A keretből futja a korszerűsítésekre, de csak azok járnak jól, akik ki tudják várni, hogy az állam megtérítse a beruházás 40 százalékát.

Jövő hétfőtől a szokásosnál valószínűleg nagyobb lesz a forgalom az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. amúgy nem túl izgalmas honlapján. Szeptember 22-étől ugyanis az emi.hu oldalon pályázhatnak összesen egymilliárd forintra azok, akik le akarják cserélni régi kazánjukat, vagy hatékonyabb fűtési rendszert szeretnének a lakásukba.

Szeptember 25-étől kicsivel több, mint 627 millió forint támogatáshoz juthatnak azok a nyugdíjasok és nagycsaládosok, akik hatékonyabb hűtőt, fagyasztót (háztartási nagygépet) vásárolnának. 29-étől pedig ajtó- és ablakcsere-pályázat indul 1,1 milliárdos kerettel. A fűtés- és nyílászáró-korszerűsítésre mindenki pályázhat, akinek Magyarországon van a lakhelye.

Keretek

Fontos körülmény, hogy fűtéskorszerűsítés esetén maximum 650 ezer forintot lehet kérni pályázatonként és lakásonként, a pályázati pénz a beruházás maximum 40 százaléka lehet. Nyílászáró-csere esetén 520 ezer a legmagasabb kérhető összeg, háztartási gépek esetén pedig legföljebb az ár felét lehet megpályázni. Aki A+ energiaosztályú berendezést készül venni, maximum 25 ezer, aki pedig a leghatékonyabb, A++ és A+++ osztályú hűtőt, fagyasztót szeretne, legfeljebb 35 ezer forintot kaphat.

A panelekben 30-40, a családi házakban 60 százalékkal csökkenhetnek az energiaszámlák a korszerűsítés utánForrás: MTI/Beliczay László

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) számításai szerint a fűtés- és a nyílászáró-pályázat pénze mintegy 3500 háztartásban lehet elegendő a korszerűsítésre, hűtő- és fagyasztócsere esetén pedig 21 ezer szerencsés pályázó valószínű. Hasonlóan számol a pályázatokat bejelentő Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Azt mondta, a kormány összesen 25 ezer háztartást szeretne elérni a támogatásokkal.

„A keret valószínűleg néhány nap alatt kimerül,

mert már most komoly érdeklődést tapasztaltunk a háztartások részéről” – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója és Szalai Gabriella, az intézet munkatársa az Origónak. „Ez is mutatja, mennyire hiánypótlóak a lakossági energiahatékonyságot ösztönző programok, támogatások.”

A legjobb hűtő a második legjobb áráért

Az érdeklődőnek érdemes figyelembe venniük, hogy kizárólag a legkisebb támogatást, a háztartási nagygépes 25-35 ezer forintot kaphatják meg előre. Ez a pályázat úgy működik majd, hogy a nyertesek egy igazoló iratot kapnak arról, hogy jár nekik a pénz, és a kedvezményt a vásárláskor érvényesítik, vagyis ennyivel olcsóbban veszik meg a gépet.

Egy A+-os, 200-300 liter teljes kapacitású hűtő ára 70 ezertől 320 ezer forintig terjed (gyártótól és extráktól, például a halk működéstől és a jégmentességtől függően). Hasonló tulajdonságú, de még kevesebb áramot fogyasztó, azaz A++-os energiaosztályú hűtő is kapható már 73 ezer forinttól, de gyakoribbak a legalább 85 ezerbe kerülő típusok. Az A+++ kategóriájú gépek jellemzően 30-40 ezerrel még többe kerülnek, aki tehát a leghatékonyabb gépet vásárolja, a pályázat révén olyan árban veheti meg, mintha A++-ost vásárolna.

A fűtéskorszerűsítési és a nyílászáró-pályázat azonban utófinanszírozású. Vagyis a nyertesnek előbb meg kell vennie és beszereltetnie a gépeket, az ajtókat-ablakokat, majd a számlák bemutatása ellenében a beruházása 40 százalékát visszakapja a kormányzattól, de ez nem lehet több 650, illetve 520 ezer forintnál.

Hűtőreklám az ötvenes évekbőlForrás: Wikipedia

Mekkora felújításra futja ennyiből?

Legutóbb áprilisban készült országos felmérés az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megbízásából arról, mennyit költenek azok, aki belevágnak lakásuk energetikai korszerűsítésébe. A válaszadók szerint a homlokzat, a födém és a tető hőszigetelése került a legtöbbe, 670-775 ezer forintba. A fűtési rendszer cseréjére körülbelül 483 ezret, a kazáncseréért átlagosan 193 ezer forintot fizettek.

A nyílászárók cseréje átlagosan 450 ezer forint volt. Korábbi modellszámítások szerint egy tipikus magyarországi családi házat, egy úgynevezett Kádár-kockát körülbelül 1,1 forintért lehet hőszigeteltetni, a komplex felújítás (ajtó- és ablakcsere, teljes hőszigetelés, korszerű fűtés) pedig 3,7 millió forintba kerül.

Bart István és Szalai Gabriella mindenesetre úgy látja, hogy az 500-600 ezer forintos keret már elegendő egy családi ház fűtésfelújítására, illetve az ablakok cseréjére, azzal számolva, hogy a beruházás felét a pályázó fizeti. Az árat persze nagyban befolyásolja a beépített termékek minősége, az előkészítés és a munka színvonala, és az is lényeges, hogy ha már ekkora, hét-tíz év alatt megtérülő befektetésről van szó, érdemes kikérni energetikus, épületgépész mérnök szaktanácsát.

Kölcsön nélkül nehéz

A két szakértő szerint most nem igazán az a kérdés, mennyire elegendő ez a pénz, hanem sokkal inkább az, hogy

„a családok be tudnak-e vállalni mondjuk egy 1-1,3 millió forintos beruházást külső finanszírozás nélkül”.

Mivel a teljes keret most kicsi (pár ezer háztartásra elég), valószínűleg nem lesz probléma találni annyi módos lakástulajdonost, akik előre ki tudják fizetni a beruházásokat. A későbbre tervezett, tízmilliárdos nagyságrendű pályázatoknál azonban már gondot jelenthet az, ha nincs kedvezményes hitelforrás az önrész előteremtésére – mondja Bart és Szalai.

Hőkamerás felvétel készül egy családi házról. A hőtérkép pontosan megmutatja a hőszigetelés hibáit. Hasznos, ha még a felújítás előtt készül ilyen vizsgálat.Forrás: MTI/Balaton József

Még több pénz van kilátásban

A fejlesztési minisztérium szeptember 11-én hozta nyilvánosságra a kormányzati épületenergetikai stratégia tervezetét. A dokumentum 2020-ig összesen 52 500 gigawattóra (GWh) energiamegtakarítást irányoz elő, amelynek a nagyobb részét, 30 833 GWh-ot az energetikai fejlesztések, vagyis az energiahatékonysági beruházások biztosítanák. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy Magyarország évente nagyjából 270-275 ezer GWh energiát használ.

A 2014-2020-as uniós pályázati ciklusnak az lesz az újdonsága, hogy magánemberek is pályázhatnak Magyarországon energiahatékonysági támogatásra. A Társasházi Háztartás szaklap legutóbbi konferenciáján arról beszélt Hevesi Zoltán Ajtony, a fejlesztési minisztérium helyettes államtitkára, hogy reméli, még az idén elindul az a program, amelyben lakóingatlanok komplex energiahatékonysági felújítására lehet pályázni, összesen 10 milliárd forintra. A kormány tehát azt tervezi, hogy a korábban csak panelházak számára elérhető pályázatot kibővíti. Az államtitkár-helyettes azt ígérte, az is fontos lesz, hogy a háztartásokat bekapcsolják a megújuló energiatermelésbe.

Sok energiát használunk, de kevés a megtakarításunk

Az Energiahatékonysági Intézet szakértői örülnek a bejelentett pályázatoknak, mert nagy szükség van a fejlesztésekre. Ha az egy négyzetméterre számított (fajlagos) energiafelhasználást nézzük, a magyar háztartások az elsők között vannak az EU-ban. A Magyarországon elfogyasztott energia 40 százalékát a lakások fűtésére, hűtésére, világítására, meleg vízzel való ellátására fordítjuk. A nagyobb energiahatékonyság környezetvédelmi szempontból egyértelműen hasznos. Csökkenti az ország gázfüggőségét, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét, a kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek – jegyzi meg a MEHI.

A MEHI-nek nincs tudomása arról, hogy a szeptemberben induló pályázatokhoz kedvezményes hitelprogram társulna, bár a helyettes államtitkár utalt arra, hogy vizsgálják ennek lehetőségét, valamint az épületenergetikai stratégia tervezete is azt javasolja, hogy 2014 dolgozzák ki az illetékesek azokat az innovatív finanszírozási mechanizmusokat, amelyekkel azok is előteremthetik egy-egy korszerűsítéshez az önrészt, akik nem tudnak hirtelen előrántani több százezer vagy millió forintot.

Hányan szeretnének szigetelni?

Sokan. „Borzasztó nagy az igény energiahatékonysági pályázatokra, ezt bizonyítják a MEHI-hez érkezett telefonok” – mondják a szakértők. A már említett energiaklubos felmérés szerint a háztartások egyötöde tervezi, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog. A felújítást tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba.