Nyulak mutatják meg, mennyire sikerül visszazöldíteni az országot

Hány mezei nyúl él egy adott területen, csökken vagy növekszik a számuk? Ezzel fogják mérni a Vadvilág Megőrzési Intézetben, hogy milyen ökológiai állapotban vannak a földek Magyarországon.

A mezei nyúl azért lehet úgynevezett bioindikátor, mert élőhelyén a természetes étrendjét jórészt olyan gyomnövények, fűfélék, az utak menti cserjék hajtásai alkotják, amelyek az ökoszisztéma egyensúlyban tartásának fontos elemei – mondta Szemethy László, a Vadvilág Megőrzési Intézet docense. (Az intézet a gödöllői Szent István Egyetem keretében működik.)

Ökogazdálkodás

mezei nyúl, ökogazdálkodás Forrás: Wikimedia Commons

Ha tehát a mezei nyúl szaporodik, vagy az adott területen csökken a száma, az jelzi, hogy az agrártermelés összhangban van-e a természet biológiai egyensúlyának megőrzésével. Ebből kiindulva az intézet olyan mérési módszert fejleszt ki, amivel mérni lehet, hogyan teljesítik Magyarországon az EU zöldítési programját.

A programot az EU megújított közös agrárpolitikája írja elő, a cél megóvni a környezetet, és fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot.

A zöldítési program már 2015-től kötelezi a nagyobb uniós támogatásra számító gazdálkodókat, hogy szántóföldjük egy részén ökogazdálkodásra rendezkedjenek be, a legelőket megőrizzék, és több más előírás betartásával az ökológiai egyensúly megmaradásáért tevékenykedjenek. Munkájuk eredményének méréséhez új módszerekre van szükség.

Több százezer példány

Az első lépés az, hogy az intézet megvizsgálja, jelenleg mennyi mezei nyúl él a szántások menti mezsgyéken, gyepeken, árokszéleken. Ehhez az Országos Vadgazdálkodási Adattár információit, a vadgazdálkodók által jelentett állomány és a terítékek számát és az elejtett nyulak számát veszik figyelembe. A mostani becslések szerint nagyjából 400 ezer mezei nyúl van Magyarországon.

A pontosabb mérésekhez az Alföldön kijelöltek 20 mintaterületet megfigyelő pontokkal. Itt a nyulak hulladéka és esetenként az éjszakára felállított reflektorok segítségével, vadszámlálással következtetnek a létszám alakulására.

Az intézet felkészült arra is, hogy amennyiben erre megbízást kap, olyan országos rendszert építsen ki, amelynek segítségével a gazdálkodók már a jövő évtől igazolhatják, hogy eleget tettek az EU zöldítési elvárásainak.

Változatosabb növénytermesztés

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) korábbi tájékoztatása szerint a 2015-ben induló új közvetlen uniós támogatási rendszer előírásai szerint a gazdáknak változatosabbá kell tenniük a növénytermesztést. Állandó gyepterületeket kell fenntartaniuk, valamint a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület kell fenntartaniuk. (Az ökológiai célterület természetvédelmi célokat szolgál, állandó növénykultúrával segíti elő a biológiai sokféleség megőrzését.)

A szabályok szerint a vetésszerkezet tervezésekor a 10 és 30 hektár közötti szántón gazdálkodó termelőknek legalább két különböző növénykultúrát, a 30 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak pedig három különböző növénykultúrát kell termeszteniük, a főnövényekre vonatkozó arányok betartásával. A „zöld” komponens a közvetlen kifizetési (nemzeti) keretösszeg 30 százalékát teszi ki.