Legalább 3200 négyzetkilométernyi területen borítja a lesüllyedt olaj a tengerfeneket a Mexikói-öbölben a 2010-es olajkatasztrófa óta.

2010 áprilisában történt robbanás a BP brit olajipari óriásvállalat Deepwater Horizon olajkitermelő platformján a Mexikói-öbölben, majd tűz ütött ki. Tizenegy munkás meghalt, 1500 méteres mélységben heteken át áramlott nyersolaj és földgáz a tengerbe.

Az elsüllyedt platform helyén mintegy 790 millió liter olaj ömlött ki összesen. Az olaj egy jelentős hányada a robbanást követően nem emelkedett a felszínre, hanem a fúrás körül leülepedett és réteges sávokban összegyűlt.

Több százmillió liter

2010. április 21.: az amerikai parti őrség tűzoltóhajói oltják a Deepwater HorizontForrás: AFP/Ho

A szennyezés legalább 3200 négyzetkilométeres területet terít be – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársai. Akkora területről van szó, mint hatszor Budapest, és úgy érdemes elképzelni, mintha Solymártól Szolnokig nagyjából ötven kilométeres sávban olaj borítaná a felszínt.

1000-1300 méteres mélységben mintegy 318 millió liternyi olaj gyűlt össze függőleges rétegekben David Valentine, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem földtudományi karának oktatója szerint.

Az oceanográfusokból, geokémikusokból álló hétfős kutatócsoport a Macondo Well olajlelőhely körzetében 534 mintavételi helyszínről gyűjtött össze több mint háromezer üledékmintát, és értékelte ki az adatokat. A szennyezés egy része olajos vízgyűrűt képezett a kontinentális talapzat lejtőjén, a másik, folyósabbik része felhőként lebegett a vízben, majd 1300-1700 méteres mélységben itatta át az üledékréteget.

A kísérleti mélytengeri fúrás helyszínén az április 10-i robbanás után még július 15-tel bezárólag folyt az olajForrás: Origo

Nagyobb a szenny, mint gondolták

Megállapították azt is, hogy az olaj kimutatható a fúrólyuktól nyugati irányban legalább negyven kilométeres távolságig. A kutatók szerint tehát a fenti mennyiségnél még nagyobb lehet a szennyezés a tengeraljzaton, azonban a térfogatát nem lehetett meghatározni, mert az olaj mozaikszerűen oszlik el. Minderről az az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) számoltak be.

Távirányítású robotokkal fojtották el az olajömlést (a BP videóközvetítéséből kivágott képkocka)Forrás: AFP/Ho

Miért fontos mindez? „Ha az olaj lerakódik az üledéken, akkor a tengerfenéken hosszú időre kihal az élet. Az olaj alig bomlik le természetes úton, a kátrányszőnyeg alatt ugyanis nincs oxigén és olyan tápanyag, amely a baktériumok életben maradásához szükséges. Még négy évvel a katasztrófa után is

megjósolhatatlanok az ökológiai következmények”

– mondta Jörg Feddern, a Greenpeace természetvédelmi szervezet olajszakértője a Der Spiegelnek a tanulmányról. Korábban végzett tanulmányok szerint a baktériumok csak viszonylag kevés olajat voltak képesek természetes módon „felfalni”.

Emellett az olajkatasztrófa nagyon sok korallban is kárt okozott. Az olajrészecskék vagy a szennyezés lebontása érdekében bevetett kemikáliák még 22 kilométeres távolságban is károsították a korallokat.