Hiába olcsó a gáz, ha az utcát fűtjük

Az európai fővárosokat vizsgálva Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára, de nemzetközi összehasonlításban még mindig megterhelő a számlafizetés egy átlagos magyar háztartásban. A további rezsicsökkentéshez muszáj lesz javítani az energiahatékonyságon.

Vásárlóerő-paritáson vizsgálja lakossági villamos energia és földgáz átlagárát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb jelentése az Európai Unió huszonnyolc fővárosában. A hivatal szakértői azt vetették össze, az európai átlagfogyasztóknak mennyire megterhelő kigazdálkodni a családi büdzséből a villany és gáz árát. Az eredmény: míg Budapesten az egyik legolcsóbb mind a villany, mind a gáz átlagára, a rezsi még így is nagyon megerőltető.

Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások a fajlagos energiafelhasználást nézve az elsők között vannak az Unióban. A magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, a szigeteletlen falak, az elavult fűtésrendszerek – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

Az energia több mint egyharmada

Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik. A hazai lakóépületek többsége elavult energetikai szempontból: 60 százalékuk 1980 előtt épült (mindössze 15 százalék épült az elmúlt tíz évben). A családi házak fűtésére-hűtésére, melegvíz-ellátására jellemzően sok energia megy el, primerenergia-igényük 400-500 kWh/év körül alakul egy négyzetméterre számítva, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatt van.

Hőkamerás felvételeket készítenek egy családi házról. A hőtérkép pontosan megmutatja a szigetelés esetleges hibáit Forrás: MTI/Balaton József

Az energiahatékonyság és az épületek szigetelése, felújítása a megújuló energiaforrások széles körű elterjedésének feltétele is. Emellett hozzájárul a klímaváltozás kordában tartásához, és számos járulékos haszna van: növeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja az állami költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek – teszi hozzá a MEHI.

Csökkenne a gázfüggőség

Az ésszerűbb energiafelhasználással nagyon sok import földgázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány. Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai „gázlelőhely” – értékel a MEHI.

Az unió jelenlegi célja az, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkenjen az energiafelhasználás 2010-hez képest, vagyis ennyivel hatékonyabb energiafelhasználással legyen képes működni az Európai Unió. Az Európai Bizottság július végén jelentette be az erről szóló terveket. Fontos változás, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló forrásokat a tagállamok már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatják.