Nanohuzalok védenek fűtés nélkül is a hideg ellen

2015.01.09. 16:46

Nanohuzalos ruházatot fejlesztettek a Stanford Egyetem kutatói. Az apropó az, hogy csökkenteni kellene a lakások kifűtésére elhasznált földgáz, olaj és szén mennyiségén, vagyis az épületek miatti szén-dioxid-kibocsátáson.

A Stanford kutatói abból indultak ki, hogy az épületek és a lakások fűtéséből adódik a világ teljes energiafogyasztásának közel a fele. Kényelmünkért nagy környezeti árat fizetünk, mert a fűtés felelős az üvegházhatású gáz globális kibocsátásának harmadáért – mondja a kutatást irányító Yi Cui, az egyetem anyagtudományi és mérnöki karának docense.

A hőkamerás képen fent az látható, hogy egy hagyományos kesztyű mennyire átengedi a testmeleget, lent pedig az, hogyan viselkedik a fém nanoszálas anyagForrás: American Chemical Society

Az üvegházhatású gázok kibocsátását hatékonyabb szigeteléssel és jobb hőszigetelő anyagok felhasználásával igyekeznek mérsékelni. Magyarországon például idéntől szigorodik a középületek építési standardja, amely kevésbé hőáteresztő falak, ablakfelületek, födémek stb. alkalmazását írja elő.

Yi Cui és kollégái azonban más megközelítést választottak, és a helyiségek fűtése helyett az emberek személyre szabott melegítésére helyezték a hangsúlyt.

Visszaveri a hőt, mint egy szuper hálózsák

A kutatók a közönséges ruházat bevonására könnyű, hajlékony és lélegző anyagokat fejlesztettek ki. A speciális nanohuzalos ruházat sokkal hatékonyabban véd a hideg ellen, mint az átlagos viselet, mert visszaveri az emberi test hősugárzását (az infravörös sugárzást). Ráadásul a bevonat kiváló elektromos vezetési tulajdonságokkal rendelkezik, így melegíthető egy külső energiaforrás segítségével.

A Stanford Egyetem kutatóinak számítása szerint az általuk kifejlesztett textil révén személyenként ezer kilowattóra energia takarítható meg évente, vagyis annyi energia, amennyit havonta egy átlagos méretű otthon fűtésére használnak fel az amerikaiak. Az energiatakarékos újdonságról szóló közlemény az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) folyóiratában, a Nano Letters legújabb számában jelent meg.