók cseréje 5-7 fokkal csökkentheti a hőmérsékletet a lakásban.

Ezt az állítást a Knauf Insulation egy hét hónapja tartó kísérlettel bizonyítja. A cég a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve hasonlítja össze két, hasonló méretű és szerkezetű családi ház energiafogyasztását. A programban egy hajdúnánási és egy hajdúdorogi házat választottak ki, az előbbit szigetelték, az utóbbit nem. A hőszigetelt épületben most egyenletesen 24 fok körül van a hőmérséklet, míg a másikban éjjel hűvös van, nappal meleg.

Korszerűtlen ingatlanok

A kormányzati energiastratégiája azt állapítja meg, hogy Magyarországon az összes felhasznált energia 40 százalékát az épületeinkben használjuk el, ennek körülbelül kétharmadát fűtésre és hűtésre. A 4,3 millió lakás 70 százaléka nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek, és a középületeknél is hasonló a helyzet.

Fontos szempont viszont, hogy egy átlagos lakás hőszigetelése minimum félmillió forintos beruházás, de inkább több; és aki panelben él, legfeljebb a nyílászárókat cseréltetheti ki, nem tudja kizárólag az ő lakását körbeszigeteltetni. Ehhez képest egy átlagos klímaberendezés 120-250 ezer forintért beszerezhető kapacitástól és energiahatékonyságtól függően, tehát aki rövid távú megoldás keres, az jellemzően ezt választja.

Kevesebbet fogyaszt a légkondi (mert eleve hűvösebb lesz a lakás) ha nappal behúzzuk a sötétítőfüggönyt, vagy ha leengedjük a rolót, a reluxát. Ahol lehetséges, érdemes árnyékolót szerelni a déli, délkeleti fekvésű ablak elé; 6-10 ezer forintért napvitorlát is lehet vásárolni a lakberendezési áruházakban. Szintén jól árnyékol a lugas és a pergola – erről itt olvashat bővebben. Végül az sem kizárt, hogy megfelelő árnyékolás után elég csak egy ventilátort használni a legmelegebb napokon is.