Mennyi lehet az üvegházgáz? Semennyi!

2014.11.03. 11:18

Nullára kellene csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását az évszázad végére, hogy a visszafordíthatatlan károkat megelőzzük. Megjelent az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület összegző jelentése.

„A vezetőknek lépniük kell, az idő ellenünk dolgozik” – ezekkel a szavakkal mutatta be Koppenhágában Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) összefoglaló jelentését a klímaváltozás fizikai folyamatairól, következményeiről és a megelőzés-kárenyhítés módozatairól. A dokumentum három, az utóbbi tizenhárom hónap folyamán közölt részletes jelentést foglal össze negyven oldalon, 800 kutató megállapításait, eredményeit összesítve.

Ha az emberiség időben cselekszik, akkor megakadályozhatja, hogy a Föld felmelegedésének mértéke átlépje a még elfogadhatónak tartott két Celsius-fokos küszöböt (ez a két fok az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez viszonyítva értendő) – ismételte el újból az ENSZ-főtitkár a klímakutatók többségének egybehangzó álláspontját.

A térképen a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó állama/államszövetsége látható, összehasonlítva az Európai Unió kibocsátásávalForrás: AFP/S. Ramis, V. Lefai

Szén és olaj helyett nap, szél, víz, biomassza

A tanulmány szerint ehhez első lépésként 2050-ig 40-70 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az iparosodás korának kezdete óta 0,85 Celsius-fokos átlagnövekedést mértek globálisan. Az üvegházgázok koncentrációja jelenleg olyan szintre emelkedett, amelyre nem volt példa az utóbbi 800 ezer évben – említette az egyik legfontosabb kutatási eredményt Thomas Stocker, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke.

A kibocsátás csökkentéséhez jelentősen növelni kell az energiahatékonyságot, és előtérbe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat. Az ENSZ szerint a megújuló energia arányát 80 százalékra kellene növelni a mostani 30-ról. A jelentés készítői az atomenergiára is elfogadható megoldásként tekintenek.

„Megvannak az eszközeink a klímaváltozás kordában tartására”

– mondta R. K. Pachauri, az IPCC elnöke. „Számos megoldás létezik, amelyek egyúttal biztosítják továbbra is a gazdasági-társadalmi fejlődést.” A jelentést számos környezetvédő szervezet máris üdvözölte.

Az IPCC arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a 21. század végére súlyos és visszafordíthatatlan következményei lesznek a klímaváltozásnak. 
„A tétlenség sokkal többe fog kerülni, mint a cselekvés” – írták a jelentésben. Ha például a számottevő kibocsátáscsökkentés 2030 utánra marad, akkor jelentősen bonyolódik folyamat technológiai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi szempontból.

Jövőre Párizsban

Évek óta nem sikerül tető alá hozni azt a minden országra kiterjedő megállapodást az üvegházgázok korlátozásáról, amely a 2020-ban teljes egészében lejáró kiotói szerződés utódjának szánnak. Az új szerződést a jelenlegi menetrend szerint 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítik.

A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára, és az is lényeges, hogy egyaránt vonatkozzon a nagy kibocsátóvá vált feltörekvő országokra (például Kína, India, Brazília) és olyan fejlett országokra, amelyek a kiotói szerződést nem ratifikálták (Egyesült Államok), vagy az utóbbi években nem vállaltak újabb csökkentéseket (Japán, Kanada, Oroszország).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK